Strobl Alajos egy 77 éves kocséri pásztorról, Maczkó Andrásról mintázta a református templomkertben álló Arany János-szobor üldögélő vén gulyás alakját. (A történet szerint Arany egyszer a szomszédos Tetétlen pusztára kirándult tanártársaival. Inárcsi Farkas Elek vendégeként megismerkedett a házigazda öreg gulyásával, Csonka Mártonnal. Aranyra oly nagy hatással volt a találkozás, hogy az öreget két versében, A vén gulyás és A vén gulyás temetése címűben is megénekelte.) A művész először Nagykőrösön készítette el Marci bácsi mellszobrát, amit aztán felvitt Pestre és tovább dolgozott rajta. Később a pásztort is felhívta műtermébe és ott mintázta meg végső formáját. A vén gulyás a karszékben modellt ülve többször felemlegette a szobrásznak, hogy „Pásztor embör sömmit sé ér kutya nékű!” A művész elfogadta az öreg kérését és eljött Kőrösre kutyát keresni. Hirdetésére seregestől vitték az emberek a kutyákat Strobl elé, aki végül Pál Áron erdőőr Hattyú nevű kuvaszát választotta ki modellnek. Így született meg Nagykőrös Hattyú-szobra, amely 1910 szeptemberétől őrzi a mellette üldögélő Marci bácsi nyugalmát.
http://laszloferi.blogspot.hu/2015/02/a-nagykorosi-hattyu-szobor-tortenete.html
Liptóújvári Stróbl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
A görög-római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult az ő egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus). 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk c. életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:
-Arany János (1882 k.)
-Lotz Károly (1884)
-Schickedanz Albert (1884)
-Liszt-maszk (1886 k.)
-Pulszkyné (1890)
-Jászai Mari (1893)
-Vajda János (1894)
-Szilágyi Dezső (1895)
-Felesége (1896 k.)
-Olasz katonatiszt (1919)
Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából