bzadmin archívuma

Gyulai értékek, kovácsoltvas remekművek II.

Gyula városa

Tél van, az idő sem/ a vírus sem kedvez a fotósoknak- de létrehívta a városunk különös és érdekes látnivalóit, amit sokszor rohanásunk közben észre sem veszünk pedig megérné…..
Séta a városban, de figyelmesen keresve Gyula csodálatos kézműves remekeit. A vasból készült műalkotásokat. Az indítást számomra a Rk. Nagyboldogasszony templomunk belső 3 remekbeszabott kapuja adta.
Majd a KÖVIZIG gazdagon díszített középülete következett és a Bíróság (Törvényszéki palota) ezután a Városháza szépséges részletei majd a temetők értékei és a magánházak is elvarázsoltak.
Kicsit régebbi fotók és a mai képek válogatása hozta össze a közel 40 épület ill. temetői részletet, a több mint 120 válogatott felvételt amit megfeleztem sajnos. (nehéz volt!)
és ebből most 2 részletben tudom bemutatni az online kiállítást. Akár lehetne a címe “VASREMEKEK” is.
Legalább 200 év speciális szakmai művészeti egyvelege az itt látható sorozat.Sajnos az alkotók a mesterek neveit nem is tudom hol lehetne megtudni ? Feltétlen érdemes volna megtisztelni őket, azokat akik e változatos világot megteremtették az izzó tüzes vasat formálva. Többször is volt szerencsém figyelni a munkájukat ahogyan formálják az üllőn kalapáccsal a mintákat, díszítéseket – főleg a szecessziós remekművek az igazi kihívás,a sok ívelt forma rendkívül látványos gazdagsága. Több 100 éve állják az idő viszontagságait hegesztés nélkül rögzítve.
Kapuk, korlátok, erkélyek, ablakrácsok, egyedi épület díszítőelemek kerülnek ki ügyes kezeik alól. Talán nem mondok újat kár, hogy ez a szakma, ez a művészet kihalófélben van. Bocsánat- kihalt?!
A honlapomon már bemutatva a budapesti szecessziós stílusú erkélyeket kapukat ablakrácsokat csodáltam évekkel ezelőtt, akkor nem gondoltam még, hogy Gyulán is vannak hasonló szépségek. Ismét megállapítható kiváló helyen élünk, a Kultúra Magyar Városa igazi tárháza az értékeknek. Javaslom néha lassítsunk és fedezzük fel a kovácsoltvas szépségeinket.

A fotók alatt olvasható az épület neve, illetve címe- a fontosabb ismert objektumok nem kaptak utcaneveket.

Bagyinszki Zoltán

Gyulai értékek, kovácsoltvas remekművek I.

Gyula városa

Tél van, az idő sem/ a vírus sem kedvez a fotósoknak- de létrehívta a városunk különös és érdekes látnivalóit, amit sokszor rohanásunk közben észre sem veszünk pedig megérné…..
Séta a városban, de figyelmesen keresve Gyula csodálatos kézműves remekeit. A vasból készült műalkotásokat. Az indítást számomra a Rk. Nagyboldogasszony templomunk belső 3 remekbeszabott kapuja adta.
Majd a KÖVIZIG gazdagon díszített középülete következett és a Bíróság (Törvényszéki palota) ezután a Városháza szépséges részletei majd a temetők értékei és a magánházak is elvarázsoltak.
Kicsit régebbi fotók és a mai képek válogatása hozta össze a közel 40 épület ill. temetői részletet, a több mint 120 válogatott felvételt amit megfeleztem sajnos. (nehéz volt!)
és ebből most 2 részletben tudom bemutatni az online kiállítást. Akár lehetne a címe “VASREMEKEK” is.
Legalább 200 év speciális szakmai művészeti egyvelege az itt látható sorozat.Sajnos az alkotók a mesterek neveit nem is tudom hol lehetne megtudni ? Feltétlen érdemes volna megtisztelni őket, azokat akik e változatos világot megteremtették az izzó tüzes vasat formálva. Többször is volt szerencsém figyelni a munkájukat ahogyan formálják az üllőn kalapáccsal a mintákat, díszítéseket – főleg a szecessziós remekművek az igazi kihívás,a sok ívelt forma rendkívül látványos gazdagsága. Több 100 éve állják az idő viszontagságait hegesztés nélkül rögzítve.
Kapuk, korlátok, erkélyek, ablakrácsok, egyedi épület díszítőelemek kerülnek ki ügyes kezeik alól. Talán nem mondok újat kár, hogy ez a szakma, ez a művészet kihalófélben van. Bocsánat- kihalt?!
A honlapomon már bemutatva a budapesti szecessziós stílusú erkélyeket kapukat ablakrácsokat csodáltam évekkel ezelőtt, akkor nem gondoltam még, hogy Gyulán is vannak hasonló szépségek. Ismét megállapítható kiváló helyen élünk, a Kultúra Magyar Városa igazi tárháza az értékeknek. Javaslom néha lassítsunk és fedezzük fel a kovácsoltvas szépségeinket.

