Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

A sörényes juh hegyek, főleg magashegyi sivatagok lakója, ahol igen fürgén és magabiztosan mozog. Kis csoportokban, családi közösségekben él. Jól fejlett érzékszervei, hallása, látása, szaglása figyelmeztetik a ragadozók közelségére. Veszély esetén sziklán keres menedéket, a sivatagban homokszínű szőre segíti álcázását. Bár inkább a kecskére hasonlít, valójában a juhfélék közeli rokona.

http://www.sostozoo.hu/sorenyes-juh

12►

A Hegyestű egy vulkán kürtőjének maradványa, melyet az erózió preparált ki a környezetéből. Az egykori kürtőben a földfelszín felé törő, bazaltos összetételű magma megrekedt, s hűlése során öt- és hatszögletű, 20–40 cm átmérőjű bazaltoszlopokká szilárdult meg, melyek orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak. Egyes helyeken a kürtő peremén peperites jellegű kőzet is megfigyelhető, mely a magma és az áttört kőzet keveredését jelzi. Az alsóbb szinteken megfigyelhető hólyagos, úgynevezett „kukoricaköves” bazaltban az egykori vulkáni gőzök, gázok helyét őrző hólyagüregek néhol irányítottan helyezkednek el. Habár a geológiai bemutatóhely ismertetőtáblái beszámolnak arról, hogy a legelső kitörés tufaszórással zajlott le, s ennek eredményeképp egy tufagyűrű jött létre a kitörési pont környezetében, a jelenlegi feltárásokban ennek a tufagyűrűnek nincs nyoma.

A vulkanizmust követően elsősorban az erózió határozta meg a terület arculatát. Az erózió a puhább, kevésbé ellenálló kőzeteket és üledékeket gyorsabban, intenzívebben, míg a keményebb, ellenállóbb kőzeteket lassabban pusztítja le: ennek megfelelően a kemény bazalttestek az évmilliók során mintegy kipreparálódtak puhább környezetükből, s ezek a bazalttestek (pl. a Hegyestű esetén egy vulkáni kürtő) alkotják a Balaton-felvidék jellegzetes tanúhegyeit.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A Szombathelytől nem messze fekvő bozsoki Sibrik vára valószínűleg Mátyás király vadászkastélyának épült, az 1470-es években, állítólag ő maga adományozta a várat a névadó Sibrik családnak. A kastély helyén feltételezések szerint már a 15. században létezett épület. A középkori magra folyamatosan épült rá a 16.-18. század között a késő reneszánsz típusú, egyemeletes várkastély. Négyzetes udvarát déli és nyugati oldalán épület határolja, másik két oldalán magas védőfal veszi körül. Északkeleten egy sokszögű saroktorony áll. Homlokzatépítése nemesen egyszerű. Az udvari homlokzat földszintje kosáríves tornáccal kialakított. Az eredetileg szabályos alaprajzú, négy tornyos zsindelytetejű vizes árkos, árkádos udvarú várat a 16.–17. században bővítették ki, a 15. századi udvarházat építették tovább emeletesre. Ez 1611-ben történhetett, a bejárat felett található címeres kő alapján. A Sibrik és a Nádasdy család nemesi címerét tartalmazó kettős címer látható 1614-es évszámmal.
A szarvaskendi és óvári Sibrik család kapcsolata Bozsokkal 1906. augusztus 31-én ért véget, amikor is Sibrik Kálmán, az akkori tulajdonos a kastélyt és a birtokot verebi Végh Gyulának és feleségének Wimpfenn Mária grófnőnek adta el, 52 000 koronáért. Dr. Végh Gyula művészeti író, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, majd főigazgatója volt. A kastélyt feleségével rendbe hozatták, bővítették, a park felőli részen az emelethez teraszt, és ehhez feljárót építettek. A belső berendezés is egyre tökéletesebbé és gazdagabbá vált az évek folyamán. A bútorok zöme külföldről, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Ausztriából és Kínából származott. Bozsok új tudós földesurának ugyan másutt is voltak birtokai, a kastély azonban e faluhoz kötötte, s a harmincas évektől ez lett állandó lakhelye. A fővárosból ide költöztette értékes könyveit és műtárgyait is. Dr. Végh Gyula tudós volta, szakállas ábrázata, zárkózott magatartása miatt nem volt népszerű ember Bozsokon, a tragédiája mégis megrendítette a falu lakóit. A pártállam idején ugyanis neki is, mint minden földbirtokosnak, a feleségének pedig arisztokrata származása miatt, sok kellemetlenségben, zaklatásban, majd meghurcolásban volt részük. Végül is a kilakoltatás elől a halálba menekült, önkezével vetett véget életének.

