Károlyi Alajos / Lajos gróf palotája

Budapest

A palotát Ybl Károlyi Lajos megrendelésére kezdi el tervezni 1863-ban, majd fia, Alajos gróf megbízásából folytatja. Az épülethez több terv készül, a koraiak mind egybefogottabb tömegképzést mutatnak, felvetődhet, hogy az épület legjellegzetesebb elemei, a rizalitot koronázó franciás jellegű, meredek hasáb alakú manzárdtetők a megrendelő kifejezett ösztönzésére születtek meg. A korai terveken a bejárat még nem a mai Pollack Mihály térről, hanem a Múzeum utcából nyílott volna, a nagyvonalú főhomlokzati árkádíves kocsialáhajtó ötlete is a későbbi terveken jelent meg. Mindvégig a kompozíció szerves része a kert kiképzése. Keletkezett olyan elképzelés is, amely a megvalósított fedett átrium helyett parkosított, nyitott belső udvar köré szervezte volna az épületszárnyakat. A kivitelező Ybl gyakori munkatársa, Wechseimann Ignác, az épületszobrász Schäffer Károly volt. Megvalósult formájában a szabadon álló épület homlokzata gazdag plasztikájú, a reneszánsz és hellenizáló elemek harmonikus együtteséből Budapest egyik legszebb palotája született. A belső legfontosabb tere a felülvilágított reneszánsz árkádíves átrium, amelynek középpontjában a metszet szerint szökőkút állt. Az előcsarnok és a bejáró stukkódíszes tereinek mennyezetét Lotz Károly freskói is ékesítették. A kert középtengelyébe a Szentkirályi utca sarkán álló Károlyi-bérház hátsó tűzfalához kis gloriettet állítottak, ezzel is kiemelve az intim belső tér harmóniáját. 1894-től Behr Lajos iparművész és belsőépítész átalakította a palotabelsőt. 1920-tól a második világháborúig az olasz nagykövetség bérelte a palotát. A háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, csak a homlokzatot állították helyre és lényegében máig nem alakult ki építészeti értékének megfelelő funkciója: volt a Bizományi Áruház Vállalat raktára, az utóbbi érvtizedekben a Magyar Rádió egyik alig használt épületeként funkcionált.

http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-alajos-karolyi-lajos-grof-palotaja

Szentes Petőfi szálló

Határon belül - 93.000 km2

A 19. század végén épült Petőfi Szálló mára teljesen leromlott állapotban van, a megújítását hosszú ideje tervezik. A Norvég Alapnak köszönhetően végre indulhat a rekonstrukció.

A Csongrád megyei város önkormányzata támogatást nyert el az EGT Norvég Alaptól az egykori Petőfi Szálló Szentesi Szecessziós Házként történő megújítására. Az eredményes pályázat révén az épület utcai homlokzata megújul, valamint a sarok épületrész és a Petőfi utcai szárny földszintjén közösségi és kulturális terek (galéria-kávézó, kiállítótér, előadó- és próbaterem) jönnek lérte. Az épületrész lehetőséget biztosít majd a szecesszióhoz kötődve többek között helyi és környékbeli iparművészek alkotásainak bemutatására, termékeik értékesítésére, teret adhat kisebb színházi és táncos rendezvényeknek is.
Ezekről a tervekről még júliusban számolt be Szirbik Imre polgármester, azóta a projekt megtalálta kivitelezőjét is: decemberben hirdették ki, hogy a rekonstrukciós munkákat a szarvasi Integrál Építő Zrt. végzi majd el, nettó 213 millió forintból. Feladata a Szecessziós Ház kialakítása 458 négyzetméteren, valamint az utcai homlokzatok szecessziós díszítésű rekonstrukciója 2100 négyzetméteren. A terek kialakítása, belső anyaghasználata, berendezése a szecesszió irányzata szerint valósul meg, jellemzően terrazzo és kő burkolatok, kerámia, kovácsoltvas, csiszolt üveg használatával, a XIX. és XX. század fordulójának hangulatát idézve. Az épületrész akadálymentesítésének megoldása a műemléki követelményekhez igazodva történik.

http://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/12/szecesszios-hazkent-ujul-meg-szentes-egykori-fo-turistaattrakcioja

Bajmóci várkastély aranyterme

Felvidék

Arany terem a várpalota legszebb része. Nevét a tiszta arannyal beborított mennyezeti hársfa faragásról kapta Gróf Pálffy 1907-ben rendelte meg a Gebrüder Collitól a velencei (szépművészeti akadémia) Académie di Belle Arti lándzsás és angyalos mennyezetének mintájára. A gróf már nem érte meg, hogy készen is lássa. A közepére helyezett medál Francesca Desilvestro portréja, születésének és halálának (1829–1908) szalagos dátumával. Omnia cum tempore ( „Mindent a maga idejében!”) felirattal. Az ablakok közti két nagy figuratív festmény a 19. század végén Václav Brózik alkotása. A szemközti falon levő, 17. századi művek. A „Török szultán velencei ellenőrzésen” téma Tiroli Stephen Kessler festő alkotása. Nauszika és Ulysses – flamand Jacob Jordaens képe. Azt az ókori görög mitológiai pillanatot ábrázolja, amikor a Trójai háborúból hazatérő Odüsszeusz király leányát Nauszikát Odüsszeia elsüllyedését után megtalálja. A következő kép Agatha Carl Francesca Nuvolone képe. A legrégebbi bútordarab az Arany teremben a rokokó asztal, ami sárgaréz virágelemekkel és hangjegy motívumokkal díszített. A többi bútor 19. századi. Gyertyatartók és az órásszekrény a század elején Párizsban készültek. Az óra lapja meisseni porcelán. Az arany csarnokban szokott fellépni a várkápolna kórusa. A szoborgaléria műkőből és vörös márványból készült. Kialakítása a Bellunoi Dei Rettori reneszánsz palota loggiájának alaprajzát követi. Colline-i Andreas szobrászmester készítette A galériáról a várkápolnába pillanthatunk be.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Arany János emlékmű

Budapest

Arany János ülő szobra 1893 óta néz le komolyan az arra járókra. Megteheti, hiszen 4 méter magas talapzaton ül. A költő bronzszobra is három és fél méteres. A mű alkotója Stróbl Alajos (1856-1926) korának egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze. Erre a köztéri szoborra is a kor szokásának megfelelően pályázatot írtak ki, amire tíz mű érkezet. A két legsikeresebb alkotás közül végül Stróbl munkája került felállításra. A másik sikeres pályázó Zala György volt. Stróbl Alajos Bécsben tanult, majd hazaérkezése után 1881-ben megmintázta a készülő Operaház több szobrát, köztük a két nagy magyar zeneszerző, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc alakját.

http://jozsefvaros.hu/hir/3928/arany-janos-szobra-a-nemzeti-muzeum-bejaratanal

Nagyszombati egyetem főépülete

Felvidék

Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellen-reformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt folyt az első orvosképzés. Mária Terézia 1777-ben az egyetemet áthelyezte Budára. Az egyetem komplexumában nyomda, patika, gazdag könyvtár, színházterem, laboratóriumok és egy csillagászati obszervatórium is helyet kapott. Ez utóbbit kora egyik legnagyobb csillagásza és matematikusa, Hell Miksa tervezte.

https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/historicka-budova-teologickej-a-filozofickej-fakulty-trnavskej-univerzity_606_1.html

Bajmóci öreg hárs

Felvidék


A bajmóci várkastély bejárata előtt áll annak a terjedelmes, ősi hársnak a maradványa, melyet a legenda szerint Csák Máté ültetett1301-ben. A hagyomány szerint alatta tartották azt az országgyűlést, amelyen Mária királyné (Nagy Lajos leánya) a férje Zsigmond javára lemondott a trónról. Terjedelmes lombkoronája éppúgy hűs árnyat borított Mátyás király fényes lakomáira, mint ahogyan Bocskai Istvánra, aki mint választott király országgyűlést tartott alatta. És végezetül a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is kedvelte e fa társaságát, leveleit ekképpen zárva: “Datum sub tilia nostra Bajmocensi” (Kelt a Bajmóci hársfánk alatt)
Hajdani méreteit Lengyel Bálint (1897) közléséből ismerjük, miszerint a magassága akkor “a talaj felszínétől 20 m 85 cm. A törzs kerülete 20 cm-re a talaj felett 8 m 40 cm, 60 cm-re a talaj felett 7 m 26 cm”. A törzs csonkjának kerülete 1997-ben, a hivatalos ismertetések szerint 12,5 méter volt.Ma már csak kb. négy méter magasan csonkolt törzsében és törzscsonkjából fejlődött két terjedelmes hajtásában gyönyörködhetünk.Üreges csonkját a kidőlés ellen időközben több helyen alátámasztották, néhány üregét szükség szerint betömték, a törzscsonk tetejét csapadéktól óvó tetőzettel látták el.

http://www.nevezetesfak.hu/magyar/oldalak/bajmoc_osi_faja/

Zsolna város főtere

Felvidék

Zsolna város Szlovákiában. A Zsolnai kerület és a Zsolnai járás székhelyeként a térség közigazgatási, ipari, oktatási és egyházi központja. Az Északnyugati-Kárpátok ölelésében, a cseh és a lengyel határ közelében fekvő város egy természetes kereszteződésben alakult ki. Oroszországot, a Baltikumot köti össze Magyarországgal és Dél-Európával.

