Tiszavasvári – Gyógyfürdő/élményfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Zurány – falusi főutca

Várvidék

1209-ben „Zarán” néven említik először. A honfoglalás után besenyő határtelepülés, nevét is besenyő személynévből származtatják. 1399-ben vásártartási jogot kapott, a 14–15. században királyi város („Civitas Zarand”) és határátkelő. Kiváltságait 1642-ben III. Ferdinánd megerősítette. Jelentőségét később elvesztette, egy 1555-ös oklevél már csak faluként említi. 1529-ben és 1683-ban a törökök lerombolták.
1910-ben 2132, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Körösök

Határon belül - 93.000 km2

A csendes “hosszú tó” Békésben.
Őszi fotós vízitúra motoros ladikkal.

Egy konkrét cél, feladat birtokában szervezetem meg a mai programot – október elején. Jövőbeni népszerű ismeretterjesztés a diákok részére.
Kettős, Hármas és a Sebes – Körös területe, kb. 25 – 30 km volt ma a motoros ladikunkban és 2 kisebb igazi vadregényes csatorna / elágazás is .
Karcsival, Andrással a kapitánnyal nagyon különleges élmény, a természet csodája- igazi szín kavalkád volt számunkra. Köröstarcsa kikötőjéből indulva egy biztonságos lélekvesztőben utaztunk a csend birodalmában.
A duzzasztott víz, tiszta folyóvíz olyan lassan mozgott , hogy ez a fogalom tökéletes rá – tőlem szakavatottabb vízitúrázó szájából hangzott el…….
Kértem a lassúbb mozgást a panoráma felvétele kapcsán. A motor berregése leállt – a nagy hármas találkozásánál a Sebes beágazásnál: egy “sarok”szilencium, tapasztalat a csendes vízről (ott látszódik a hatalmas vízi-tér). A különleges élményt felvezette a sokszínű őszi természet, a legnagyobb alkotóművész a színek mestere. A Sebes- Körösből kiágazó , romantikus vadregényes egykori keskeny és kanyargós ősvíz volt talán a legszebb része a túrának.
Amelynek végén vízmérce, a Folyáséri gátőrház és szivornyatelep – továbbá egy külső holtág kezdete – folytatása volt található. Kikötöttünk. ( a gépházban 100 éves békekebeli működőképes átemelő szivattyút fotózhattam ) A biztonságos szárazföldről visszatérve a ladikba,a ladikkal a Hármas- Körösre lefelé vettük az irányt, méghozzá látványos nagy gázzal hasítottuk a vizet.
Érdemi volt a változás, a folyó, a Körös – vidék meghatározó természeti jelensége az alföldi tájnak. Most szép és nyugodt , de mi tudjuk nem mindig ilyen – viszont ilyennek szeretjük, szeretnénk mindig látni. Elértük a majdnem végállomásunkat: Félhalom , bevezető csatorna, lásd a büfé feliratot a víz közepén. A csatorna hatalmas lombkoronával fedett, a hódoktól járatos (helyi horgászok nem hivatalos információja) megrágott gyökerű hatalmas fák által fedett kijárat volt.
Ismét biztos föld a lábunk alatt, a délutáni kávé elfogyasztása után visszatértünk a vízi járművünkbe és a nagyvízre kiérve, felfelé vettük az irányt. Ez kicsit hosszabb időt vett igénybe számunkra, akkorra akklimatizálódva biztonságban éreztük magunkat.
Az út folyamán a legtöbbet hangoztatott jelző: a csodálatos, nagyon szép, fantasztikus volt. Megérkezve tarcsára Karcsi rövid településlátogatás vezetésével zártuk a napot.
Köszönjük a víznek és a kapitánynak a hazaérkezés biztonságát. Sokan nem is gondolják micsoda élményt – valódi szépséget kikapcsolódást kínálnak Békés megye helyi értékei. Több horgászhajót, horgász sporikat láttunk hódolva
szenvedélyüknek.

Bagyinszki Zoltán

Boldva Árpád-kori temploma

Határon belül - 93.000 km2

A Bódva völgyében fekvő, mintegy 2300 lelkes falu, Boldva központjában lévő téren áll a szép arányú, háromhajós református templom, s mellette fölfalazva látszanak a templomhoz egykor északról csatlakozó bencés kolostor falmaradványai. A templomtól délkeletre pillanthatjuk meg a körtemplom (rotunda) föltárt alapfalait is.
Becses nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet tartalmazó Pray-kódexnek egy 1203-as bejegyzése említi először a bencés kolostort, amely ennél korábban épült. A kolostor templomával egy időben (1175-1180 körül) emelték hazánk legnagyobb méretű (átmérője 12 m) körtemplomát, amely a világi hívek lelki gondozását szolgálta (tégláit az 1770-es években hordták el építkezésekhez).
A bencés kolostor nem volt hosszú életű. A második tatárjárás (1285) időszakában fölégették, s az apátság végleg megszűnt, viszont a helyreállított kolostortemplom ettől kezdve a falu plébániatemploma lett. A 16. század közepe óta a reformátusok birtoka lett. 1755-ben tűzvész pusztította a templomot és a falut is. A sérült északi tornyot ezután visszabontották, és csak a délit állították helyre.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Köpcsény – Gróf Batthyány – Strattmann László kastélya I.

