Zalaszentgróti öreg híd

Határon belül - 93.000 km2

A Batthyány család 18. századi fa vámhídja helyén épült 1844-1846-ban. A II. világháborúban a visszavonuló német seregek a hidat aláaknázták, a felrobbantástól 1945. március 28-án, élete feláldozásával Havdam Hatamov szovjet törzsőrmester mentette meg. Tettének huszadik évfordulóján, 1965-ben a Zalaszentgróti Járási és Községi Tanács a hidat Hatamov-hídra keresztelte, és ezt emléktáblával is megörökítette. Az ünnepélyes ceremóniára az egykori szovjet katona családja is hivatalos volt.Ez a név is segített abban, hogy a kőhíd az új folyóátkelő építésekor – több más hazánkbeli öreg hídtól eltérően – elkerülte a lebontást.

Az 1990-es évek elejétől rohamosan romlott az állapota, és sokáig félő volt, nem lesz mit megmentenie a híd tulajdonosának, az államnak. A híd a világégésben megmenekült, a karbantartás hiánya (illetve a felújítási munkák szakszerűtlen megkezdése) miatt azonban ekkor jelentős része összeomlott. A kiemelt műemléki státuszának köszönhetően végül összegyűlt a felújításra a pénz, így Zalaszentgrót egyik legfőbb szimbólumát 2001-re felújították, illetőleg újjáépítették. A jövőbeli tervek szerint egy hozzáépített folytatással ismét átíveli majd a folyót, s így fontos láncszemévé válik a majdani teljes Zala-menti kerékpárútnak.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dunántúli magyar repce

Határon belül - 93.000 km2

Budapest – Egyetemi Könyvtár

Budapest

Az Egyetemi Könyvtár Budapest könyvtárainak egyike a Ferenciek tere 6. szám alatt; az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak és oktatóinak munkáját segítő tudományos intézmény és nyilvános szakkönyvtár. Latin neve Bibliotheca Universitatis.
A nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként alapította Oláh Miklós esztergomi érsek 1561- ben. Az Országos Széchényi Könyvtár megalapításáig gyakorlatilag országos könyvtárként működött. Történeti törzsgyűjteménye a nemzeti kulturális örökség része. Állománya több mint 400 éve folyamatosan bővül, nagysága meghaladja a 2 millió könyvtári egységet. 1949-ig volt gyűjtőköre enciklopédikus, ez után főleg a vallástörténet, vallástudomány, filozófia, közép- és újkori történelem szakkönyvtára lett. Gyűjteményéből rendszeresen szervez kiállításokat. Könyvállománya kb. 1 600 000 kötet, folyóirat állománya kb. 220 000 kötet, csaknem 200 kódex, 300 középkori oklevél, 1200 ősnyomtatvány és 77 000 XVI-XVIII. századi könyv.
A könyvtár épülete 1876-ban épült eklektikus stílusban Szkalnitzky Antalnál tervei alapján.
Dísztermének falait Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Károlyi Palota

