bzadmin archívuma

Gyulai Gyermekmenhely

Gyula városa

Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki megalkotta a Gyermekvédelmi törvényt. Az 1901. évi VIII. törvénycikkelyben a talált, valamint a hatóságilag elhagyatottnak nyilvánított hét éven aluli gyermekek ellátásáról kell az államnak gondoskodnia, míg az 1901. évi XXI. törvény ezt a 15. életkorig kiterjeszti. A miniszterelnök lelkes és odaadó támogatója a gyermekvédelem ügyének. Erről egy 1910-es tudósítás így ír:
„… de egyiknek a sorsa sincs annyira a szívéhez és szeretetéhez nőve, mint a gyermekvédelem. Ehhez nem enged hozzányúlni ellenséges kézzel, ebben mindenki, a ki az elhagyatott gyermek rovására akar takarékoskodni, vele szemben találkozik ellenségül.”

Forrás: Körmendiné Pók Zsófia, könyvtáros, Heim Pál Gyermekkórház: A Budapesti Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely története és irodalma

A Békésmegyei fehérkereszt egyesületet 1896-ban gróf Almásy Dénesné ügybuzgósága hívta életre. Az egyesületet 1899. július 13-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy Gyulán gyermekmenhelyet létesít. Megvásárolták e célra a Szent István utcán fekvő Follmann-féle házat, melynek megvételére, átalakítására és felszentelésére mintegy 12 000 forintot költöttek.
A gyermekmenhely ünnepélyes megnyitása 1899. október 30-án történt. A fővárost nem számítva ez volt az országban az első gyermekmenhely. Lukács György főispánsága idején Bosnyák Zoltán megbízást kapott Széll Kálmán miniszterelnök-belügyminisztertől, hogy az állami gyermekvédelemről törvényjavaslatot dolgozzon ki. Amikor aztán a törvény létrejött és felállították az állami gyermekmenhelyeket, ezek egyikét Lukács kezdeményezésére Gyulának juttatták.
Gyula ezzel egy nagy jelentőségű intézménnyel gazdagodott. 1912-ben a gyermekmenhely részére új székházat akartak építeni. A város erre a célra megvette özv. Léderer Lajosné 1364 négyszögöles ingatlanát 10 000 koronáért, kedvezményes áron.

Forrás: Scherer Ferenc: Gyula város története, Gyula m. város kiadása, 1938, II. kötet, 289-290. o.

Az 1912 körül tervezett és a világháború után megépült jelentős épület tervezője: Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula építészpáros Gyula rangos város, ami az alábbi listából is nyilvánvaló: tájékoztatásul, a történelmi Magyarországi városok listája, ahol 1904-ben Gyermekmenhely-ek létesültek (a fővárosi mellett): amely a közelmúltig Gyermekkórházként működött.
Aradon (átadva: 1904. május 1.), Gyulán (1904. október 29.), Debrecenben (1904. október 15.), Kecskeméten (1904. október 28.), Kolozsvárott (1904), Nagyváradon (1904. május 11.), Pécsett (1904. augusztus), Szabadkán (1904. július 27.),
Szegeden (1904. április 16.), Veszprémben (1904. október 15.), Kassán (1904. december 1.), Marosvásárhelyen (1904. augusztus),
Munkácson (1905. október 31.), Rimaszombaton (1905. október 1.), Szombathelyen (1904. július 18.), és Temesvárott (1904. május közepe).

Bálint Imre és Bagyinszki Zoltán

- 2021 február 1, hétfő - bzadmin Gyulai Gyermekmenhely bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Csejte – várának romjai

