Abaújszántó egykori Állami elemi iskola szecessziós épülete

Határon belül - 93.000 km2


Abaújszántó Állami Elemi Iskola
Tervezője: Baumgarten Sándor

Gyulai orgonabokrok

Gyula városa

Ha tavasz akkor orgona Gyuláról.

Bagyinszki Zoltán

Fűzérradvány Károlyi kastély, park. 300 éves a juharlevelű óriásplatán.

Határon belül - 93.000 km2

A 100 hektáros védett park kialakításának éve bizonytalan, az első említések 1827-ből valók. Az angolpark arborétumába számtalan külhoni fajt is telepítettek. Az ország nevezetes fái közé tartoznak a platánóriások.
A világ minden tájáról hozattak egzótákat, és az őshonos kocsányos tölgyek és gyertyánok mellé különböző juharokat, hársakat és platánokat telepítettek. A juharlevelű platán egyik legelső példányát 1721-ben ültették ide. A ritkaságok közé tartozik az illatos, halványlila virágú császárfa, a szivarfák, tulipánfák és a sok szép, különleges alakú és színű ezüstfenyő, jegenyefenyő és tiszafa több kertészeti változatban. Óriás vérbükkök és a Balkánból származó vadgesztenyék, hamisciprusok színesítik tovább a kerti képet.
A park, az épített kert szinte észrevétlenül megy át a környező csodálatosan szép tájba. A változatos domborzatú park fő helyén épült a kastély, így festői látvány tárul fel a kastélyból is, de a kert különböző pontjairól is. A park főbejáratához vezető különleges szépségű védett erdei- és feketefenyősor az egyik legnagyobb attrakciója ma is az együttesnek.

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/fuzerradvany/fuzerradvanyi-karolyi-kastely-vedett-parkja-809

Mád Rákóczi – Aspermont kastély

Határon belül - 93.000 km2

Eredetileg valószínűleg a 16-17 században épült, ekkor még egy egyszintes, egyszerűbb gazdasági épületként funkcionált. Fokozatosan vált egyre jelentősebbé, míg végül főúri kúriává nőtte ki magát és barokk stílusjegyeket kapott. Az épület több felújításon esett át, mire az 1700-as évek elejére elérte mai formáját, mely Rákóczi Juliannának és férjének, Aspremont Ferdinánd Gobert grófnak köszönhető. A házat írásban először az 1755 évi vagyon összeírásban említik, e szerint már elnyerte végleges formáját. Ezután a kúria egyenes ágon öröklődött és mindvégig megtartotta főúri lakási funkcióját. A ház ősi korának megfelelően méteres vastagságú kőfalakból áll, ám a barokk stílus is visszaköszön a falba vájt kályhafülkék, a különleges módon lerakott parketta, a falfestmények, stukkók képében. Ezek érdekes kontrasztot alkotnak a rusztikus elemekkel. Az épületben a Barta borászat központja kapott helyet. Történelmi múltjában, megjelenésében méltó társa az Öreg Király dűlőben elterülő szőlőbirtoknak.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=239

A borászat központja a mádi Rákóczi-Aspremont kúria, amely történelmi múltja és megjelenése révén méltó társa az Öreg Király-dűlőben elterülő szőlőbirtoknak. A XVI-XVII. században épült udvarház ekkor még egy egyszintes, egyszerűbb gazdasági épületként funkcionált, ami fokozatosan vált egyre jelentősebbé, míg végül barokk stílusjegyeket hordozó főúri kúriává nőtte ki magát.

Rákóczi Juliannának és férjének, Aspremont Ferdinánd Gobert grófnak köszönhetően a több felújításon is átesett épület az 1700-as évek elejére érte el mai formáját. A ház méteres vastagságú kőfalakból áll, a barokk stílus pedig visszaköszön a falba vájt kályhafülkék, a különleges módon lerakott parketta, a falfestmények és stukkók képében, amik érdekes kontrasztot alkotnak a régi rusztikus elemekkel. A földszint 2011 óta fogadja a borászat vendégeit, az emelet felújítása pedig – ahol három kétszobás lakosztályt alakítottak ki a vendégeknek – 2015-ben fejeződött be.

Restaurátor művészek:
Boromissza Péter
Nemessányi Klára

Belsőépítészet:
Bálint Ágnes
Igaz Rita

Építész tervező:
Erhardt Gábor

http://bartapince.com/szallas/kuria-tortenet/

Füzéri vár, a rekonstruált palotával 2018

Határon belül - 93.000 km2

A szerző fotográfus az elmúlt évtizedekben egyik kedvenc –vonzó- várromját többször meglátogatta az évtizedek során. Legutóbb 4 éve, az előző fotósorozata 10 éve készült, akkor még csak romos állapotok voltak, de zajlottak a kutatások. Már dolgoztak a szakemberek. A fotográfus 10 év elteltével az idén meglátogatta ismét, a már gyönyörű és látványos hazai rekonstruált – gótikus reneszánsz várat-palotát. Álmában sem gondolta ezt a látványt…..
A 16.-17.századi iratok dokumentumok alapján idevarázsolt, 2015 decemberében átadott műemlék bekerült nálam a hazai leg-leg-legek sorába! A kápolnája elsőrangú lett.
A Perényi család életét- kapcsolódó történelmi eseményeket, korhű tárgyi kultúrát, bútorzatot, fegyvereket – lapidáriumot és igaz panorámát láthatnak a látogatók- de a szuszogót le kell küzdeni érte! Füzér megéri a látogatást, sőt kötelező.

Bagyinszki Zoltán

A Hegyköz környéke a meredek hegyoldalak és az erdőborítás miatt sokáig csak kis részben volt földművelésbe vonva, korai Árpád-kori történetéről kevés adat áll rendelkezésre. Vidékének első írásos emlékei a 13. századból származnak, ahogy a vár első említése is ekkorról való. Tágabb környezete a középkorban az Abaúj vármegyéhez tartozott. Nem kizárt, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja építtette (egyes források szerint a Füzéry család őse, Zaránd), de erre csak közvetett bizonyíték ismert, ahogy arra is, hogy a vár a tatárjárást megelőzően már állt. Egy 1264-ban kelt oklevél szerint a vár egykoron a nemzetség Kompolt ágának leszármazottja, bizonyos Vak Andronicus birtokában állt, aki azt II. Andrásnak adta el. Ha elfogadjuk az oklevél hitelességét, akkor ez azt jelenti, hogy András 1235-ben bekövetkezett halála előtt a vár tulajdonosa valóban Aba nemzetségből való lehetett, és hogy a vár 1235-re már mindenképpen állt. Ezt a feltevést erősíti, hogy az egyik gazdasági épület járószintjének 1997-es feltárásakor II. Eberhard salzburgi érsek egy 1200–1246 között vert friesachi dénárja került elő.

A feltételezések szerint Füzér vára a legkorábbi földesúri magánbirtokú kővárak egyike volt. Bár az igen költséges kővárépítést kevés nagybirtokos engedhette meg magának, az Aba nemzetségnek valószínűleg módjában állhatott. A 13. század második felében a várhoz tartozó birtok már szinte egész Hegyközt magába foglalta tizenegy faluval együtt.

