Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Fertőrákos Fő utca 139.

A település központjában található az ország egyetlen köztéren megmaradt 17. századi pellengére, amely azt példázza, hogy a püspökség nem csak kötelezettségeket rótt a jobbágyságra, hanem kiváltságokat is biztosított a számukra.

A hazánkban egyedülálló pellengér településünk önálló bíráskodásának emléke.

A községnek a piactéren tömlöce volt – ez a piac a községháza és az uradalmi malom között terült el-, de pellengér nélkül. A község a 16. század 30-as évei elején új börtönt építtetett ugyancsak a piactéren, de azt a föld alá tette, fölébe pedig tornyot helyezett, ami nem volt más, mint a most is álló pellengér.
Az bizonyos, hogy 1628-ban még a régi börtön mellett egy szilfához kötötték a bűnözőket. Az új börtönt és a pellengért a község vezetői kezelték, ők zárták el a kapitányuk által a kihágókat, vagy ítélték őket pellengérre.

A három koncentrikus körből álló kőalapzatból emelkedik ki a hasáb alakú kőoszlop. A kőoszlop felső harmada hengeres, a melyet kettős tagolású párkány zár le és gömbben végződő gúla koronázza.

http://www.fertorakos.hu/a-pellenger/

12►

A Báthory-család nagy kiterjedésű birtokának közepén, Bátorban már a középkorban állt egy udvarház, amelyet a XVI. században bővítettek és alakítottak át. A kastélyról már 1498-ban említést tesznek a korabeli feljegyzések. Valószínűleg e kastély falai közt folytak az Erdély és Magyarország egyesítéséről folyó tárgyalások Fráter György és Ferdinánd király képviselői között, és végül itt köttetett meg 1549-ben a nyírbátori egyezmény, amely kimondta a két országrész újraegyesítését.

A vár területe 60 x 80 m volt, ezen belül, a középső udvar körül több önálló palotaszárny és épület helyezkedett el, az egészet palánk és árok övezte. Az északi oldal közepén helyezkedett el az épületegyüttes leglátványosabb tagja, az északi palota, amelynek maradványait használták fel 1730-ban a magtár építésekor. Ez az épület a várkastély egyetlen olyan része, amely falaiban középkori maradványokat őriz, pusztulása előtt is állapotában is legalább három szintből állt. Hatalmas, kétosztatú dongaboltozatos, terazzopadlóval kialakított borospincével rendelkezik.

A földszint három boltozott helyiségből állt. A magtárrá történő átalakítás során a földszint osztófalait elbontották, de a megmaradt lenyomatok és boltvállak alapján a terek rekonstruálhatók.

A bejárat az udvarról a középső, nagyobb helyiség délkeleti sarkából nyílt, ennek egyetlen ablaka az északi oldal közepén volt. A két szélső helyiség a középsőből volt elérhető, ezek megvilágítására az északi és a déli oldalon (a keresztirányú dongaboltozatoknak megfelelően) egy-egy rácsos ablak szolgált. Az emeletre a nyugati és a középső helyiség kettős válaszfala által közrefogott egykarú lépcső vezetett fel, ennek ajtaja a középső tér délnyugati sarkából nyílt.

Az épület déli, udvar felőli oldalához ötpilléres árkádsoron álló reneszánsz loggia is csatlakozott, melyre keleti végében szintén lépcső vezetett fel.

A várkastélyt az utóbbi években PHARE támogatásból valamint a nyírbátori önkormányzat támogatásával felújították.

http://www.karpat-medence.hu/c.php?c=nyirbator-bathory-varkastely

Az 1846-ban elkészült Kerek templomot, amelyet kupolájáról és kör alakjáról nevezett el így a fürdőt látogatók tömege, a római Pantheon képére formálták. A város egyik emblematikus épülete.

Elkészülte után gyorsan elfoglalta helyét a füredi ábrázolásokon. Nem volt olyan metszet, üvegpohár, vagy más füredi emléktárgy, amelyen a jellegzetes épület ne szerepelt volna. Fruhman Antal tervei alapján készült öt éven át. A klasszicista stílusú, szép térhatású templom főoltárának képét az osztrák Henriette Kärling, a “Krisztus a keresztfán” című képét pedig Vaszary János festette.
A tiszta klasszicista stílusnak megfelelően épített kis templom tükrözi kiváló tervezőjének jó ízlését, tehetségét. Nagyszerű összhangban áll a vele szemben álló Blaha Lujza-házzal, oszlopcsarnokaik révén. Fontos műemléke Fürednek, és az Országos Műemléki Felügyelőség jegyzékében is szerepel.