Felvidék

Csejte község felett emelkednek a magasba Báthory Erzsébet vérgrófnő hajdani székhelyének, Kárpátok “titokzatos várkastélyának”, Csejte híres várának romjai.
A vár a Magyarország nyugati határainak védelmét biztosító határmenti királyi várrendszerhez tartozott. A 13. század első felében építették majd a 15. században kiszélesítették.
A vár a 16. és 17. század fordulóján itt élt Báthory Erzsébetnek köszönhetően szomorú hírnévre tett szert. A grófnőt szadista hajlamai miatt “vérgrófnőnek” nevezték el. Állítólag 600 fiatal lányt gyilkoltatott meg azért, hogy azok vérében megfürödhessen és ezáltal örökre fiatal és gyönyörű maradjon. A vérszerzésre egy vasleány szolgált, amelynek mellkasába hosszú késeket szereltek. Amikor valamelyik leányzó hozzásimult, a kések kipattantak a mellkasából és a vér máris folyt az elkészített fürdőbe.
1611-ben Biccsén Thurzó nádor általános nyomásra a grófnőt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az 1614-ben meghalt “vérgrófnő” történetét több könyv és színház feldolgozta.
Csejte várát 1708-ban, a Habsburg-ellenes rendi felkelések idején Rákóczi Ferenc hadai felégették. Azóta pusztulásnak indult és ma egy festői várrom, amely csodálatos körkilátást nyújt.

https://slovakia.travel/hu/csejte-vara

Jó pár éve- még a diás korszakomban jártam a történelmi Magyarország városait – településeit- és a különböző országrészek hegyormait- várdombjait.
Feladatom volt a közel 100 magyar történelmi vár felkeresése-megtalálása- fotózása.  (Tóth Kiadó, Magyar várak album részére)
Jó pár szervezett vártúrát jelentve számomra, többször egyedül, még többször barátokkal, családom tagjaival. Ez ma már történelem – számomra is. Élményekkel, Pentax gépemmel, sok szép diával, sztorikkal, szerencsés indulásokkal, hazatérésekkel. A 2-3-4 napos intenzív programokat mindig megelőzte a kutatás felkészülés, házi koszt, Kodak diafilm vásárlás – akkor még nem volt az internet segítsége számomra.
Ma már talán nem indulnék el- főleg egyedül nem, mert azért a veszélyek is jelentkeztek, főleg a településeken túli várdombokon, elhagyott romokon- ismeretlen váraink maradványain.
.Mindezt román, szlovák nyelvtudás nélkül.
Azonban a vállalt könyves feladatok motiváltak- “kényszerítettek” a feladat sikeres elvégzésére, no meg imádtam a történelmi Magyarország régióit és a várakat, romokat, históriás évszázadainkat.
Ez a pár felvétel a Felvidék N-i részén készült, a Cseh határ mentén épült váraink, végváraink megörökítésekor. Csejte, Beckó, Trencsén, Berencsváralja, Detrekőváralja, Vöröskő, Dévény, Pozsony.

Bagyinszki Zoltán

- 2021 január 28, csütörtök - bzadmin Csejte – várának romjai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Noszvaj – De la Motte kastély és parkja

Határon belül - 93.000 km2

Barokk kiskastély a Bükk hegység ölelésében – A De la Motte-kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje De la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zach József, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastély állandó lakhelyként szolgált a családnak és bizonyára társasági életet is teremtettek, amelyre, mint művészetpártolók, meghívták az akkoriban Egerben vendégeskedő Dérynét is. Erről egy írás is tanúskodik és a tiszteletdíj kifizetését is rögzíti. Bizonyára nem Déryné volt az egyetlen művész, aki megfordult a kastélyban.

A De la Motte kastélyhoz tartozó hatalmas zöld park, növény ritkaságaival nem csupán egy átlagos kert. Nem véletlen szerű, vagy pillanatnyi ötletek szülte kompozícióját találhatjuk itt fáknak, bokroknak és virágoknak, hanem nagyon is tudatos tervezés eredményeként egy csodaszép “angol kert” veszi körül a késő barokk építészeti stílus egyik hazai gyöngyszemét a noszvaji De La Motte kastélyt. Az angol stílusú kastélykertek főbb jellemzői mind – mind megtalálhatók itt, a szentimentális hangulatú kanyargó ösvények, nagy gyepfelületek, évelő növények színes kavalkádja, szabálytalan virágágyások és a ligetesen kiültetett fák és cserjék alkalmazkodnak a természet formai szabálytalanságához.

https://delamottekastely.hu/

- 2021 január 25, hétfő - bzadmin Noszvaj – De la Motte kastély és parkja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyulai 100 éves öreg kapuk.

