Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Bakony-hegység, Úrkúti őskarszt I.

Határon belül - 93.000 km2

Az Úrkút keleti szélén magasodó Csárda-hegy oldalában 1917-ben, szén után kutatva fedezték fel az ország legnagyobb mangánérc készletét, melyet 1918-tól egyre nagyobb ütemben bányásztak. Az 1920-as évek volt az úrkúti mangánbánya fénykora, az érc kitermelésével végül 1951 óta országosan védett a terület. Kézi, külszíni fejtéssel termelték le a mangánércet, és fokozatosan, eredeti állapotának megfelelően került napvilágra a 100 millió éves őskarszt. A rózsaszínes, tömött, jurakori mészkőben tengeri állatok mészvázas maradványai is előkerültek.
2013 óta 6 állomásból álló tanösvény segíti az őskarszt felfedezését. A Csárda-hegyi tanösvény hossza mintegy egy kilométer, a két szintből álló, hatalmas katlanba hosszú, korláttal ellátott falépcsősor vezet, emellett a tanösvény a töbör peremén haladva kerüli körbe az őskarsztot.
A falu szélső házai mellett nyíló kapun besétálva pár méter után elérjük a tanösvény térképes indító állomását. Tovább sétálva már ízelítőt kaphatunk a bizarr sziklavilágról, balra hatalmas, vörös sziklák mellett jutunk ki egy pihenőpadokkal ellátott, idilli fekvésű tisztásra. Innen balra ágazik el a gödör szélén futó tanösvény ága, jobbra pedig a szakadékba vezető falépcsőt érjük el. A 3. állomás mellől indul a hosszú, kanyargós falépcsősor a gödör aljába. A sziklafalhoz épített lépcsőről testközelből figyelhetjük meg az őskarszt jellegzetes, a jurakori kőzeteken kivált vasas-oxidos rétegtől vöröses színét. A rekultivált bányaterületet mára már szinte teljesen visszahódította a természet.
A töbrök alján, a sajátos mikroklímának köszönhetően, jó pár fokkal hűvösebb van, ez különösen kánikulában teszi kellemessé a látogatást. Mohák, páfrányok népesítik be a sziklafalak alját, rengeteg védett növényfaj kedveli ezt a nyirkos, hűvös, árnyékos klímát. Egy újabb, rövidebb lépcsősor vezet le a kis területű legalsó szintre, mely szinte alig lát napfényt, itt egy barlangot is láthatunk. Visszatérve a katlan szélére, bármilyen irányból megkerülhetjük a bányagödröt. Még három állomás táblái várnak ránk, de a fő látnivaló, a néhol megnyíló sűrű növényzetből nyíló remek kilátás az őskarszt sziklafalaira, a katlanba vezető lépcsőkre. A vékony kis csapás helyenként nehezen követhető, nem túl sűrűek a jelzések, de ha tartjuk az irányt a szakadék széle mentén, nehezen tévedhetünk el.
A túra nem túl hosszú, de hamisítatlan erdei környezetben fekszik a karszt, nedves időben csúszósak lehetnek a lépcsősorok, ösvények, alkalomhoz illő lábbelit válasszunk, egy profi, csúszásbiztos talppal, esetleg lélegző, vízálló membránnal felszerelt, kényelmes túracipőben garantáltan jól érezzük magunkat a látogatáskor. Egy kis méretű hátizsákba pedig be is férnek a nasik, innivalók, kellemes pihenőpadokat, asztalokat találunk a területen. Akkor se csüggedjünk, ha esős az idő, így talán még misztikusabb látvány az őskarszt, és egy esőkabáttal felszerelkezve, gondot sem jelent a kirándulás.
A dzsungelszerű környezet, a bizarr sziklavilág, a sajátos mikroklíma, a szakadékba való leereszkedés páratlan élményt kínál, ráadásul egy óra alatt mindent alaposan fel tudunk fedezni, és az őskarszt megközelítése is egyszerű, kocsival a bejárat előtt tudunk parkolni, és az Országos Kéktúra is itt vezet el. 2013-ban az év földtani értékévé választották a Csárda-hegyi Őskarsztot.

https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/urkuti-oskarszt

Aradi Szabadság-szobor – Partium

Erdély - Partium

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki.

* Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
* Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
* Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
* Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
* Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
* Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
* Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
* Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
* Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849)
* Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849)
* Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)
* Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)
* Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)

1871-ben az Aradi Honvédegylet felállított egy terméskőből készült emlékoszlopot a vár alatti zsigmondházi mezőn, a kivégzés helyszínén, majd később, 1873-ban a város sétaterén Aradi Zsigmond alkotását, amelyet az 1849-ben elesett hősök síremlékének szántak. 1881-ben közadakozásból az emlékoszlopot egy obeliszkre cserélték; ez Budapesten Jablonszky Vince műtermében készült.

Zala György 1885. október 6-án, a vértanúk halálának napján kezdte el a munkát. Először az Ébredő szabadság alakja készült el 1886 tavaszán, ezt a Harckészség és az Áldozatkészség követte 1887 nyarán. A végére maradt a Haldokló harcos, illetve a csoport főalakja, a Hungária.

Az emlékművet 1925-ben eltávolították és az aradi várban őrizték.

2004-ben a szobrot ismét felállították a román-magyar megbékélésnek szentelendő emlékparkban. A szobor leleplezése az új helyen 2004. április 25-én történt, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében.

Forrás: wikipédia

Kolozsvár – Házsongárdi temető, Iktári Bethlen/ Bánffy kripta

Erdély - Partium

Temesvári – erődítmény, Terézia – bástya 1732.

Erdély - Partium

Szék – Református templom

Erdély - Partium

Szék legértékesebb és egyben leglátványosabb műemléképülete kétségkívül a református templom. A templom építését az 1241-es tatárjárás után kezdték el, természetesen eredetileg katolikus templomnak épült. Építészeti stílusa a kerci cisztercita alapítású templomot idézi. A széki református templom három hajós gótikus stílusú templom, melyet 1470-ben Mátyás király a Szentlélekről nevezett el. A templom falait eredetileg mindenhol freskók díszítették melyek olasz mesterek munkájára utalnak, ám az is elképzelhető, hogy magyar mesterek készítették. A freskók egy része még ma is látható. A templomot 1432-ben bővítették, 1770-ben pedig kazettás mennyezetet szereltek fel mely később leégett, egy kazetta azonban napjainkban is látható, mely a déli oldalhajóban van elhelyezve. A templomot többszöri pusztítás után 1946-ban Kós Károly tervei alapján restaurálták, valamint bővítették. A templomot körülvevő részben leomlott kőfal arra utal, hogy a templom valamikor erődítményként is szolgálhatott. A templomnak két harangja van. A nagyobbik harang 1753-ban készült, az orgona pedig 1733-ban. Az úrasztali edényekből, valamint terítőkből kevés maradt meg az 1717-es tatárjárás után. A jelenlegi kelyhek a XV. illetve XVI. századból valók. A nagyobbik kelyhet melyből a férfiak kapják az úrvacsorai bort, 1697-ben gróf Teleki Mihályné Vér Judit adományozta Széknek, a kisebb kelyhet melyből a nők kapják az Úrvacsorai bort azt a széki polgárok adományozták az egyháznak 1645-ben. – Szék két ízben volt püspöki székhely. Itt szolgált Tiszabecsi Nagy Gáspár református püspök a XVII. században, valamint Zágoni Aranka György a XVIII. században. Síremlékeik a templom déli mellékhajójában vannak elhelyezve.
1555-ben a templom egy protestáns zsinat helyszíne volt, melyen részt vett Dávid Ferenc hitújító is.

https://muemlekem.hu/hatareset/Reformatus-templom-Szek-1099

Szentbenedek – Pusztuló Keresztúri Kornis – kastély I.

