Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Első kővárát a település északnyugati sarkában létesítették, de azt a tartományurak elleni hadjáratokban lerombolták, maradványait széthordták. A napjainkig fennmaradt új erődítményt már a virágzó mezőváros északkeleti sarkában emeltette Szécsényi László báró a 15. század közepén. Később az Ellerbach család szerezte meg az épületet. Utolsó tagjától, Jánostól, adósságai fejében, hosszas pereskedés után Bakócz Tamás esztergomi érsek tulajdonába került. Szerencsés módon megmaradt egy korabeli várlajstrom, ami hű képet mutat a török hódoltság kori állapotáról, mely szerint a mocsaras vizesárokkal körülvett négyszögletes várnak sarkait egy-egy kerek torony erődítette meg, bejárati kaputornyát pedig a nyugati oldalon alakították ki.
1604-ben a Habsburg császár és király kegyelméből a főnemesi Batthyány család kapta meg. Mivel a hadászati fontosságú Kanizsa végvárának elfoglalása után katonai szerepe megnőtt, földesurai igyekeztek hadieszközökkel és helyőrséggel bőven ellátni. Az 1652-es tűzvészben leégett főúri rezidenciát Batthyány Ádám gróf utasítására nagyszabású tervek alapján átépítették, mind a négy oldalán emeletes lakószárnyakat kialakítva, megemelve a tornyokat is. Újabb hadiállapotra 1664-ben került sor, amikor a török nagyvezér csapatai itt akartak átkelni a Rába folyón és ezért ágyúkkal lőtték a védőket, akik a francia segélyhadakkal együtt sikeresen verték vissza a heves támadásokat.
Az 1703-ban kirobbant Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc katonaság felégette a Habsburg-hű Batthyányiak várkastélyát.
A 18. századi munkálatok ismét megváltoztatták a külső homlokzatát, újabb emeleti résszel bővültek a lakószárnyak, manzárdtetőt, és bejárata fölé egy hat oszlopon nyugvó hatalmas erkélyt helyeztek az olasz Felice de Allio építész tervei szerint.
A gyönyörűen berendezett Batthyányi-várkastélyban 1944-ig laktak, termeiben felbecsülhetetlen értékű régiségeket őriztek, melyeknek nagyobb része a tulajdonosok elmenekülését követő időszakban elkallódott. A 80-as évek elején, Haraszti Margit restaurálta a díszterem falfestményeit.
Ma a főépületben, az 1965-ben alapított Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kiállításait tekintheti meg a kíváncsi látogató, valamint Magyarország egyetlen cipőtörténeti gyűjteménye is itt található.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az első világháborút követően az emlékmű gondolata még Klebelsberg Kunó kultuszminisztertől a Dóm tér együttesének megálmodójától származik.

A kapu létesítésének ötlete tehát eredendően Klebelsberg Kunó elgondolása volt, aki Pogány Móric neves építőművész számára adta a megbízást a tanítói internátus épületegyüttesének megtervezésére, még 1930-ban. A feladat megfogalmazása szerint az épületegyüttes feladata volt, hogy az épület egyik szárnya zárja le a Boldogasszony-sugárút Gizella térre nyíló torkolatát, úgy hogy annak forgalma azért zavarmentesen  lebonyolódhasson a három boltívhajtás alatt. A terv elkészült még 1930-ban, ám a kivitelezésre csak 1935-ben kezdhettek hozzá. Az építkezés megkezdésekor vetette fel dr. Pálfy József Szeged akkori polgármestere, hogy ez a különleges épület legyen a Hősök kapuja formájában Szeged város hősi halottainak emlékműve is egyben. Pogány Móric készséggel áttervezte az épületet ennek az új funkciónak is helyt adva, s amikor az
akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint hozzájárulását adta a változások költségeire, akkor a város művészeti zsűrije hosszas tanácskozást követően Aba Novák Vilmos festőművészt bízta meg a freskók elkészítésére, míg Lőte Éva szobrászművész a szobrok megtervezésére, és kifaragtatására kapott megbízást. A Hősök Kapuja még 1936 őszén elkészült, de ünnepélyes felavatására 1937. május 30-án, a Hősök Vasárnapján került sor, többek között Horthy Miklós kormányzó jelenlétében.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2 szintes siófoki villaépület a Balaton – környékének egyik legszebb szecessziós alkotása.