Várvidék

Az 1660-as években épült barokk kastély egy korábbi udvarház helyén (a befejezés dátuma 1668 körül). Eredetileg négyszögletes alaprajzú, fülesbástyás külső erődítés és vizesárok övezte az U-alaprajzú, nyitott belső udvaros kétemeletes épületet. A török Bécs elleni hadjárata során 1683-ban felégették, újjáépítésére 1726-tól, majd az 1730-as években került sor barokk stílusban.
Építésekor a Liszty-, majd az Esterházy-család tulajdona. A 19. század utolsó harmadában lett a Batthyányaké, 1921-ig Batthyány-Strattmann László kórháza működött benne.
A kert főbejáratának vasrácsos kapuja eredetileg az osztrák pavilont díszítette a párizsi világkiállításon 1900-ban.

http://muemlekem.hu/hatareset/Batthyany-Strattmann-kastely-Kopcseny-299

Abda – Radnóti Miklós emlékműve

Határon belül - 93.000 km2

Radnóti Miklós szobra Győr határában, az Abda felé vezető út mentén jelzi azt a helyet, ahol a költőt tömegsírba lőtték a második világháború végén. Az egész alakos gránit szobor Melocco Miklós műve, a lepelbe öltözött költőt lehajtott fejjel ábrázolja.
Radnótit 1944-ben lőtték agyon Győr határában, zsebében megtalálták a költő utolsó verseit tartalmazó Bori noteszt, többek között az ‘Erőltetett menet’ című híres versével.

https://www.kozterkep.hu/~/7790/Radnoti_Miklos_Abda_1980.html

Boldog Apor Vilmos Gyulán

Gyula városa


Kevesen tudják hogy sokáig 1918-1941-ig Gyulán szolgált a szegények megsegítőjeként Báró Apor Vilmos plébános. Innen került Győrbe, ahol püspöki rangban folytatta tevékenységét- és vált az élete tragikussá a II. világháború végén 1945-ben.
Azt viszont sokan tudják, hogy Győrben a püspökvárban apácákát mentett meg a szovjet katonák erőszakos cselekedetétől, miközben azok kegyetlen módon lelőtték az ellenálló határozott segítőként fellépő egyházi vezetőt.
A mártírhalált halt Báró Apor Vilmosra emlékezve Gyulán hamarosan / jubileuma kapcsán méltó emlékünnepséget szervez a város. Ennek eseményei most hétvégén zajlanak a Városháza dísztermében és egyéb városi intézményekben, közösségekben.
A képek a 100 éve Gyulán kinevezett és itt szolgáló plébános életének fontosabb helyszíneit és a templomunk előtti szobrát mutatják be. Érdekesség a pár db. archív fotó a belvárosi rk. templomban zajló esküvői ceremónián egy Almásy esküvő kapcsán.
Ennek időpontja: 1938. augusztus 23. “A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset”. Boldoggá avatásának időpontja: 1997. november 9. II. János Pál pápa által.
A fotográfus számára megadatott, hogy több alkalommal is találkozott (miközben megörökítette a család reneszánsz kúriáját – honlapomon megtalálható) Apor Csabával a család akkor még Altorján élő – a birtokot visszaszerző nagyon szimpatikus Székelyföldi családtaggal.

Bagyinszki Zoltán

Olt-völgye, Vöröstoronyi – szoros

Erdély - Partium


A Vöröstoronyi-szoros a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában. Az Olt folyó fut benne Erdélyből dél felé, Havasalföld irányába.
A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Szebeni-havasok és a Lotru-hegység között.  A Déli-Kárpátokon áthaladó folyón a völgy alsóbb részein gátak és vízerőművek találhatók.
A szoros Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik. Tengerszint feletti magassága 352–360 méter. A forgalmas E81-es út vezet rajta keresztül.

Már Traianus római császár erre vezette hadserege egy részét Decebal ellen 105-ben (innen régi neve: Porta Traiana). Mint 150–200 kilométeres szakaszon az egyetlen átjáró egyrészt Erdély és Magyarország, másrészt Havasalföld, később Románia között, nagy kereskedelmi és hadászati jelentősége volt. A 18. század kezdetéig azonban csak gyalogosan vagy lóháton, seregek számára pedig hosszú menetoszlopba fejlődve volt járható.

A szoros és erődjei 1453-ig az erdélyi vajdához tartoztak, attól kezdve pedig a Szász Universitas volt felelős értük. 1395-ben Zsigmond király erre indult a nikápolyi csatába, 1437-ben és 1442-ben itt törtek be Erdélybe a törökök, Hecht (Csukás) György nagyszebeni főbíró 1493-ban itt verte meg Ali bég hazafelé tartó seregét. Az Izabella segítségére érkező havasalföldi és török csapatokat Fráter György híve, Kendeffi János 1550-ben a szorosban verte vissza.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Óbudai Zsinagóga

Budapest

Az Óbudán letelepült zsidókról, 1349-től vannak először értesülések. Ennek a magyar zsidóságnak alig vannak építészeti emlékei, elpusztultak az évszázadok alatt.
Először a XVIII. század elején kaptak engedélyt a zsidók kőtemplom építésére. Ez az épület azóta elpusztult.
Mária Terézia, Habsburg uralkodó rendelkezései a város perifériájára kényszerítették a zsidókat. Így például itt, Óbudán a földesurak védelme alatt fejlődtek az újkori zsidó közösségek.
Az új, ma is álló zsinagógát 1821. július 20-án avatták fel. A templomot 1900-ban restaurálták, ekkor kapta meg mai szecessziós formáját. A Habsburg Birodalomban a maga korában a legnagyobb zsinagóga volt.
A II. világháború pusztításai elérték ezt a templomot is. 1945-öt követően menedékháznak, múzeumnak és a Magyar Állam által működtetett TV stúdiónak is helyet adott már az épület.
http://zsido.com/obudaizsinagoga/

 

Békéscsabai fotóséta

Határon belül - 93.000 km2