Erdély - Partium

A fájdalmasan elpusztult – pusztuló magyar kastélyok egyike. A tudatosan rombolt, szétlopott- a román államtól motiváltan – a kommunisták vezetésével tönkretett műemlék.
1945- ben még lakta a család, majd államosították és megalázó funkciókba került, ami után lassan végleges pusztulásnak indult. A múltat, a magyar arisztokrata értékeket végképp eltörölni… mintha ez a folyamat ma is zajlana.
Az értékes reneszánsz épület XIII. századi kolostor alapokra épült, közel Szamosújvárhoz- attól délre az 1573-93 között. Szép reneszánsz belsőkkel, díszes festett fa faragványokkal, burkolatokkal rendelkezett. Egykoron itt őrizték a ház védőszentjét ábrázoló a Könnyező Mária festményt.
Az első dia-fotós dokumentálás részünkről 25 éve lehetett (B.Z.), az új kastély még állt, a remek homlokzati és oldal oszlopsor csodás fotótéma volt, de lakatlan elhagyatott volt ez az épület is.
A második 15 éve történt kb. akkor még menthető, de igen rossz állapotban fotózta Zoltán fiam. A kaput védő díszítő unikornisok a helyükön voltak, a gaz a természet még nem foglalta el a reneszánsz – barokk kastélyt. A tetők a helyükön, a kőtáblák feliratai még olvashatóak voltak.
Az e heti 2022. szeptemberi, harmadik kastélyfotós programom részeként ismét felkerestem, érdekes- fájdalmas élmény volt negyedszázad után látni a változást, valóságot, a romokat az elpusztult kastélyt Unikornisok nélkül. A kaputorony /1720 még dacol a természet erőivel, 300 éve büszkén áll a lepusztult lakópalota romjai előtt.
El akarták lopni és a tulajdonos biztonságba helyezte ( nála még él a remény, hogy egyszer ezt még rekonstruálja!)… a park és az épület több helyen szemetes tárolónak használva-lólegelő, lócitrom halmokkal az udvaron és istáló egyben az új összeomló- beomlott kastély termeiben. Nagyon szomorú, tragikus élmény volt. A fotók elkészültek, hamarosan azok is
felkerülnek a honlapomra. Tudom Erdélyország nagy területen fekszik sok értékkel, régi magyar emlékekkel – nem lehet mindent megmenteni, de talán jobban törekedni kéne erre.
Illusztrációk 1998-99-ből: Bagyinszki Zoltán a Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon c. albumból. Mikes Kiadó.

Bagyinszki Zoltán

Kolozsvár – Unitárius Püspöki Rezidencia

Erdély - Partium

A Vallásszabadság Háza az unitárius püspöki ház felújításával létrehozott, 2018-ban megnyílt közösségi épület Kolozsváron, a Magyar utca 14. szám alatt. Kiállítóhelyként az unitárius egyház történelmi emlékeit mutatja be; kulturális közösségi térként író-olvasó találkozóknak, műhelybeszélgetéseknek, koncerteknek és egyéb rendezvényeknek. Az intézmény célja a vallásszabadság eszméjének erősítése, vizsgálata, védelme.
A 14. századi gótikus épület Mátyás király szülőháza és a plébániaház mellett a város egyik legrégebbi lakóháza volt. Építtetője egyes feltételezések szerint a város egyik tehetős polgára, mások szerint keresztes lovagok lehettek. A 18. század elején a Wesselényi család birtokába került, 1851-től pedig Biasini Domokos kereskedő tulajdona lett. Az unitárius egyház 1883-ban vásárolta meg, és püspöki lakhelynek alakították át.
2009-ben Bálint Benczédi Ferenc püspök kezdeményezésére az egyház úgy döntött, hogy felújítják az épületet, és közösségi intézményként, kulturális térként, kutatóközpontként, múzeumként működtetik. 2015 januárjában, a vallásszabadság napján merült fel ötlet, hogy a házat a vallásszabadságnak szentelik. A felújítást a magyar kormány 6 millió lejjel, az összköltség majdnem 80%-ával támogatta. A felújított épületet 2018. július 7-én avatta fel Victor Opaschi egyházügyi államtitkár, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára. 2018-ban a felújítást a Romániai Építészkamara az Országos Építészeti Biennálé keretében átadott díjjal ismerte el, 2022-ben pedig az Europa Nostra-díjat kapta meg.
Az utcafronton egy téglalap alakú középkori emeletes ház áll. A gótikus kapuíven egy S. T. monogrammal ellátott címer található. A kapubejáraton belül két, utóbb befalazott ülőfülke helyezkedik el. Homlokzatát feltehetőleg a 18. században alakították át. A középkori épülethez csatlakozik egy 18. századi és egy 19. századi toldalék. A felújítás során a földszinten éttermet és könyvesboltot, az első emeleten konferenciatermet és múzeumot alakítottak ki; szintén az emeleten kapott helyet a valláskutató intézet. A tetőtérben vendégszobák találhatóak.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Besztercebánya – IV. Béla királyunk szobra a történelmi városközpontban

