bzadmin archívuma

Sebes – Körös mentén, a Berettyó összefolyásig.

Határon belül - 93.000 km2


Karácsonykor is kirándulás a természetben: folyó, csend, jó levegő, napsütés, mozgás, állatokkal való találkozás-emberekkel nem, + vizes fotókkal természetesen.
Sebes –Körös mentén, Fokköztől vagy 12. km séta napsütésben. Vésztő és Körösladány közötti holtági térben, belül a gát mellett a vízhez közel, sármentesen gyalogoltam.
A Berettyó folyó befolyása / a Berettyó torok volt a cél. Mire hazaértem, itthon azért már kissé elfáradtam. (40 kép a 400- ból válogatva)
Nagyon szép utam volt tegnap előtt a napsütésben. Oda útban már nagyon vártam, figyeltem a szemből jövő folyót- kicsit hosszú volt a séta.
A Berettyó a túloldali részen már korábban mutatkozó erdő fái közül bukkant ki. Jó fotótéma volt a 2 víz találkozása. Valószínű jövőre a másik oldalról is megpróbálom a Szeghalom felőli erdőből közelítve. Sőt a Berettyó vízén Kenuval még izgalmasabb volna. Találtam egy méretes harcsafejet a parton, frissen most fogyaszthatta el a vidra. Láttam őzet, nyulat, fácánt, repülő ludakat és énekes madarakat is.
Visszafelé a szép fények délutáni meleg színezővel vonták be a fotókat. A végén már kicsit vártam a fokközi gátőrház sziluettjét, közben az erdő mentén a lelkembe bekúsztak a múltkori Holt- Sebes – Körös menti kirándulásom emlékképei.

Üdvözlettel: Bagyinszki Zoltán

Nyitra – székesegyház

Felvidék

A karácsony felemelő ünnepéhez talán ez a szépséges püspöki templom – a gazdagon díszített templombelső illik a leginkább. Csodáljuk, nézzünk körbe a város egyik legértékesebb több mint 300 éves műemlékében, az idei karácsony alkalmával.
Szinte káprázik a szem a különleges színpompás freskókon, stukkókon, szobrokon, oszlopokon, fafaragásokon, a beszűrődő fényeken. A barokk művészei mindent tudtak Nyitrán, hogy az egyház fényűzését, nagyságát reprezentálják a hívők felé.
Telegdy püspök 1640-ben csatolta a barokk dómot a gótikus templomhoz, amelyet 1732-ben alakítottak át. Freskóit A. Galliardi festette 1723-ban. Perényi és Pálffy püspökök hagyatéka, szakrális kincsei láthatóak a várban létrehozott kiállítás keretében.
A közeli Vazul vártorony ismert történelmi emlékünk, Szent István ide záratta rokonát, a lázadó Vazult.

Bagyinszki Zoltán

Éberhárd – Apponyi család kastélya és kápolnája – Trianon 100.

Felvidék


A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba internálták, és ott háziőrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án – a béketervezet végleges lezárása után – nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres “védőbeszédét”. Az ötnegyed órán keresztül tartó, remekül megszerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéd bravúros szónoki teljesítmény volt. Hallgatósága, amely már jóval korábban elhatározta Magyarország feldarabolását, bámulattal, de csekély megértéssel hallgatta a szónokot. Magyarország – függetlenül a békedelegáció erőfeszítéseitől – azokat a határokat kapta, amelyeket a győztes hatalmak már 1919-ben megállapítottak számára.
A következőkben a beszéd teljes szövege olvasható, magyar fordításban.

http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/tria1920/apponyi.phtml

 

Gyula – Szecessziós kirakó játék

Gyula városa

Bálint Imre szecessziós programozó barátom készítette a játékot – fotó: Bagyinszki Zoltán

Gyulai ikonikus iskola épület-részlete. jó szórakozást kívánok hozzá, közben megjegyzed a szépséges épületet is.

Bagyinszki Zoltán

A szecessziós kirakó – forgatós játék:

http://www.szecessziosmagazin.com/gridgyula.php

Bátaszék – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

A Bátaszéki Tájház a város központjában, a Szabadság utca 24. szám alatt áll.

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000. júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek.

Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény.

Az épület homlokzatát gazdag eredeti stukkódíszítés borítja, a gangról az utcára nyíló fából készült kiskapu is eredeti faragott díszítésű. Ugyanígy eredeti faragott díszítésű a lakószobák, a pince és a padlásfeljáró ajtait követő kétszárnyú présházajtó is. A házhoz nagy területű előudvar tartozik. Magához a lakóépülethez teljes hosszában széles lapozott gang csatlakozik, melyen henger alakú oszlopok tartják a tetőszerkezetet. A lakóépületben öt nagyobb helyiség, szoba található.

Az épület jól tükrözi az egykor benne lakók életmódját: a lakóhelységek után található a présház és az egész épület alatt pince van – mindez szőlőtermesztésre, bortermelésre utal. A lakóépület végében kap helyet az intenzív állattartás elengedhetetlen feltételéül szolgáló istálló és fészer. A hátsó udvarban eredeti, kukorica tárolására szolgáló górét láthatunk.

Az oldalsó épület a gazdálkodásból kiöregedett idős házaspár lakóhelyéül szolgált.

http://www.bataszek.tajhaz.hu/tajhaz/index.html

Marosvécs – Kemény-várkastély – „Láthatatlan kastély” – Trianon 100.