A füredi Savanyóvízhez járó vendégek már a XVIII. század ötvenes éveitől kezdve kérték, hogy legyen a fürdőtelepen egy kápolna. (A református vallásúak a községbe mehettek, ahol a régi középkori füredi templom (Szent Margit) volt a reformátusok akkori temploma. 1761-ben kezdték el a fürdőtelepen egy kápolna építését a katolikusoknak. A XIX. század közepére ez szűknek bizonyult. Ezért kezdték el 1841-ben a Kerek-templom építését.) A templom tervét Fruhman Antal győri építész készítette, aki alapul vette hozzá a római Pantheon képét, és annak kicsinyített mását építette fel igen tetszetős formában. A munka elég lassan haladhatott, hiszen közel öt évig tartott a kis templom felépítése, mivel elfogyott az építésre szánt pénz, az apátságnak kölcsönt kellett felvennie. A templom tetejére a keresztet csak 1844. december 4-én tette fel Hayek Venczel uradalmi ácsmester. A főoltár képét Kergling Henrietta készítette, aki a nádor udvarában, mint festő tartózkodott. Úgy emlegették, mint Barabás után a Magyarhon legjelesebb művésznőjét, ami nem volt igaz. A kép azt a jelenetet ábrázolja, midőn Jézus Krisztus egy pálmafa árnyékában Jákob kútjánál a szamáriai asszonnyal beszélget. Ez utóbbi modellje a családi feljegyzések szerint Szentgyörgyi Horváth Eleonóra volt. A kútjelenet a savanyúvízforrásra, annak áldásos hasznára utal. A kis templom mellékoltára 1862-ben készült. A kupola alatti négy evangélistát Bucher veszprémi festő festette meg.
A templomot 1846. június 21-én áldotta meg Bresztyenszky Béla tihanyi apát. A szentbeszédet Vezerle Ignác veszprémi teológia tanár mondta. Az ünnepségen részt vett Deák Ferenc is.

1988-ban új orgonát kapott – a régi, elhasználódott harmónium helyett – a templom. Az orgonát Paulusz Frigyes orgonaépítő készítette. A kápolna fennállásának 100-ik évfordulójára kívül és belül megújult a templom.

http://balatonfured.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=102:kerek-templom&Itemid=19

12►

A Rába és a Sorok találkozásánál elhelyezkedő 120 lakosú település első okleveles említése 1237-ből származik. Legnevezetesebb látnivalója a szép és gondozott park közepén álló, középkori eredetű egykori Bezerédj-kastély. A feudális korban kisnemesek lakták. A középkori részek kőből készültek, a bővítést azonban már téglából falazták. A XVI. században Sennyey Ferenc bővítette és vizesárokkal vette körül. Az utolsó lényeges bővítést már a tulajdonos Bezerédj Antal végeztette 1867-ben, amit igazol a bejárat feletti kronosztikon. A kastélyt a korszellemnek megfelelően romantikus felfogásban korszerűsítették. Az 1980-as években végzett restaurálás során homlokzatát visszaépítették. A kastély körüli parkot a múlt században Bezerédij Antal telepítette. A háború során a megritkult növényi állományt védetté nyilvánították és a 14 ha nagyságú park fennmaradásáról, fejlesztéséről gondoskodtak. A kert értékei közé tartozik a sárga levelű tölgy és a hasogatott levelű diófa, amelynek termése nem különbözik a közönséges diótól. A parkban gránit sírkő található alfa és omega betűkkel. E sírkő őrzi Békássy Ferencnek a fiatalon elhunyt tehetséges költőnek az álmát.

http://www.vasmegye.hu/varak-kastelyok/zsennye—bezeredj-kastely

12345►

Nekem egy különleges világot jelent a Romantika, a látványos romantikus épület.

Ez egy nem túl hosszú életű stílus volt Magyarországon ( kb a 1848-as szabadságharc idejétől indult mintegy 20- 25 éven át volt “divatos”, amit a historizmus követett).
Főleg kastélyok és zsinagógák épültek, de az ipari és városépítészet , a vasút ( állomások ) is aktivizálta magát .
A jelesebb alkotók tervezők közül néhány tiszteletre méltó személyiség: Ybl Miklós, Weber Antal, Feszl Frigyes, Zitterbarth János, Szkalnitzky Antal, Wieser Ferenc, Máltás Hugó Ludvig Förster…..
Kedves látogató pár szépséget, vonzó épületet mutatok az érdeklődők számára:

Budapest: Vigadó, Pichler ház, Dohány utcai zsinagóga, MTA épület, Festetics palota, Citadella

Komáromi Tiszti pavilon, Szeged Fekete – ház, Fóti Rk. templom, Alsószelestei kastély, Árokaljai kastély, Vasvörösvári kastély, Bonchidai kastély , Temesvári Hunyadi várkastély,
Trakostyáni várkastély – Zsennyei úrilak. Kecskeméti zsinagóga –és az Evangélikus templom, Pécsi, Győri zsinagóga, Esztergomi papnevelde, Debreceni Csokonai színház, Hajdúböszörmény, Versec, Brassó.

Bagyinszki Zoltán