Budapest

A 17–18. században sűrű tulajdonosváltás jellemezte a területet. A 17. század végén, Buda töröktől való visszafoglalása után – mivel a városok, Buda és Pest lakossága jórészt meghalt vagy elmenekült – ingyen vagy nagyon olcsón telkeket osztogattak. Csak Pesten 350 telket osztottak így szét. Ekkoriban báró Werlein János István mint kamarai inspektor volt a város ura. Ebben a minőségében választhatott magának lakhelyet, és ő ezt a telket szemelte ki magának, tekintve, hogy a város legforgalmasabb részén, egyaránt közel feküdt a Hatvani- és a Kecskeméti-kapuhoz. Egy ház is állhatott már akkor a telken, amit talán át is alakított. Fia, Werlein Edmund József már egy kerítéssel körülvett és tatarozott házat örökölt, amit 1694. augusztus 30-án eladott Wilfersheim József (más forrás szerint Wilfershaimb) császári és királyi élelmezési biztosnak 150 forintért. Két évvel később Wilfersheim lebontatta a házat, és Kalcher Márton tervei szerint – aki a budai kőfaragó és kőműves céh alapító tagja volt – palotát építtetett.Örökösei azonban nem akartak Pesten élni, ezért 1744. április 9-én 11 000 forintért eladták a telket a palotával és a hozzá tartozó két rákosi réttel együtt Patachich Gábor kalocsai érseknek, aki a maga, valamint fivérei, Sándor és Lajos számára vette meg. A telek rajza ekkor vált szabályos négyszögből szabálytalan alakúvá. Az érsek már a következő év végén meghalt, fivérei pedig az egész ingatlant eladták Barkóczy Ferenc egri püspöknek, 18 000 forintért. A püspök nagy pompával rendezkedett be új palotájában, ami így a város egyik legelőkelőbb épülete lett, ahol még Mária Terézia is megfordult 1751. augusztus 4-én, amikor a palota erkélyéről fogadta a nép hódolatát. A palota mögötti telken ekkor már minden bizonnyal létezett egy díszkert.
Nyolc évvel később, 1759-ben, Mayerhoffer Andrást bízta meg Barkóczy a palota átalakításával,ami 1761-re készül el. Barkóczy ekkor ideje nagy részét már Pozsonyban töltötte, 1765-ben pedig meg is halt, így az akkor már alig használt palota az öccsére, gróf Barkóczy János szabolcsi főispánra szállt. Barkóczy János a palota és a kert használati jogát átadta nővérének, Szirmay Tamásné grófnénak, aki azt egy évre bérbe adta Beleznay Miklós tábornoknak 600 forint bérleti díjért. 1768. november 5-én pedig ismét eladták az ingatlant, ezúttal már végleges tulajdonosaiknak, a Károlyi családnak, akik kezelésében Pest egyik legszebb palotájává és kertjévé vált.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mezőkövesd – Zsóry Gyógy- és Strandfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Zsóry Lajos 1938-ban engedélyezte, hogy saját birtokán kőolajt feltáró fúrást végezzenek. A fúró nem hozott fel ugyan olajat, de 1939. február 25-én a fúrást végző emberek csodálkozására és örömére, 875 m mélységből, triász kori víztárolóból gejzír módjára 30 méteres melegvízoszlop tört fel. A kút percenként előbb 3000 liter, majd három hét múlva már 5000 liter 68 °C fokos vizet adott. Zsóry Lajos kifizette a fúrás során földbe helyezett csövek ellenértékét, s így 1940. január 1-jétől palackozott formában hozhatta forgalomba az ásványvizet. Majd 1940 júliusában megnyitotta az első 35×18 méteres fürdőmedencét, amely most uszoda. Ez a fürdő megérdemelten megőrizte, úgy tűnik végérvényesen, az akkori tulajdonos, ZSÓRY nevét, aki még abban az évben elkészíttette a víz vegyelemzését és gyógyhatásainak vizsgálatát. A későbbi ismételt vizsgálatok is egyértelműen igazolták, hogy a mezőkövesdi ZSÓRY termálvíz értékes ásványvíz, nevezetesen kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátos és nátrium-kloridos hévíz, mely igen jelentős szulfidion tartalmánál fogva, a kénes gyógyvizek csoportjába tartozik. Gyógyhatását tekintve a gyógyvíz nemcsak Magyarország természeti kincseinek egyik legértékesebbike, hanem európai viszonylatban is számottevő. Az első fúrást az 1960-70-es években további három, majd 1988-ban még egy követte. A kutak ellátják a jelenlegi 11 hektáron fekvő fürdőegységet, mely magába foglalja: az 50×30 m nagyságú, 1,30 m mélységű, megosztott területű, 33-37 °C-os termálvizes nyitott medencét, a 7×12 m nagyságú, 1,0 m mélységű, 37 °C-os nyitott gyógymedencét, az 50×20 m nagyságú, 0,2–2,5 m mélységű, 24 fokos vizű hullámmedencét, a 64 m belső átmérőjű, 1–1,4 m mélységű, 24 fokos körmedencét, a 20×11 m nagyságú, 0,8 m mélységű, háromrészes, 36, 38 és 40 fokos fedett gyógymedencét, s a hozzá csatlakozó, 33×17 m nagyságú, 24-26 °C-os vizű, feszített víztükrű fedett úszómedencét, valamint a gyógyászati részt egy súlyfürdőmedencével, öt kádfürdővel, melyek közül három víz alatti vízsugármasszázs kezelésre is alkalmas, további iszappakolásra és gyógymasszázsra alkalmas kezelőhelyiségekkel, szaunával. Az Egészségügyi Minisztérium 1968-ban a ZSÓRY I. és II. sz. hévízi kutak vizét gyógyvízzé, 1983-ban a Mezőkövesdi Gyógy- és Strandfürdőt országos jelentőségű gyógyfürdővé nyilvánította. A ZSÓRY fürdőtől 400 m-re 1986-ban 156 ágyas Megyei Reuma Kórház épült, melynek legfőbb terápiás lehetőségét, a balneoterápiát szintén a fürdő biztosítja.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Európai Fürdőszövetség (ESPA) EuropeSpa MED minőségbiztosítási védjegyét vehette át négy magyarországi gyógyfürdő képviselője. A több mint 1500 európai gyógyfürdőt és gyógyhelyet tömörítő szervezet tanúsítványát a megfelelő auditálás után a budapesti Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, a Hévízi Tófürdő és a hozzá tartozó szálloda, a mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Bükfürdő Gyógy- és Élménycentrum kapta meg.
Joachim Lieber, az ESPA tiszteletbeli főtitkára az elismerő oklevél átadása előtt azt hangsúlyozta: a tanúsítvány azt jelzi, hogy a vendégek azt a magas európai minőséget kapják, legyen szó gyógyászatról, szálláshely kínálatról, gasztronómiáról, higiéniáról, vagy éppen fürdőszolgáltatásokról, amelyet a saját országukban már megszoktak.