A fotók alatt olvasható az épület neve, illetve címe- a fontosabb ismert objektumok nem kaptak utcaneveket.

Közben sikerült megtalálni az alkotó művész-mestert Geist György gyulai műlakatos.

Bagyinszki Zoltán

Esztergom – Prímási palota, Keresztény múzeum

Határon belül - 93.000 km2

Az ország RK. főtemploma –a bazilika alatt található a várral szemben az érsek úr rezidenciája. A szépséges és harmonikus eklektikus palota 1881- 82 között épült Lippert József tervei szerint. A díszes kapu timpanonjában és a nagy- kupola alatt látható az érseki címer. A két belső udvaros építmény.
A vár felőli oldalon közvetlenül kapcsolódik hozzá a 2 tornyú Vízivárosi Szent Ignác barokk templom.
A Dunai front előtt kis zárt kertet-parkot létesítettek.

Bagyinszki Zoltán: Kastélyok a történelmi Magyarországról c. albumából.

Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.
A Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímási Palota második emeletén tekinthető meg.

https://www.keresztenymuzeum.hu/page.php?id=21

Szepesbéla – evangélikus templom és harangtorony

Felvidék

A közeli Béla-patakról elnevezett város Árpád-kori eredetű. A tatárjárás után német telepesek által benépesített Szepesbéla már 1271-ben városi jogot nyert, ezután osztozott a többi szepesi város sorsában. Jelentős volt kereskedelme, céhes kézműipara: textilgyártása, cipészei, borovicskája. Zsigmond király lengyel zálogba adta, ahonnan csak 1772-ben szabadult meg és tért vissza Magyarországhoz. Egykor jelentős vasipara a 20. századra lehanyatlott. 1945 után német és magyar lakossága „eltűnt”.

A város főterén álló plébániatemplom a 13. században épült korai gótikus stílusban. A 14-15. században kibővítették. A ma látható templom a szepességi kéthajós templomok csoportjába tartozik. Gótikus boltozata a 15. században készült. Figyelemre méltó a szentély falán látható, gazdagon faragott szentségtartó fülke (pasztofórium), valamint szintén a szentélyben, a boltozat egyik gyámkövén kivehető, díszítés: egy kardot és pajzsot tartó emberalak.

Barokk toronysisakja és értékes belső faberendezése az 1771-es évekből való. Mellette, kissé nyugatra reneszánsz pártázatos stílusú, külön álló harangtornyot találunk.

http://www.muemlekem.hu/hatareset/Remete-Szent-Antal-plebaniatemplom-Szepesbela-401

Cegléd – Békés Mihály fafaragó művész és pipakészítő

Határon belül - 93.000 km2

Pest Megye Művészetéért díjas különleges alkotó – Magyarországon szinte egyedülállóan foglalkozik pipafaragással. 1934-ben született Szatmárnémetiben. Iskolái elvégzését követően 1956-ban avatták katonatisztté, főhadnagyi rangban. Számos helyőrségben szolgált, Jászberénytől Budapesten át, Ercsiben, Székesfehérváron, végül 1974-ben érkezett meg hivatásos katonatiszti pályafutása utolsó állomására, Ceglédre. Alezredesként, 37 év után szerelt le a ceglédi 3. számú Hadtest Parancsnokság hadtáp törzsfőnökeként.

A fa szeretete valószínűleg asztalos édesapja “öröksége”. A pipa szeretete igen korán, már közvetlenül középiskolai tanulmányai után megfogta. Nyugdíjas éveiben kellő időt szentelhetett szeretett hobbijának, a pipafaragásnak. Rengeteg pipát készített, melyek számos kiállításon jártak, sok elismerést szereztek mesterüknek. Egyik büszkesége a Magyar szabadságharc vezéreinek címereivel díszített egyedülálló pipasorozat. Közel 30 éve foglalkozik a pipafaragással. Munkáit többször kiállították Cegléden is, de képviselte a ceglédi alkotói közösséget Debrecenben, illetve a Túrkevei Pásztornapokon is. Részt vett fafaragó táborok munkájában a Dunántúl kis falvaiban, ahol a táborban együtt dolgozó fafaragók műveit – köztük az ő szobrait is – az ott élő kis falusi közösségeknek ajánlották fel községük szépítésére. Dolgozott alkotótáborokban a környező országokban, 2012-ben Európa kulturális fővárosává választott Mariborban több nemzet fafaragóival együtt rendezett kiállítást. Megalakulása óta aktív tagja a Ceglédi Alkotók Egyesületének.