Gyula városa

Gyulán még a kapuk is szépek, változatosak, érdekesek, igényesek vegyük észre őket. Közintézmények, templomok, vendéglők, polgárházak, ”társasházak” bejáratai.
– Válogattam egy pár hangulatos régi felvételt, legtöbbjük több mint 100 éve készült az egykori megyeszékhelyen Gyulán. Ezeket vírusmentesen látogathatjuk.
Mutatja az egykori tulajdonos esztétikai igényét, pénztárcája vastagságát és a társadalmi státuszát már messziről is. No meg a készítője szaktudását.

Bagyinszki Zoltán

- 2021 január 25, hétfő - bzadmin Gyulai 100 éves öreg kapuk. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Újra magyar kultúra napja, 2021 január 22-én.

Határon belül - 93.000 km2

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Magyarország Alaptörvénye alábbit határozza meg: I) cikk (3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. Erkel Gyulán született, így szűkebb pátriájában sokkal nagyobb jelentősége van a nevének. A himnuszt ezért is tartjuk még fontosabbnak.

Magyarország egyik legimpozánsabb emlékműve a V. Majzik Mária szobrászművész által alkotott Himnusz-szobor, amely Budakeszin található. 2006 májusában avatták fel. A mű központi figurája egy istenalak, amelynek két oldalán sugarasan helyezkednek el Kölcsey Himnuszának sorai. Az eklektikus stílusban készült emlékmű ezen központi elemének két oldalát stilizált légbeömlő nyílások díszítik. A kompozíció a magyarság pogány és keresztény hagyományait megjelenítő szimbólumainak tárháza. A 3+1+3 felépítésű boltíves szerkezetben harangjáték működik, amely hétköznapokon a delet kongatja, ünnepek alkalmával a Himnusz dallamát játsza el Erkel kottájából.

A közelmúltban Budakeszin gyulai városi delegáció és az Erkel Társaság jelenlétében koszorúzták meg a Himnusz emlékművet, majd ezt követően Erkel Ferenc emléktábláját.

Fodor György és Bagyinszki Zoltán

- 2021 január 22, péntek - bzadmin Újra magyar kultúra napja, 2021 január 22-én. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Csalapuszta – Kégl kastély a XX. század végén.

Határon belül - 93.000 km2

Egykori, ma lakatlan szépség-főúri rezidencia Székesfehérvártól É-i irányban.
Hauszmann Alajos hírneves építész tervei szerint készült 1876-78 között. Historizáló stílusban.
Diapozitív film segítségével készült fotósorozat.
Tisztelet és köszönet Kégl Miklós úr barátságáért, segítségéért.

Bagyinszki Zoltán

- 2021 január 22, péntek - bzadmin Csalapuszta – Kégl kastély a XX. század végén. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Noszvaj – Gazdaház, tájház

Határon belül - 93.000 km2
- 2021 január 20, szerda - bzadmin Noszvaj – Gazdaház, tájház bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kolozsvári rejtett reneszánsz kőfaragások, múzeumi értékei.

