Meghívó

Gyula városa


AZ ERKEL FERENC KULTURÁLIS KÖZPONT ÉS MÚZEUM NONPROFIT KFT.

TISZTELETTEL MEGHÍVJA

BAGYINSZKI ZOLTÁN

VÁRAK, KASTÉLYOK, PALOTÁK
A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON
A védelemtől a reprezentációig
című fotókiállításának megnyitó eseményére.

Időpont: 2017. november 22. (szerda) 17.00
Helyszín: Kohán Képtár (Gyula, Béke sgt. 35.)

Köszöntőt mond: Kónya István, Gyula város alpolgármestere.
A kiállítást megnyitja: Báró Schell József, Almásy dédunoka.

Közreműködik: a Powerbeat Ütőegyüttes Fábián István vezetésével.

 

Várak Kastélyok Paloták kiállítás Gyulán a Kohánban

Gyula városa

Szigetvár – hadvezérek

Határon belül - 93.000 km2

A Magyar-Török Barátság Park Szigetvár jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alapítottak 1994-ben.

Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, négy kilométernyi távolságban helyezkedik el. A két nép megbékélését hirdető, törökországi kezdeményezés és anyagi hozzájárulás nyomán megszülető emlékpark központi részét a magyar szempontból végzetes 1566. évi ostrom két vezéralakja, a győztes török sereg élén álló Szulejmán szultán és a védelemért felelős, a szeptember 7-i kitörés során életét vesztő Zrínyi Miklós várkapitány nagyméretű domborműves portréi uralják. Mindkettő a hazájában elismert szobrászművésznek számító Metin Yurdanur alkotása. Az emlékhely 1996-ban díszes kivitelű ivókúttal, azaz csesmével bővült, melynek összes építő és burkolóanyaga Törökországból származik.

http://www.szigetvar-zrinyi1566.hu/magyar-torok-baratsag-park/

Kővágóőrs – tájház

Határon belül - 93.000 km2

A Balaton felvidék páratlan szépségű Káli-medencéjének legnagyobb településének, Kővágóörsnek egyik látványossága az 1821-ben emelt kisnemesi lakóház, amely az egykori Vicispán (Petőfi) utca 18. szám alatt áll. A helybeliek által egykori tulajdonosairól, Kerkápoly-kúriaként, illetve Kermács-házként ismert népi jellegű műemlék épület hosszú éveken át üresen állt. Vásárlás útján állami tulajdonba került, majd 1987-ben Wirth Péter és Benkő Ágnes, a budapesti székhelyű Stúdió Kisszövetkezet építésze elkészítette az épület helyreállítási terveit, melynek kivitelezését 2006-ban fejezték be.

A falazott szerkezetű, barokkos ívelésű kis- és nagykapun át megközelíthető szalagtelken, fésűs, előkertes beépítéssel emelt épület mélyen benyúlik a telekre. Alaprajzi elrendezése kétlakásos házra utal: az épület utca felőli része kétmenetes, a tornácról nyíló nagyszobához kisebb hálófülke kapcsolódik. Mindkét helyiség csehsüvegboltozatos, a sarkokban, a boltvállaknál szokatlanul nagyméretű cseppdíszekkel. Az árkádos tornác az utcai szobától kezdve az épület teljes hosszán végigfut, a legutolsó sarokpillér a kapcsolódó harántboltkővel együtt érintetlenül megtalálható. Az eredetileg hatpilléres (mára négy pillérköz elfalazott), boltozott gádor mellvédjeinek építését a kutatás egy későbbi időpontra helyezi. A lakás legtöbb helyisége a gádorról nyílott, így a csehsüveg boltozatos keskeny pitvar is, amelyhez szabadkéményes konyha csatlakozik. A síkmennyezettel borított hátsó szoba a pitvarhoz egy ajtóval csatlakozik, ennek megvilágítása a gádor felöl egy ablakon át történik. A szoba mögött elhelyezett hombáros, illetve a kamara helyisége a gádorról nyílik, s mindkét helyiséget síkmennyezet fedi. Az épület hátsó traktusában – a lakóházzal egy fedél alá emelve – egy önálló, négy helyiségből: pitvarból-konyhából, innen nyíló kamarából, illetve a pitvarból nyíló nagy- és kisszobából álló lakrész következik, melynek bejárata a pincelejáró előtt van.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/kernacs_haz/