A vár építési helyének kijelölésekor az országos jelentőség helyett inkább a nagybirtokosi önvédelmi szempontokat, azaz a vár védhetőségét, a várhegy meredekségét vették figyelembe. Fontos útvonalak feletti ellenőrzés fenntartására nem volt alkalmas, ugyanis ezek az útvonalak, például a Zemplén vármegye felől Kassára vezető út, távolabb estek tőle. A vár tehát valószínűleg nem stratégiai fontossága miatt került az Abáktól II. András birtokába. A birtokba vétel viszont abból a szempontból megfelelhetett a király céljainak, hogy ezzel a Füzértől délre eső, jövedelmező erdőispánságra is kiterjeszthette hatalmát.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csorbató télen – öreg szállodával

Felvidék

A Csorba tó (1346 m) a legismertebb és a leglátogatottabb Tátrai tengerszem. A történelmi Csorba község határában található, innen neve. Először 1644-ben Frölich Dávid említi a Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium című művében. Az id. Buchholtz György 1719-ben említést tesz az erdő széli cirbolyafenyő és törpefenyő olajának desztillálásáról. A Csorba tót és környékét a szénégetők, vadászok, favágók és a gyógynövénygyűjtők a már a turizmus fellendülése előtt is ismerték. A Csorba község lakosai fenyegetőztek és 1860-ban meg próbálták leereszteni a Csorba tót, hogy az “értéktelen pocsolya” helyén értékes legelőt nyerhessenek. 1901-ig a Szentiványi család tulajdona volt, akkor a kincstár felvásárolta tőlük. A tóba a XIX. szádad végéig mesterségesen halakat telepítettek és télen a jegét kitermelték (a jege különösen tiszta volt, ezért nagy volt iránta az igény – Budapestre, Berlinbe és Bécsbe hordták). A legrégebbi képet a tóról 1825 körül festette Müller Jakab János lőcsei tájképfestő. Az első komoly felszíni és mélység méréseket Dezső Dénes végezte 1875-ben.

http://www.vysoketatry.com/ciele/jspleso/hu.html

A Prisma Fotóklub és a Székely Aladár Fotóklub közös kiállításán jártunk

Határon belül - 93.000 km2


2018. ápr. 9. Erkel Műv. Központ, kisgaléria – megnyitja: Bagyinszki Zoltán fotográfus
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

https://www.gyulaihirlap.hu/119441-a-prisma-fotoklubnak-es-a-szekely-aladar-fotoklub-

Magas Tátra – Tártralomnic-Grand Hotel

Felvidék


A több mint 100 éves múltra visszatekintő Grandhotel Praha Tátralomnic központjától kb. 700 méterre, míg a síliftektől 1 km-re található – ide a szálloda ingyenes mikrobusz transzferjével is el lehet jutni! A recepción egyeztetve az utasok kéréséhez igazítják a síbusz indulásokat.
A hotel első benyomásra olyan, akár egy mesebeli kastély, azonban a bejáraton túl a korhű bútorok ötvöződnek a modern kor kényelmével és eleganciájával. Télen a társalgóban, a kandalló melegénél, halk zene kíséretében, nyáron pedig a teraszon ülve, gyönyörű kilátás mellett élvezhetjük a hotel saját gyógynövényeiből készült teakülönlegességeket. Figyelem! A szálloda a vacsorához dresszkódot vezetett be, az étterembe belépéskor a “smart casual”, azaz lazán elegáns öltözet javasolt.
A hotelben 125 szoba foglalható, köztük 2 fős és 2-4 fős két légterű szobák is. A hotel kétszintes, felújított, minden egyedi igényt kielégítő wellness részleggel várja a vendégeket. Az étteremben is visszaköszön az a kifinomult elegancia, mely jellemzi a Grandhotel Prahát. A gyönyörű kristálycsillárok és a természetes fehér, illetve bézs színvilág magával ragadó, akár egy romantikus esküvő helyszínét is adhatja.
http://sielok.hu/szallas/grandhotel-praha/

Tiszavasvári Városháza

Határon belül - 93.000 km2

A fő tér meghatározó épülete, a modern kortárs építészet alkotása.
Bán Ferenc DLA Kossuth díjas építész műve 1989-ben készült, a városközpontban található. A 4 szintes Városháza klinkertéglás tornyának homlokzatán harangok biztosítják a harangjáték lehetőségét.

Bagyinszki Zoltán

Ótátrafüred – Palota szálló, történelmi szecessziós épület.

Felvidék