Először 1208-ban említik t(er)ra de Selinan néven.Első, ma is használatos címere 1379-ből származik. Károly Róbert 1321-ben szabad királyi városi rangot adományozott a településnek, míg utóda, Nagy Lajos 1381. május 7-én kiadott Privilegium pro Slavis kiváltságlevele egyenlő jogokkal ruházta fel szláv és német lakosságát. Zsolna virágkorát a 17. században élte, majd rövid hanyatlás után, a vasút megépülése által (1872) ismét fellendült gazdasága. A 2000-es években létesített autógyára gazdasági szerepét tovább erősítette. A 20. században két alkalommal volt Szlovákia fővárosa.

A városban 2009-ben 85 399-en laktak, ezzel az ötödik legnépesebb város Szlovákiában.

A város lakossága a 2011-es népszámláláskor 81 494 fő volt, amelyből 74 331 fő volt szlovák, 292 roma, 917 cseh, 93 magyar nemzetiségű lakosa volt. A többiek egyéb nemzetiségűek voltak.
1891-ben 4911 fő lakta, majd 20 évvel később már közel a duplája. Az 1910-es adatok alapján a városban 9179 főből 2336 fő volt magyar (25%), szlovák 4954 fő (54%), német 1463 fő (16%).

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagyszombati panoráma a várostoronyból

Felvidék

Várostornya 1574-ben épült, 1674-ben átépítették, 1683-ban leégett, de újjáépítették. A 70 m magas torony később tűztoronyként működött.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Felsőelefánt-Edelsheim – Gyulay kastély

Felvidék

Az első pálos kolostort Elefánti Mihály, a település birtokosa alapította 1389-ben. A nyilván gótikus épület későbbi építési periódusai nem tisztázottak (vélhetően volt reneszánsz periódusa is), ám (ismert) barokk átalakítására 1760-1770 körül került sor a források szerint (a mai alaprajzát is ekkor nyerhette el). A T-alaprajzú épület, amelyben a felső száron a források szerint háromszintes kolostor, míg a csatlakozón a keletelt templom helyezkedett el, nem sokáig maradt a pálosok birtokában, hiszen a rend II. József-kori feloszlatásakor elhagyták. Ezután az épület – amely korábban tartományfőnöki székhely volt – évtizedeken át pusztult, mígnem báró Edelsheim-Gyulay Lipót a 19. század utolsó éveiben kastéllyá alakíttatta át

http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=514

A falu feletti impozáns épület manapság nem látogatható, be van zárva, de kívülről megtekinthető, fotózható.
Sajnos romló pusztuló állapot jellemzi a szemből takarásban lévő egykori magyar főúri rezidenciát.

Bagyinszki Zoltán

 

Zólyomi vár

Felvidék

A közép-szlovákiai Zólyom (Zvolen) városának kiemelkedő építménye és jelképe a Szalatnya folyó partján álló Zólyomi vár. Nem messze tőle egy páncélvonat makettje áll, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékét idézi.

A gótikus–reneszánsz kastélyt a 14. század 70-es éveiben I. Lajos magyar király építtette, amely a magyar királyok vadászkastélyaként és nyári rezidenciájaként szolgált. Gótikus stílusban, az olasz várkastélyok mintájára készült.

A 16. században megváltozott a kastély szerepe, és a török ellen védelmet nyújtó erődítménnyé építették át. Ekkor épült még hozzá az erőd, a bejárati kapu és további két szint is. A várkastélyt állandó helyőrség lakta. Utolsó nagyobb horderejű, barokk stílusban történt átépítésére a 18. században került sor. Ebből az időszakból maradt fenn a fából készült festett, kazettás mennyezet a Királyok termében, ahol 78 római és német császár festett portréja látható.

A várkastély jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria felügyelete alá tartozik, kiállítások színhelyeként szolgálasználja. A Klasszikus európai művészet c. állandó kiállításhoz tartoznak Lőcsei Pál mester műveinek másolatai, gótikus falfestmények itt megfestett másolatai és az európai képzőművészeti válogatás. Nyaranta a várudvaron kerül megrendezésre a Zólyomi Várjátékok (Zámocké hry zvolenské) elnevezésű színházi fesztivál.

http://slovakia.travel/hu/a-zolyomi-var