A Kolozsvári testvérek a magyar képzőművészetben meghonosodott kifejezés egy szobrász testvérpárra, Kolozsvári Mártonra és Györgyre, akiknek világhírű alkotása a prágai Szent György-szobor.
Egyetlen alkotásuk érte meg a mai kort: a Szent György szobor, amely Európa első teljes alakos bronz lovasszobra. A szobrot 1373-ra készítette el a testvérpár, valószínűleg királyi megrendelésre. A művészettörténészek megállapítása szerint a testvérek a szobrot egy ősi technológiával, a viaszvesztéses eljárással öntötték. Ezt a módszert Nyugaton az antikvitás óta nem alkalmazták életnagyságú szobrok készítéséhez.
A Szent György szobor eredeti példánya a török háborúk folyamán elkerült Prágába, a Hradzsinban a Szent Vitus-székesegyház mellett díszíti a teret. A szobor értékét mutatja, hogy Buda török általi bevétele (1541. augusztus 29.) után állítólag maga Nagy Szulejmán védte meg a műalkotást: „E szobrot senki meg ne nézze, a muzulmánok ne lássák – rendelkezett róla, majd a »a nyakán levő kasmíri sálat leoldván, az alakot befödte véle s az összetöretéstől megmentette«.”
A Kárpát-medencében a Szent György szobornak több másolata is ismert. A leginkább helyhez illő másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Ezt a másolatot Róna József öntödéjében készítették Budapesten. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren.
Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából