Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

12►

A mintegy kétszáz éves, 4,28 hektáros védett parkot a hatalmas platánok uralják. Különlegességei közé tartoznak még a sárga levelű hegyi juhar változatok, valamint a kocsányos tölgy egy sárga levelű változata is. A lombhullató fák közül megtalálható még itt a magas kőris, a kislevelű hárs, a mezei szil, a közönséges és a hússzínű vadgesztenye, a szivarfa, a közönséges pagodafa, a lepényfa, a dió, a mezei juhar, a zöld juhar, az ezüst juhar, a nyír, a gyertyán és a mézgás éger. Téli időszakban is zöldell a luc-, erdei-, fekete-, sima- és ezüstfenyő. Előfordul még oregoni hamis ciprus, tuja, tiszafa és lombját lehullató páfrányfenyő. Cserjék közül pedig vérmogyoró, cseresznyeszilva, áljázmin, aranyfa, nagyvirágú liliom és puszpáng.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12345►

„HEREND I DNEREH” címmel nyílt időszaki kiállítás az Almásy-kastély Látogatóközpontban május 5-én, amelyen a Herendi Porcelánmanufaktúra alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitó elején Benedekfi Zoltán hegedűművész játszotta el a közönségnek két saját szerzeményét, majd dr. Görgényi Ernő polgármester, dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója, és dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos köszöntötték az egybegyűlteket.

https://www.gyulaihirlap.hu/113656-herendi-porcelanokbol-nyilt-kiallitas-az-almasy-ka

Herendi Gyulán

800 tárgy – különleges és értékes porcelán KOLLEKCIÓ látható a kastély kiállító termében. Még mindig a legjobbak között van a világon a HERENDI, nagyon kevés cég maradt fenn – a ma még működő, fejlődő és keresett terméket ( szép és hasznos, ja és értékes) készítő dunántúli manufaktúra alkotásai tekinthető meg a kastély első emeleti termeiben. Ide érdemes ellátogatni – azonban jelezzük ezt több óra időtartamban tegyék – a részletek a szépség lenyűgöző. Közben egy kávét is elfogyaszthatunk – pihenjenek élvezzék a szépet a HERENDI társaságában .

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

12►

“Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk : a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Horthy Miklós kormányzó tengerész emlékei, valamint a hajózással kapcsolatos emlékek.A Horthy Miklós idején épült kultúrház jelenleg a tengerészettel és a Horthy családdal kapcsolatos emléktárgyak bemutatásának ad helyet. A kiállítást nyugalmazott tengerészek álmodták meg és hozták létre az Alföld szívében, Kenderesen. A Tengerészeti Kiállítóterem melletti épület felújításával három néprajzi kiállító teremmel bővült a

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/kenderes/vitez-nagybanyai-horthy-miklos-tengereszeti-kiallitoterem-20267

Az 1760-ban elkészült U-alakú, kétszintes, manzárdtetős barokk kastélyt Keglevich I. Gábor építtette. Kivitelezője Quadri Kristóf olasz származású gyöngyösi építőmester volt. A 19. század elején oldalszárnyakkal bővítették. A lépcsőház míves kapuja az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe került. A pinceajtó a hozzá tartozó ötnyelves zárral, valamint a lépcsőkorlát Fassola Henrik lakatosmester munkája. Beller Jakab gyöngyösi festő készítette 1762-ben az emeleti díszterem nagyszerű rokokó freskóit, melyeken a kastély építésének jelenetei, a négy évszak és görög mitológiai alakok láthatók; a falakon a gyanakvás, kétségbeesés, bujaság és előkelőség témáit is megfestette a művész. A kastély a II. világháború után sokáig elhagyatottan állt. Felújítására 1964-től került sor. Ma szakiskola (Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet) és kollégium működik az épületben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A Tokaj Hétszőlő birtok a Tokaj-Hegyaljai borvidék, a tokaji Kopasz hegy déli lankáin terül el: 45 hektárát két elsőosztályú dűlő, a Hétszőlő és a Nagyszőlő, valamint a másodosztályú Kis-Garai dűlő alkotja. A két elsőosztályú dűlő részét képezi annak a 350 hektárnyi területnek, amely a XVIII. századi besorolás szerint kivételes borokat ad. A birtok jelentőségét növeli, hogy az első aszúbor említése 1571-ben a Hétszőlő dűlővel kapcsolatban történt. Az elmúlt századok során olyan tulajdonosok birtokolták, mint a bibliát elsőként magyarra fordító Károli Gáspár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, a Rákóczi család, és a császári udvar. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 1991. decemberében jött létre. A szőlő feldolgozása a dűlő területén található feldolgozóüzemben történik. Minden évben lehetőséget ad Aszú és Szamorodni bor mellett Furmint, Hárslevelű és Muskotály fajbor készítésére is. 1995 óta – elsőként a borvidéken – “késői szüretelésű” borokat is készítenek, elsősorban Hárslevelű és Furmint fajtából. Stílusteremtő borászat. Bár a tulajdonos francia, a teljes vezetés mind borászati, mind gazdasági szempontból magyar.

