Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Szombaton, családi kirándulás keretében ismét felkerestem a Cserhát dombjain található úrilakot.
Majd negyedszázada jártam a szép erdőkkel övezett Felsőpetényben, a kastély parkjában – a kastélyt fotózni. Megtalálható a kép és rövid szöveges ismertető szöveg a Bagyinszki Zoltán: Kastélyok a történelmi Magyarországon c. albumban. “ A Nógrád megyei kastély historizáló asszimetrikus emeletes épület- 1902 ben épült.”
Akkor még jó állapotban volt, bár most sem mondanám elhanyagoltnak – inkább a park volt gazdátlan……..Az épület a helyi hírek szerint magántulajdonban van.
A nyitott kapun lévő tábla szerint nem látogatható / csak engedéllyel.
A szomszédos Alsópetényben nagyon szép rekonstruált / működő kastélyszálló található.

Bagyinszki Zoltán

A község legfontosabb épülete a település külterületén álló, 1902-ben épült volt Almásy-kastély, amelyben korábban nevelőotthon működött.
A Kastély utolsó tulajdonosa Gróf Almásy Imre volt, felesége Széchenyi Antoinette. Gyermekeik: Orsolya, Miklós, István.
1955. november 2. és 1956. október 30. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi.
Minden év október utolsó vasárnapján Mindszenty-emléknapot tartanak a kastélynál.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

“Azért vannak a jó barátok, hogy a csodás Hortobágyot, felfedezzék majd egy fülledt meleg júliusi napon. Így is tettünk, 130 km autózás után kiszálltunk a Sziktipró kisvonattal a hortobágyi halastavak közötti lápos mezsgyére. Minő flóra és fauna, kiálthatott fel egykor angolul Peter Scott is, aki – mint a róla elnevezett vasúti megállóban megtudtuk – 1937-ben járt a tájon, hogy tanulmányozza annak madárvilágát. A gazdagságot alábbi fajok jelentik, ezekkel találkoztunk: vetési lúd, nyári lúd, bütykös hattyú, szárcsa, nagy kócsag, kanalas gém, gólyatöcs, kis kárókatona, dankasirály, szürke gém. Közben láttunk pihegő molnárfecskéket, fészküket védő küszvágó cséreket, vígan dagonyázó házi bivalycsordát és egy sebesen evező
vidrát is. A kilátókkal és pallósétákkal tarkított utunkat 11 km-es gyaloglással zártuk a legnagyobb páratartalom mellett, így időszerű volt a végállomáson egy jó üdítőt fogyasztani. Kiegészítő túránk a mátai ménes megtekintését célozta meg. Az istállóbejáráson túl szerencsénkre díjugrató versenyt is rendeztek csodás nónius lovakkal. A kirándulást a Hortobágyi csárdában zártuk, ahol mindketten autentikus ételekkel köszöntük meg egymásnak a remek társaságot: szürkemarha-gulyásleves és halászlé egy nagy adag tiszaalpári szikvízzel öblítve. Remek nap volt, aki teheti, családosan járja végig utunkat!”

Fotó: Bagyinszki Zoltán
Szöveg: Fodor György

“Azért vannak a jó barátok, hogy a csodás Hortobágyot, felfedezzék majd egy fülledt meleg júliusi napon. Így is tettünk, 130 km autózás után kiszálltunk a Sziktipró kisvonattal a hortobágyi halastavak közötti lápos mezsgyére. Minő flóra és fauna, kiálthatott fel egykor angolul Peter Scott is, aki – mint a róla elnevezett vasúti megállóban megtudtuk – 1937-ben járt a tájon, hogy tanulmányozza annak madárvilágát. A gazdagságot alábbi fajok jelentik, ezekkel találkoztunk: vetési lúd, nyári lúd, bütykös hattyú, szárcsa, nagy kócsag, kanalas gém, gólyatöcs, kis kárókatona, dankasirály, szürke gém. Közben láttunk pihegő molnárfecskéket, fészküket védő küszvágó cséreket, vígan dagonyázó házi bivalycsordát és egy sebesen evező
vidrát is. A kilátókkal és pallósétákkal tarkított utunkat 11 km-es gyaloglással zártuk a legnagyobb páratartalom mellett, így időszerű volt a végállomáson egy jó üdítőt fogyasztani. Kiegészítő túránk a mátai ménes megtekintését célozta meg. Az istállóbejáráson túl szerencsénkre díjugrató versenyt is rendeztek csodás nónius lovakkal. A kirándulást a Hortobágyi csárdában zártuk, ahol mindketten autentikus ételekkel köszöntük meg egymásnak a remek társaságot: szürkemarha-gulyásleves és halászlé egy nagy adag tiszaalpári szikvízzel öblítve. Remek nap volt, aki teheti, családosan járja végig utunkat!”

Fotó: Bagyinszki Zoltán
Szöveg: Fodor György

A vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje, egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be.
Különösen gazdag a fás szárú növények gyűjteménye (3300 fa és cserje).
A sziklakertben megtalálhatók mind a hat flórabirodalom, 25 magashegység virágai.
A rendszertani gyűjtemény közel 90 növénycsalád 2000–2500 virágos növényfajával szemlélteti a növényvilág kialakulásának történetét.
Az üvegházakban a trópusok sajátos növényvilágából:
síksági esőerdők (pálmákkal),
sivatagok (pozsgás növényekkel),
hegyi esőerdők (mohákkal és páfrányfákkal)
kapunk ízelítőt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tervezte: Medgyaszay István, 1910-es évek.

Bagyinszki Zoltán

II. rész

A várostól északra – a városba vezető út és a Csele-patak kereszteződésében – áll a II. Lajos-emlékmű. A hagyomány szerint az 1526-os mohácsi csata után a nyári záportól megáradt Csele-patakban, ezen a helyen lelte halálát a király (II. Lajos kir. 1506-1526).
A király holttestéről, ill. annak megtalálásáról, körülményeiről tanulmány készült, Kiss Béla jóvoltából. Ennek megfelelően a király holttestét a Csele-patak mai dunai torkolatától kb. 50 méterre, tovább a Duna közepe felé, az akkor még a szárazföldhöz tartozó jelenleg víz borította területen találták meg. Ott ma egy kőhányás található, a helyszín ennek a kőhányásnak a végéhez van a legközelebb. (Alacsony és közepes vízállásnál fel lehet sétálni a kőhányásra.

Az emlékmű oromzatát oroszlánszobor díszíti, a király halálát ábrázoló domborműveket Kiss György szobrászművész készítette. Az eredeti emlékoszlopot 1864-ben állíttatta saját költségén Turcsányi Soma, volt 1848-as huszár főhadnagy a csatában elesettek emlékére. Mivel az emlékmű a maga idejében nem aratott sikert, 1897-ben újjáalakították. Kiss György, a neves szobrászművésszel készíttették el a bronzreliefet.

(forrás: http://www.geocaching.hu )

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye.

A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthatjuk. A fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokasága eleven mozgást teremt a csendes sírkertben. Megkondíthatjuk a kis lélekharangot, amelynek hangja tovább fokozza a sírkert magasztos hangulatát.

Az emlékhely 2011-től megújult formában várja a látogatókat. A Szent Koronát formázó új impozáns kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak, melyek között a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a technika XXI. századi színvonalának köszönhető interaktív terepasztal. A kupola formájú felső szinten lévő kilátóból a vendégeknek lehetőségük nyílik a magasból megtekinteni a virágot formázó sírkertet.

(forrás: http://www.ddnp.hu/mte )