Megújult a főváros egyik legforgalmasabb terének ékessége, a Kármán Aladár–Ullmann Gyula építészpáros által tervezett szecessziós Király Bazár középső része.
A felirat őrzi még a palota korábbi funkcióját, még ha az egykori üzletekből aligha maradt meg néhány az épületegyüttes aljában –, az pedig a pénzhiánynak tudható be, hogy az eredeti tetőzet és az oromzat díszítményei nem kerülhettek vissza.
A telken korábban, a tizenkilencedik század végéig egyemeletes barokk stílusú épület állt, akkoriban még Barátok terének hívták a helyet. A ház a pesti újságok szerkesztőségeinek is otthonául szolgált, s falai között működött az Athenaeum nyomda és lapkiadó is. Krúdy Gyula úgy fogalmaz egy helyen, hogy „a hírlapírás gyönyörű szűzkorszakát jelentette e régi, szép épület, amelyről az ember már messziről látta, hogy nem mindennapi ház felé viszik léptei”.
Aztán 1897-ben lebontották a nagy múltú palotát – számos környékbeli társával egyetemben –, az Erzsébet híd építésével együtt járó városrendezés miatt. A nyomda elköltözött, és új, szecessziós palotát emeltetett a telkeken Herczog Mór Lipót. Ez lett 1902-re a Király Bazár, amelynek avatásán maga Ferenc József magyar király és osztrák császár is megjelent.
A ma három utcára néző épületegyüttes két éven át készült, Ullmann Gyula és Kármán Aladár tervei alapján. Több része Otto Wagner osztrák építész munkáira emlékeztet – a bécsi szecesszió hatása különösen gyakran jelenik meg az építészpáros munkáin, a bazárhoz leginkább a Szabadság téri három épületük hasonlítható, amelyekben most az Egyesült Államok nagykövetsége működik.
A Király Bazárba megnyitása után nem sokkal több üzlet és iroda is beköltözött, és 1904-től a Városi Lövöldének is helyet adott, s itt működött Spiegel Frigyes szalonja, színvonalas antik lakberendezési tárgyakkal.
http://magyarhirlap.hu/cikk/32731/Ujjaszuletett_palota_a_Ferenciek_teren – részlet