Erdély - Partium

Ismét azzal a tudattal vagyok-voltam, hogy az erdélyi Marosvécs település a báró Kemény-várkastély, a reneszánsz értékünk a honlapomon van már évek óta. Egy újságcikket olvasva ránéztem – NINCS !- most pótolom, hiszen feltétlen itt a helye.
A két Bagyi Zoli alkotásaiként ajánlom Önöknek. Három alkalommal is jártam a kastélyban és a parkjában – ami nem volt könnyű a román valóságban, csak alkuk sora és reménykedő szerencse, magyar könyörgés hozott sikert. Közben gyorsan kellett körbejárni nehogy baj legyen, amit a magyar portás kért, a diszkréciót, a sietséget. Nem volt szabad látogatni- a trianoni határokon túlra került műemlékben elmeintézet, tébolyda üzemelt évtizedeken át a magyar kultúra fellegvárában Erdélyben. Az Erdélyi Szépmíves Céh, az Erdélyi Helikon a magyar irodalom és történelem krémje találkozgatott és alkotott itt 1926- és 42 között. báró Kemény János szervező munkájának köszönhetően. Akkor még volt Erdélyi gondolat. Legutóbb a borszéki utam során integettem neki a Maros partjáról. A Kelemen-havasok lábánál lévő értékes reneszánsz rezidencia (1537-58), Maros-Torda vármegyéből bekerült a magyar történelmi kastélyokat bemutató könyvem lapjaira is.
A 3-4 szintes saroktornyos, reneszánsz kőkeretes ablakokkal fotózható épület belső zárt árkádos udvarral rendelkezik. A termekben megmaradt a faragott fa mennyezet é néhány szép cserépkályha.
Bővebben olvashatunk a témáról Margittai Gábor legújabb sikerkönyvében Láthatatlan kastély címmel – amely bemutatja a család történeté, a reneszánsz kastély történetét és az örökösök harcát a román állami hatóságok packázást, a küzdelmes közelmúltat.

Bagyinszki Zoltán

Ősz a télben! Zenés válogatás

Gyula városa

Bajmóci várkastély – Gróf Pálffy János vörös márvány szarkofágja

Felvidék

Garamszentbenedek és Doboz – Trianon 100

Felvidék

Garamszentbenedek apátsága, temploma a Felvidék egyik kiemelkedő egyházi építészeti emléke . Jó régen jártam itt a gótika emblematikus alkotása.
A különlegesen szép bélletes kapuja említendő, továbbá ami képen nem látható az impozáns, 4 szintes kapcsolódó kolostor épület- ami várként is funkcionált a török ellenei harcokban.
Sajnos a vírus miatt nem tudtam ismét eljutni a településre az utazási korlátozások miatt- pedig érdemes az utazásra, fotózásra. Az épület további részletei és a belső fél évezredes gótikus – csúcsíves szépségek nagy motivációt jelentenek számomra. Sajnos ez is a trianoni határainkon túli érték, építészeti emlék.

Olvasmányaimból emlékszem a z 1000 év leg, leg szakrális művészeti emlékünkre még a nagyméretű Garamszentbenedeki úrkoporsó mesteri alkotásra, amely hála az égnek időben került a mai magyar területekre-jelenleg az Esztergomi Keresztény Múzeum legféltettebb kincse. Feltétlen érdemes az interneten ezt is megtekinteni.
A napokban jártunk Doboz- Szanazug őszi erdőjében, a parkoló mellet látványos kultúrtörténeti, idegenforgalmi kiállítás fogadott minket a szabadban, gondolom a dobozi önkormányzatnak köszönhetően.
A képeken, térképeken mellékelem a középkori történelmi földrajzi információit.
Doboz – Szanazug anno királyi erdeiben makkoltatták Hunyadi Mátyás idejében a Garamszentbenedeki apátság disznóit is. Érdekes kapcsolódás, a történelem felmutat sok sok érdekességet, ahol Békés- megye is említésre került.

Bagyinszki Zoltán

Hortobágy – Pásztorok és viseletek

Határon belül - 93.000 km2

Immár sokadik 2020. évi hortobágyi utam során találkoztam a hazai pusztai népek markáns képviselőivel, csodálatos viseleteikkel, a magyar népművészet-díszítőművészet remek alkotásaival.
Ott sétálgatva, a Pásztormúzeum melletti téren nézelődve folyamatosan keresve őket, exponálva (kérdezve tőlük szabad e fényképezni, a válasz mindig szimpatikus segítőkészséget takart).
Élmény volt hallgatni őket, történeteiket, ahogy egymást ugratták, tisztelve az idősebb pásztorokat természetesen. Készültem rá, tudtam most itt együtt láthatom azokat a pásztorokat, akik az év nagy részét szinte egyedül a z állatok mellet a pusztán töltik. Különlegesek Ők, büszkén magyarok, a kőkemény pusztai férfiak akik képesek a hatalmas állatokat hozzáértéssel vagy nyers erővel megzabolázni a Hortobágyon. Csoportképek, portrék, elkapott fotós pillanatok jelentették a sikerélményt.
Még a Toldi Miklós híres, hihetőnek tűnő legendája is bekúszott gondolataimba. A képek az ünnepi viseletükben, a szűrökben mutatja a pásztorok tagjait: csikóst, gulyást, juhászt, kondást jellegzetes kalapjaikkal együtt. Az őszi Orbán napi behajtás ünnepe régi hagyomány, ma már turisztikai látványosság is egyben. Külön fotótéma lehetne a szűrök világa. a több 100.000 Ft értékű szép és változatos mintázatú hortobágyi, Hajdú megyei szűrök remekbe szabott címeres darabjai, a ruházatukat kiegészítő felszereléseivel együtt.
Az ünnepség a szokásos látványos bevonulással, felvonulással az állatok közönség elé történő beterelésével zárult, a Hortobágy Örökös Pásztorai megválasztásával együtt – jutalmul a Mihalkó kalap is járt.

Bagyinszki Zoltán