http://vinoport.hu/pinceszet/hetszolo-tokaj-szolobirtok/100

12►

Barcs nevét 1389-1417 között említették először az oklevelekben, ekkor a segesdi uradalomhoz tartozott. Várát 1460-ban említették először, ekkor Bakonyai János és István birtoka volt. Az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzékben 46 házzal került felvételre. 1664 telén, Zrínyi Miklós hadainak közeledtére, a törökök elhagyták a várat, mire Zrínyi a várat felégette. 1848 őszén, mikor Jellasich horvát bán hadai betörtek Magyarországra, egy csapat határőr ágyúkkal kezdte lövöldözni a helységet. Az egyik ágyúgolyó a római katolikus templom falában még a 20. század elején is látható volt. A horvátok néhány hétig táboroztak itt, míg végre a honvédcsapatok közeledtére a horvátok átfutottak a Dráván. A 20. század elején gróf Széchenyi Imre örököseinek volt itt nagyobb birtoka. A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, ámbár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1928-ban hozzá csatolták Drávapálfalva községet. Barcs 1979-ben városi címet kapott, ekkor egyesült vele Drávaszentes és Somogytarnóca (horvátul Trnovec).

http://www.termalfurdo.hu/telepules/barcs-6/tortenet

A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ Somogyország déli kapujában, színvonalas és szép környezetben várja lubickolni
és gyógyulni vágyó vendégeit.
Barcs város kiemelkedő kincse gyógyvizében illetve az arra épülő, egész évben üzemelő fürdőjében rejlik.
Különböző sportolási lehetőségek -strandröplabda és lábtengó pályák – mellett, játszótér, étterem és büfé várja az ide látogatókat.
A Rekreációs Központ sokoldalú szolgáltatásai a családok, a fiatalok és a gyógyulásra váró vendégek számára egyaránt kellemes
kikapcsolódást nyújt.
A fürdő területén működő gyógyászati részlegben a reumatológiai szakrendelés keretein belül gyógyászati kezelések, továbbá számos egészségmegőrző és rekreációs szolgáltatás vehető igénybe.

https://www.gulliver.hu/hu/gyogyfurdo-barcs/barcs/6729/

Az 1770-es évek elején Teleki József a marosmenti Gernyeszegen építi kastélyát, s ezzel egyidőben építi a gyömrőit is, melyet édesapjának, Teleki Lászlónak szán.
Ez a palota 1835-ben leégett.
A leégett kastély alapjaira Teleki Sámuel új épületet terveztetett Hild Józseffel, a kor híres építészével, aki egyebek között a budapesti és az esztergomi bazilikát építette. Ez a ma is álló klasszicista stílusban épült kastély 1840-47-ben készült el.
A park utakkal szabdalt, különleges növényekkel pompázó arborétum volt.

A háborút a Teleki kastély szinte sértetlenül átvészelte. 1945-ben az idelátogató még megcsodálhatta a gyönyörű bútorokkal berendezett, gazdag festményekkel és szobrokkal díszített belső tereket. Aztán a kastély gazdáit elkényszerítették, a berendezést és a mozdítható, építkezésnél felhasználható anyagokat széthordták. A különleges fákat – közöttük a Tessedik Sámuel által Amerikából küldött “ős-akácfát” is – kivágták. Az 50-es évekre már csak a meredező csupasz falak maradtak. A hatvanas években vetődött fel a kastély megmentésének a gondolata. Az épület helyrehozatalát a megye vállalta, azzal a céllal, hogy oda a létesítendő Gyógypedagógia Intézet internátusát helyezi majd el. A helyreállítási munkák 1967-1968-ban folytak; ugyanakkor emelték a kastélykertben az iskola és a pedagógus lakások sivár kockaépületeit is. A teljes értékű rekonstrukció kísérletének lehetősége 1989-ig váratott magára.
A kastély épülete belülről nem látogatható. Nyáron az Országos Rákóczi Napok alkalmával szabadtéri komolyzenei koncerteknek ad otthon kivilágított, impozáns környezetben.