Siófok belvárosához közel, a kápráztató üdülők, villák, nyaralók között – a sok nem szép, jellegtelen vagy hivalkodó “modern” épület takarásában …… található az Annie villa.
A Batthyanyi u 18 szám kertjében egy igazán látványos és értékes 2 szintes villa épült a múlt század elején , látszik a küllemén igényes a tulajdonos nem olyan régen lehetett renoválva / igazán megérdemelte a gondoskodást a több mint 100 éves épület.
Optika elé valóan szépek a részletek, az erkélyek ,a rézdomborítású tető és a különleges félkör formájú nagyméretű ablak a főhomlokzaton.
Most ősszel fényképezőgépemmel körbejártam – a belső szépségeinek bemutatását egy következő alkalommal tervezem. Az asszimetrikus kialakítás minden oldalról esztétikai élményt jelet a szépet, az építészetet kedvelő turista – fotós számára,
igazán érdemes megtekinteni. Több helyen apró kék Zsolnay majolika virágdíszek kerültek a falakra, amelyek mellett fehér vakolt nagyobb virágok is megjelennek.
A hátsó falsík jellegzetesen, ívelt attikával ( mellvédszerű fal) takarja- díszíti a tetőzet alsó részét és a sarkokat is. Helyi információk szerint a közelben több hasonló gyönyörű épület is volt, amelyek pár éve tűntek el a sétáló szemek elől…….

Bagyinszki Zoltán fotográfus

A klasszicista épület 1820 körül épült, tervezője feltételezetten Pollack Mihály volt. Az 1870-es évek elejétől szállodaként, Magyar Király Szálló néven működött. Az épület többször gazdát cserélt. 1916-ban részlegesen átépült. Az északi szárny kétszintessé alakítása 1937-ben történt. A háború után, 1958-tól újra szálloda, eredeti nevét 1990-ben kapta vissza. 1965-ben jelentős, 1972-ben, 1989-ben, 1996-ban kisebb felújítások történtek az épületben.

http://epiteszforum.hu/magyar-kiraly-szallo-egy-muemlekepulet-uj-eletre-kel

A Magyar-Török Barátság Park Szigetvár jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alapítottak 1994-ben.

Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, négy kilométernyi távolságban helyezkedik el. A két nép megbékélését hirdető, törökországi kezdeményezés és anyagi hozzájárulás nyomán megszülető emlékpark központi részét a magyar szempontból végzetes 1566. évi ostrom két vezéralakja, a győztes török sereg élén álló Szulejmán szultán és a védelemért felelős, a szeptember 7-i kitörés során életét vesztő Zrínyi Miklós várkapitány nagyméretű domborműves portréi uralják. Mindkettő a hazájában elismert szobrászművésznek számító Metin Yurdanur alkotása. Az emlékhely 1996-ban díszes kivitelű ivókúttal, azaz csesmével bővült, melynek összes építő és burkolóanyaga Törökországból származik.

http://www.szigetvar-zrinyi1566.hu/magyar-torok-baratsag-park/

A Balaton felvidék páratlan szépségű Káli-medencéjének legnagyobb településének, Kővágóörsnek egyik látványossága az 1821-ben emelt kisnemesi lakóház, amely az egykori Vicispán (Petőfi) utca 18. szám alatt áll. A helybeliek által egykori tulajdonosairól, Kerkápoly-kúriaként, illetve Kermács-házként ismert népi jellegű műemlék épület hosszú éveken át üresen állt. Vásárlás útján állami tulajdonba került, majd 1987-ben Wirth Péter és Benkő Ágnes, a budapesti székhelyű Stúdió Kisszövetkezet építésze elkészítette az épület helyreállítási terveit, melynek kivitelezését 2006-ban fejezték be.