Erdély - Partium

Még egy kis személyes történet:
A készülő Reneszánsz építészeti album teljesen megbabonázott, az alig ismert- középkori “török időkre vonatkozó” magyar művészet, természetesen a nem bekebelezett és lerabolt területeink csodáira gondolva.
Hirtelen kötelező, fontos feladat lett a kolozsvári reneszánsz fotózása, Zsókával megbeszéltem – a munkahelyemről szabit kértem és fogam magam beültem a kocsiba irány a kincses Kolozsvár.
A múzeumról hallomásom volt. akkor még nem is sejtettem milyen reneszánsz kincseket produkált számomra a város (ismertem már a Szabó bástyát és a Református templomi extra szószéket). De amit láttam a jellegtelen látogatóktól mentes múzeumban az felülmúlta a várakozásomat. Az indulás sem volt akármi – sötét, félig zárva, az igazgató nem volt bent-és hát nem igazán lehet fotózni sem.
Izgalmas, türelmetlen várakozás.
Szerencsémre magyar hölgy volt az intézmény vezetője. A pénztáros segítségével kierőszakoltam egy telefonos elérhetőséget. A vezető t elérve elmondtam mi járatban vagyok, aki hála készséggel bejött és megmutatta a reneszánsz kőfaragásokat, síremlékeket, kapukat, tumbákat, művészeti régészeti étékeket. Emlékszem a meglepetésemre – ilyen dolgokat lehet itt látni az egykori magyar polgárság-nemesség kultúrájából? Hihetetlen!
majd még jött hozzá a Szent Mihály templom- sekrestyéje. Oda bejutni is igényelt egy kis határozottságot. és 20 Euro baksist. Mindössze 2 perc állt rendelkezésemre a szürke díszbejárat rögzítésére.

Bagyinszki Zoltán

- 2021 január 20, szerda - bzadmin Kolozsvári rejtett reneszánsz kőfaragások, múzeumi értékei. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Puy Saint Vincent – Mi elmentünk síelni – virtuálisan

A nagyvilágról


Kedves Barátaim, Barátaink tél van a hó és a síelés időszaka, sajnos ebből most egyik sem aktuális, de emlékezzünk a közelmúlt egészséges, kellemes útjaira, sí programjaira. Azért Gyuláról szinte egész napos fárasztó buszos út volt számunkra. Jó szálláshely várta a társaságot.
A képeken itt éppen a Puy Saint Vincent- ben karistoljuk a havat Zsókával és Gedeon Józsi barátunk ill. Bagosi Lacibá társaságában.
Természetesen a csúcsokon időnként kötelező pihenővel, forralt borral kiegészítve.
Krisztián Lacibá volt az oktató vezetőnk. Milyen szomorú az élet, már se Ő, Se Józsi- emlékezzünk Rájuk tisztelettel.
A bázis szálláshelyről elmentünk busszal egész napos síprogramra egy magasan található extra helyre, nekünk 1100- 2700 m –en volt a sípálya anno.
A prospektus szerint a világ egyik leghosszab fekete pályája is itt van. 1135-3300 m- en lehetett síelni 250 km pályahosszon.
Az Alpok talán legszebb magashegyi csipkés körpanorámájával dicsekedhet Alpe de Huez.
szikrázó napsütéssel, rengeteg síelővel- még több felvonóval, kabinokkal. Csodálatos, igényes divatos síparadicsom volt.
A közelben, a hegyek takarásában volt a Mont Blanc csúcs (4803m), amit most látunk a képeken is valamelyik a Pic Blanc csúcs az 3330 m magasan koronázta a síelőket.

fotó: Bagyinszki Zoltán – diapozitív

- 2021 január 17, vasárnap - bzadmin Puy Saint Vincent – Mi elmentünk síelni – virtuálisan bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sztracenai völgy télen, a Gölnic folyóval.

Felvidék

A Gölnic folyó, Sztracena bányászfalu közelében látványos hasadékvölgyön kacskaringózva tör át a meredek sziklafalak között. A szurdokvölgyön átvezető aszfaltút kijáratánál a sziklafalban a környék birtokosa, Koburg Ferdinánd herceg emléktáblája található. 1840-ben ő építtette a több helyen is sziklába vájt utat. A Káposztafalvi Karsztvidék legnagyobb tava, a Gölnic-patak 1954-es felduzzasztásával keletkezett Imrikfalvi tározó. A tó és környéke nyáron a fürdőzők és a vízisportok szerelmesei, télen a környék sípályáin sportolók kedvelt üdülőhelye.

https://hazajaroegylet.hu/uticelok/sztracenai-volgy-imrikfalvi-tarozo/

- 2021 január 17, vasárnap - bzadmin Sztracenai völgy télen, a Gölnic folyóval. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva