Múzeumunk megmutatja miként éltek Vas megye falvaiban az elmúlt kétszázötven évben. A régi korok paraszti világa, a nyugati határvidék sokszínű néprajzi és természeti öröksége azonban nem csak állandó kiállításokban fedezhető fel, hanem kézműves foglalkozásokon, múzeumi órák keretében, valamint szezonális vásárokon és folklór rendezvényeken válik valóban átélhetővé.
A vasi skanzen gondolata már Tóth János építészmérnökben és Pável Ágoston néprajzkutatóban is felmerült az 1930-as években. Szombathely egy parkjában szerették volna áttelepíteni az Őrség, a Vendvidék, a Hegyhát és a Kemenesalja legrégibb és legszebb épületeit. Tervük azonban a közelgő világháború miatt nem valósulhatott meg. Az 1950-es években viszont újra intenzíven megélénkült az érdeklődés a népi építészeti szempontból különlegesen változatos vidékek irányába. Vas megyében az értékes épületegyüttesek helyszíni megőrzése (Cák, Szalafő) mellett a népi műemlékek megmentésének különösen tanulságos módjaként kínálkozott azok szabadtéri gyűjteménybe való áttelepítése. A Vasi Múzeumfalu építését Szombathelyen, a megyeközpontban, 1968-ban kezdték meg, ami így az ország második skanzeneként 1973-ban nyitotta meg kapuit. A kezdeményezés sikerre vitelében mások mellett mindvégig kiemelkedő szerepe volt Bárdosi Jánosnak, a Savaria Múzeum néprajzkutatójának.
http://www.vasimuzeumfalu.hu/hu/bemutatkozas