http://wikimapia.org/9400483/hu/Teleki-Kast%C3%A9ly

A nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ épületét 1981 novemberében adták át, amely a Kossuth-díjas Bán Ferenc tervei alapján épült. Az intézmény jogelődje a Megyei és Városi Művelődési Központ volt, amely 1974-től működött a mostani Korona Hotel helyén.Nyíregyháza legnagyobb közművelődési intézménye azért jött létre, hogy a 120 ezer lakosú megyeszékhely és a 600 ezres megye kulturális és művészeti életét megmutassa ország-világnak. A Művelődési Központ -főleg nagyrendezvényei folytán- Szabolcs megye gazdasági életére nézve is inspiráló, hiszen a pezsgő kulturális élettel magunkra irányítjuk a figyelmet.
2014. februárjában elkezdődött a VMK épületének a felújítása, amely a tervek szerint ez év
szeptemberében fejeződik be.

http://egykor.hu/nyiregyhaza/vaci-mihaly-kulturalis-kozpont/3961

12►

A markazi Tájházat az 1870-es évek elején Valkó Vendel helyi mester építette.
A lakóépület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos, nem típusos háromosztatú ház. Eredetileg két család részére épült, 2 külön bejárattal (1 szoba, konyha). A gyakorlatban általában egy család lakott benne, a hátsó részben átmenetileg laktak vendégcsaládok. A XIX. sz. közepe előtt Markazon fából építkeztek, később patakkőből vagy kőbányák, kőfejtők terméséből. A tájházat durván faragott patakkőből, agyagos földbe építették, teteje nád (korábban tetőfedésre rozsszalmából kötött zsúpot használtak).
A belső terek alapzata „földes” amelyet lótrágya és agyag keverékéből tapasztottak össze. Erre került föl egy vékony, tehéntrágya és markazi vörös föld („híg massza”) keverékéből álló réteg, mely azt a célt szolgálta, hogy a felület egyenletesebb és színesebb legyen. A falakat fehérre meszelték, a homlokzaton kék színű ablakkeretezéssel és lábazattal.
A lakórészekben eredetileg szabadkéményes konyha és kemencés szoba található.
A lakóépülettel párhuzamosan húzódik egy kamrából és egy eszköztárolóból álló gazdasági épület.A ház utolsó tulajdonosa Barta Veron („Bikulya”) volt. Halála után az akkori Községi Tanács megvásárolta és a Műemlékvédelmi Felügyelőség segítségével felújította, a látogatók előtt 1988-ban nyitották meg.

http://www.markaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=66&Itemid=99

A keszthelyi Szent Miklós temetőben álló Festetics-mauzóleum 1925-re épült fel Festetics (II.) Tasziló herceg megbízásából, Groffits Gábor építészmérnök tervei alapján. A historizáló mauzóleum egy szabadon álló ravatalozó, kriptával. Formája a klasszikus templomarchitektúrát követi. A vasbeton szerkezetű, timpanonos, nyeregtetős épület lépcsős alépítményen áll. A rövidebb oldalakat lezáró pillérek között a gerendázatot két dór oszlop tartja. A hosszanti oldalakat három-három félköríves lezárású nyílás tagolja, amelyek között a pilléreket dór pilaszterek díszítik. A ravatalozóteret rozettákkal díszített kazettás síkmennyezet fedi. Az északi hosszoldal előtt lépcsősor vezet a föld alatt lévő kriptába. A kripta falaiban sírfülkéket alakítottak ki, amelyek közül a bejárattal szemben lévő négyben nyugszanak a Festetics családtagok.

A mauzóleumba a Festetics család tagjai közül elsőként Festetics (II.) Tasziló herceg feleségét, Mary Victoria Hamiltont temették el. A hercegasszony 1922. május 14-én hunyt el. Ideiglenesen a Fő téri plébániatemplomban helyezték el koporsóját, amelyet a mauzóleum elkészülte után, 1925. november 2-án szállítottak át a Szent Miklós temetőbe. Festetics (II.) Tasziló herceg 1933. május 4-én hunyt el. A temetési szertartásra 1933. május 8-án került sor. Festetics (II.) Tasziló és Mary Victoria Hamilton fia, Festetics (III.) György herceg 1941. augusztus 4-én halt meg. Temetése 1941. augusztus 8-án volt. Felesége, Maria Haugwitz grófnő 1972. szeptember 23-án hunyt el Bécsben.  Végakaratát, hogy magyar földben pihenhessen, 1990. október 13-án tudták teljesíteni, amikor hamvait a mauzóleumba helyezték.

A Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe került építménynek a Miniszterelnökség támogatása segítségével megvalósuló felújítása 2015 augusztusában fejeződött be. A rekonstrukció célja a mauzóleum eredeti állapotának visszaállítása volt.

https://www.keszthely.hu/latnivalok/festetics-mauzoleum