Felvidék

Erdélyi Kárpátok – Királykő csúcsa télen, 2238 m Pásztor orom

Erdély - Partium

Sziasztok egy remek téli sorozat (egész napos túra) nem kezdők számára. Fotó: Wagner Attila-Sepsiszentgyörgyről.
A képen látható fiatalember – akit barátomnak tisztelhetek remek fickó, sikeres székely hegymászó.
Attila nem csak Erdély hegyeit hódítgatja, hanem a világ sok hegycsúcsa is trófeái között szerepelt már.
A háttérben lévő szépséges csipkés vonulat a végén a Fogaras koronája-amelyben persze Ő már többször is megfordult..
A képek a hegy mintha nem is a közeli Kárpátokban volna – nekem pár éve szerencsém volt vele egy szolidabb zergés túrát
megtenni a kemény Királykő területén, igazi fotós élmény volt – képek a honlapomon. A Brassóhoz közeli impozáns hegy a magas csúcsok és a medvék birodalma.
Most láttam a telefonjában a sorozatot köszönettel elkértem, hogy többen is láthassák a remek téli hangulatú Királykő vad szépségeit.

Bagyinszki Zoltán

A Királykő vonulata fordított L betűhöz hasonlít. A kisebbik rész a kelet felé elnyúló 1816 méter magas Kis-Királykő.
A nagyobbik vonulat a Nagy-Királykő, amelynek a legmagasabb pontja a 2238 méteres Pásztor-orom. További magasabb hegyek a Nagy-Királykőn: Grind-csúcs (2229 m), Hosszú-orom (2210 m). A Kis-Királykőt és a Nagy-Királykőt a Hasadék-nyereg (1660 méter) választja el egymástól. A Királykő területén 161 barlangot ismerünk, közülük a 367 méter hosszú Medve-barlang és a 629 méter hosszú Dámbovicoara-barlang a legnagyobb.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Abasár – Aba Sámuel királyi települése és történelmi emlékei a Mátrában II.

Határon belül - 93.000 km2

Feldebrő és Abasár É- Magyaroszági települések a Mátrában. Kevesen tudják a nagyon kevés hazai királysírok- sírhelyek egyike kötődik a 2 településhez. A közeli Feldebrőn helyezték először örök nyugalomra
Aba Sámuel magyar királyt, az altemplomban- amely ma i s megtekinthető fontos román kori műemlékünk. Majd innen került az akkori királyi rezidenciára – a hagyomány szerint valószínű földi maradványai is Abasáron találhatóak.
A híradások nyomán-a megírt és bemutatott eredmények motiváltak , hogy a napokban felkerssem Abasár településünket.
A főtéren található rk. templom is reett középkori részleteket (különleges a templom kapu feletti beépített írásos kőfaragvány) és a templom mellett néhány méterre áll a király bronzból készült egész alakos szobra is.
Abasár Történelmi Emlékhely-birtokközpont a legfontosabb adatok a központban állított bronz táblán olvashatóak 1. kép.
A történelemben, folyamatos hatalmi játszmák- harcok és háborúk kísérték az államalapítást követő évszázadokat. Regénybe illő történetek, béke időben fejlődés sok szépséggel, eredményekkel, persze kudarcokkal, tragédiákkal is. A Képes Krónika “beszámolt” ezekről. Ezt a királyt is meggyilkolták! Aba Sámuel egyik legkorábbi uralkodónk volt. A 3. királyunk 1041 és 1044 között uralkodott.
A nyughelye a monostorban lehetett, ennek a feltárása-kutatása (az utóbbi években) folyamatos és eredményes régészeti munka volt.
A fotók bemutatják az eddigi eredményeket – kiásott alapokat,a megtalált körtemplomot. Sírkő fedlapokat is találtak, emellett temetőt emberi csontmaradványokkal.
A régészek és tudományos szakemberek tevékenysége által az értékes történelmi leletek, eredmények reményeink szerint hamarosan látogathatóvá válnak. Reméljük, hogy a nagyközönség számára is mielőbb olvashatóvá válnak az érdekes történelmi információk.
A munka még folytatódik… a tudomány, a technika segítségével a további rejtélyek megoldódhatnak – netán a király sírja is előkerülhet. Bíz(z)unk benne!

Bagyinszki Zoltán