A falazott szerkezetű, barokkos ívelésű kis- és nagykapun át megközelíthető szalagtelken, fésűs, előkertes beépítéssel emelt épület mélyen benyúlik a telekre. Alaprajzi elrendezése kétlakásos házra utal: az épület utca felőli része kétmenetes, a tornácról nyíló nagyszobához kisebb hálófülke kapcsolódik. Mindkét helyiség csehsüvegboltozatos, a sarkokban, a boltvállaknál szokatlanul nagyméretű cseppdíszekkel. Az árkádos tornác az utcai szobától kezdve az épület teljes hosszán végigfut, a legutolsó sarokpillér a kapcsolódó harántboltkővel együtt érintetlenül megtalálható. Az eredetileg hatpilléres (mára négy pillérköz elfalazott), boltozott gádor mellvédjeinek építését a kutatás egy későbbi időpontra helyezi. A lakás legtöbb helyisége a gádorról nyílott, így a csehsüveg boltozatos keskeny pitvar is, amelyhez szabadkéményes konyha csatlakozik. A síkmennyezettel borított hátsó szoba a pitvarhoz egy ajtóval csatlakozik, ennek megvilágítása a gádor felöl egy ablakon át történik. A szoba mögött elhelyezett hombáros, illetve a kamara helyisége a gádorról nyílik, s mindkét helyiséget síkmennyezet fedi. Az épület hátsó traktusában – a lakóházzal egy fedél alá emelve – egy önálló, négy helyiségből: pitvarból-konyhából, innen nyíló kamarából, illetve a pitvarból nyíló nagy- és kisszobából álló lakrész következik, melynek bejárata a pincelejáró előtt van.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/kernacs_haz/

A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületet a 2010-ben újították fel, az Árpád fürdő leglátványosabb része a török fürdő.
Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesítették szecessziós épületet – mely évtizedekig tisztasági fürdőként funkcionált – 1905-ben adtak át Székesfehérvár közönségének. A 1920-as éves elején folytatott korszerűsítés során az Árpád Szállóval bővítették az épületegyüttest. A fürdő gőzellátását 1946-tól távhőszolgáltatással biztosították a székesfehérvári erőműből.
A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületben a 2010-es felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhű berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel a fürdőt.
A felújítást műemlékvédők felügyelete mellett végezték, mindazt helyreállítottak, ami a fürdő két évtizedes zárva tartása alatt nem ment tönkre.

https://www.termalfurdo.hu/furdo/arpad-furdo-208

A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, amelyet 1983-ban állítottak fel. A szobor a város címerének jelképeiből tevődik össze. A szobor talpazata megmászható, így az maga is a kilátó része, a Szőlő-kilátó a felállítása idején igen vegyes érzelmeket váltott ki a polgárokból, abból kifolyólag, hogy a szépen megmunkált szőlőleveleken fel lettek tűntetve a város akkori tanácsi hivatalnokainak a neve. Ezeket a leveleket az erős nem tetszés miatt eltávolították, így az alkotás egyrészről emiatt a metszés miatt is hiányos, másrészről azért is, mert a jelenlegi falfirkákkal tarkított talpazatára eredetileg várostörténeti domborműveket képzeltek el, de ez sajnos, talán a vita miatt ez idáig nem készült el.

http://szekszard.varosom.hu/latnivalok/kirandulas/Kalvaria-kilato-1.html

A 2004-ben korhűen felújított műemlékvédelem alatt álló tájház ugyanazon év augusztusában nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Nevét onnan kapta, hogy állandó kiállítás látható népi játszóházak, kézműves táborok alkalmával készített tárgyakból. A vállalkozó kedvűek “belekóstolhatnak” néhány régi kézműves mesterségbe, mint például: szövés, fonás, gyöngyfűzés, gyöngyszövés, hímzés, játékkészítés, gyékény-, szalma- csuhéfonás stb.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/jatekhaz_mezokovesd/