A várat Vas megye támogatásával, Sedlmayr János építész tervei alapján, az 1959–1960-as évben építtette újjá az OMF.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is látható. A népművészet jellegzetes darabja a jászsági suba, ami Jászárokszállásról…
A népművészet jellegzetes darabja a jászsági suba, ami Jászárokszállásról származik. Ennek sajátossága, hogy 12-16 darab fehérített juhbőrből készült, ujjatlan, kerek alapú, palástszerű férfi ruhadarab. A díszítés hangsúlyos részei a válltányérok, ezen kívül díszítették az elejét, a kereszt- és a szálirhát (a bőrök összevarrását letakaró vékony bőrrátétet), valamint az alját makkvirágokkal. A településen még ma is él a nagy múltú hímzéskultúra – toledós hímzés, szőnyegszövés -, de mára már letűnt a virágzó háziipari tevékenység.

http://jaszsag.eu/t7a6d59-jasz-haz.html

12►

A ház építtetője S. Nagy Tamás, egy 70-80 kh-on gazdálkodó középbirtokos volt. Az épület 1883-ban a család tulajdonában lévő ólaskertre épült, amelyen az építést megelőzően már állt egy istálló és néhány egyéb gazdasági épület. A méretei, az alaprajzi tagolása, az igényes külső formai megjelenítése, a lakószobáinak berendezése a kisnemesi lakóházépítés és lakáshasználat mezőcsáti hagyományait tükrözik.

A lakóházat övező egykori gazdasági épületek mára eltűntek, közülük csak a pince és a gémeskút maradt meg. A telket palánkkerítéssel kerítették, a kerítés mellett a telek minden oldalán akácfák álltak, az udvarra eperfákat ültettek. A nagyméretű telek az állattartás, a gazdálkodás igényeit szolgálta, nem folyt rajta kertművelés. A II. világháború utáni évek politikai kényszerei miatt a családi gazdálkodás leépült, fokozatosan eltűntek a lakóház környezetéből a funkcióikat vesztett gazdasági épületek. A lakóházat a benne lakók hagyománytisztelete és a szűkös anyagi körülményei mentették meg az eltűnéstől. (A 60-as évektől fellendülő építkezési hullám nyomán sorra tűntek el a városból a kisnemesi és paraszti építkezés szép emlékei.) A házat 1972-ben műemléki védelem alá vonták. A 80-as évek végétől az építtető leszármazottainak munkája nyomán megújult, szobáinak berendezése az építés évtizedeit követő állapotoknak megfelelően rekonstruálódott. 1994-re a család az idegenforgalom számára is látogathatóvá tette az épületet. Újságcikkek, rádió- és televízió műsorok, turisztikai kiadványok segítették a bemutatását, 1998-ban egy kiadvány jelent meg róla.

Az eltelt évek alatt sokan látták: diákcsoportok, turistacsoportok, családdal kirándulók, külföldiek. A város és a környék iskolásai rendhagyó honismeret órák keretében, szakköri foglalkozásokon, rajz órákon látogatják. Szakmai segítséget adott főiskolások, egyetemisták diplomamunkáinak elkészítéséhez. A ház múzeumi kínálatát bővíti egy a városban és múzeumok archívumaiban gyűjtött fotó- és írott dokumentum gyűjtemény, amely megidézi a régi Mezőcsát népéletét, településszerkezetét, utcáit, házait.

Az épület legnagyobb belső terű helyiségének, a kamrának eredeti berendezését (nagyméretű gabonahombárok) elbontották, rekonstrukciója nem volt megoldható. A helyiséget kiállítótérré alakították, időszaki kiállítások helyszíne lett. Egy későbbi funkcióbővítéssel ez a helyiség bútorokkal, audiovizuális berendezéssel, kézműves foglakozások eszközeivel felszerelve diákfoglalkozások helyszíne lett. Az átalakítással az épület minden helyisége múzeumi funkciót teljesít, szakmai, kulturális és turisztikai célokat szolgál.

A Nemzeti Kulturális Alap és az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázati támogatásaival az épület az utóbbi években megújult, múzeumi kínálata kibővült. 2003-ban muzeális intézményként minisztériumi működési engedélyt kapott, így része lett az országos múzeumi hálózatnak.

Állandó kiállítás: Egy 19. sz. végén élt kisnemesi család lakókörnyezete, lakáskultúrája

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/mezocsati_tajhaz/