Több elismerés és kitüntetés birtokosa Mihály bácsi, akivel a képriport pár éve készült egy könyv képanyagának készítése kapcsán.

Ceglédi Panoráma/ magazin

 

Kerci apátság – amely romjaiban is fenséges.

Erdély - Partium

a Magyar gótika legelső alkotása, érdekes módon Erdélyben készült és ott sem az ismert nagyvárosok egyikében.
Ez mindenképpen elgondolkoztató , ott valami nagy dolognak kellett lenni az Árpád haza idejében.
A fogarasi –medencében 1202-ben alapította I. Imre királyunk a ciszterci monostort. Európa legkeletibb ciszterci építészeti együttese.
A XIII. század közepén épült, francia betelepített szerzetesek tudásának-jelenlétének köszönhetően. Az érett gótika burgundi stílusában.
A korai főleg faépítmyényt a tatárjárás után újjáépítették. Háromhajós, egyszentélyű, keletelt bazilika, Ny-i homlokzatán rózsaablakkal – ennek csak a helye látszódik.
A közismert bélletes csúcsíves díszes kapuzattal. Jellegzetes kerci kör alakú ablakok díszítik körben a szentélyt. A homlokzati fal mögött az egykori nagyméretű főhajót csak elképzelni tudjuk.
A XIII. században a “kerci műhelyt” –híres kisugárzó,mintaadó építőműhelyként tartották számon A XVI. században indult pusztulásnak – de védelmi szerepét megtartotta.
Tornya 1495- ben készült, 1550 körül alakították szász evangélikus templommá. A templomhoz kapcsolódva látható a z egykori kolostor épület romjai.
Erdélyi templomok –160 oldal /Tóth Kiadó.

Fotó: Bagyinszki Zoltán

Szöveg: Tatár Sarolta

Gyulai Almásy kastély – hangulatok, kész oldalszárny. 2020 december.

Gyula városa

Vámosmikola – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

A faluházat 1992-ben hozták létre egy XIX. század végén épült, háromosztatú parasztházban. Az épületben bemutatják a mezőgazdaság és a háziipar eszközeit, a kender megmunkálásának, szövésnek és fonásnak a folyamatát, illetve azok termékeit.

http://www.vamosmikola.hu/e107_images/custom/VamosmikolaTAK.pdf

A készülő Magyar népi építészet c. könyv/ Corvina Kiadó kapcsán, fotós feladatként jutottam el a kedves kis faluba, Vámosmikolára.
Ott egy régi kedves itt élő barátom segített bejutni az épületbe, a helyi népi értékeket felvonultató öreg- kis méretű parasztházba. A régi használati tárgyak kiállított anyagai között több érdekesség is volt. A gyűjteményben találtunk egy kalapot, amely élő képi hangulatként szolgált a jelenre is utalva. Elgondolkoztató, hogy egykoron az emberek, a lakosság nagy többsége vidéken milyen szerény körülmények között élte az életét a mindennapi küzdés közepette – talán boldogan!? Sajnálatra méltó, hogy manapság a pénz diktálta változó modern világ (a szerzési motiváció) hogyan torzítja el napjainkat, életünket.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Örök vakáció és a részletek. Egykori Polgári Leányiskola.

Gyula városa

A legszebb gyulai épület- talán az Alföld egyik leglátványosabb középülete- a gyulai iskola, amely sajnos évek óta lakatlan romló állapottal.
Várja a a jelentkezőt, aki hasznosítja a szépséges szecessziós csodánkat, a sgrafittós palotát. Az alaprajza különleges, részletei csodásak, gazdagon díszítették akik megálmodták e 100 éven felüli városképi palotát.
Sok Gyulai polgár itt kezdte az okosodás folyamatát- a feleségem Zsóka is – szerette az épületet, beleégett a lelkébe. Az épület ma már alig fotózható – eltakarják a Kossuth Lajos utcai zöld lombok.
Terveit Pfaff Ferencnek köszönhetjük, mint ahogyan a megépítését is. 1912- ben készül. Az Alföldi szecesszió építészete c. kiállításunk egyik gyöngyszeme volt.
Az iskolaépület megihlette a kreatív embereket- készítettünk egy kirakós játékot, amely itt a honlapon és a Szcessziós Magazinban is elérhető, érdemes kipróbálni.
Bízzunk a csodában az új esztendőben, 2021 lehet a hasznosítás éve. Becsüljük meg, és mondjuk ki határozottan LEGYEN!

Bagyinszki Zoltán

Budai várnegyed – polgárházak és paloták.

Budapest