Székesfehérvár – Árpád fürdő

Határon belül - 93.000 km2

A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületet a 2010-ben újították fel, az Árpád fürdő leglátványosabb része a török fürdő.
Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesítették szecessziós épületet – mely évtizedekig tisztasági fürdőként funkcionált – 1905-ben adtak át Székesfehérvár közönségének. A 1920-as éves elején folytatott korszerűsítés során az Árpád Szállóval bővítették az épületegyüttest. A fürdő gőzellátását 1946-tól távhőszolgáltatással biztosították a székesfehérvári erőműből.
A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületben a 2010-es felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhű berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel a fürdőt.
A felújítást műemlékvédők felügyelete mellett végezték, mindazt helyreállítottak, ami a fürdő két évtizedes zárva tartása alatt nem ment tönkre.

https://www.termalfurdo.hu/furdo/arpad-furdo-208

Szekszárd – Kálvária kilátó – Szőlő szobor kompozíció

Határon belül - 93.000 km2

A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, amelyet 1983-ban állítottak fel. A szobor a város címerének jelképeiből tevődik össze. A szobor talpazata megmászható, így az maga is a kilátó része, a Szőlő-kilátó a felállítása idején igen vegyes érzelmeket váltott ki a polgárokból, abból kifolyólag, hogy a szépen megmunkált szőlőleveleken fel lettek tűntetve a város akkori tanácsi hivatalnokainak a neve. Ezeket a leveleket az erős nem tetszés miatt eltávolították, így az alkotás egyrészről emiatt a metszés miatt is hiányos, másrészről azért is, mert a jelenlegi falfirkákkal tarkított talpazatára eredetileg várostörténeti domborműveket képzeltek el, de ez sajnos, talán a vita miatt ez idáig nem készült el.

http://szekszard.varosom.hu/latnivalok/kirandulas/Kalvaria-kilato-1.html

Budapest – felirat a Hősök terén

Budapest

Kiskunhalas – tájház

Határon belül - 93.000 km2

Eredetileg 1750 körül, redemptus telekre épült ide ház. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. A déli, udvari homlokzata előtt faoszlopos, lécsoros mellvédű tornác található, kis hajlásszögű, cserepezett félnyeregtetővel.

Belépve az épületbe, a bejárattal szemben, középen szabadkéményes konyha emlékeztet az elmúlt korokra. A háromosztatú épületben a konyhából nyílik a tisztaszoba, melyet hálószobának is használtak. Itt kapott helyett az 1920-30-as évekből származó cserépkályha. A konyhából nyíló másik helységben egy új építésű kemence látható. A telken fa jászlakkal ellátott istálló, az udvaron egy hordozható gabona hombár. Ez utóbbi nem tartozik a Tájház eredeti épületei közé. A Tájház olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik.

http://www.museum.hu/muzeum/1584/Kiskunhalasi_Tajhaz?f

Székelyudvarhely – Jézus szíve kápolna

Erdély - Partium

A Jézus szíve kápolna a 16. században épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült.

Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus szíve kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben „Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként” említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mezőkövesd – Játékház

Határon belül - 93.000 km2


A 2004-ben korhűen felújított műemlékvédelem alatt álló tájház ugyanazon év augusztusában nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Nevét onnan kapta, hogy állandó kiállítás látható népi játszóházak, kézműves táborok alkalmával készített tárgyakból. A vállalkozó kedvűek “belekóstolhatnak” néhány régi kézműves mesterségbe, mint például: szövés, fonás, gyöngyfűzés, gyöngyszövés, hímzés, játékkészítés, gyékény-, szalma- csuhéfonás stb.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/jatekhaz_mezokovesd/