http://privatbankar.hu/vasarlo/nemzetkozi-tanusitvanyt-kapott-4-magyar-furdo-307047

Budapest- Kúria épülete

Budapest

A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik.
A múzeum állandó kiállítása „A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel a népi kultúrát mutatja be a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékein keresztül.
A múzeumban könyvtár is működik.

A múzeum 1973-ban költözött mai helyére, az egykori Magyar Királyi Kúria számára 1896-ban elkészült igazságügyi palotába. Ugyanezen épület Alkotmány utcai szárnyában található a Politikatörténeti Intézet.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az épületet tervezte Hauszmann Alajos eklektikus historizáló stílusban. (1949-ig volt, majd azt követően múzeumi célokat szolgált)
A hatalmas Justitia diadala c. mennyezeti freskót festette: Lotz Károly festőművész.

Bagyinszki Zoltán

Radics László – mézeskalács készítő népi- iparművész

Határon belül - 93.000 km2

Radics László 1950-ben született Debrecenben. Ipari szakmunkásképző intézetben végezte középiskolai tanulmányait, majd 10 éven át orvosi műszerészként dolgozott. A mézeskalácsos mesterséget felesége hozta a házhoz “stafírungként”. Pázmándy Zsuzsanna ugyanis a híres hajdúböszörményi mézeskalácsos dinasztia, a Harsányi és a Pázmándy család leszármazottja, akik az 1890-es évektől űzték a mesterséget. Radics László az 1970-es években vált a család tagjává. 1979-től bizonytalanná vált a műhely sorsa, apósa, Pázmándy László ugyanis egyre többet betegeskedett. Segédei sorra elkerültek Hajdúböszörményből, így félő volt, hogy nem lesz aki tovább vigye a mesterséget. Radics László ekkor döntött úgy, hogy feladja eredeti szakmáját és beletanul a mézeskalácsosságba. Apósa a mesterség minden fortélyára megtanította. Miután orvosi műszerészként is az aprólékos, precíz munkához volt szokva, hamar beletanult a mézeskalácsosság rejtelmeibe. 1979-től már alkalmazottként dolgozott a műhelyben, az inasév 1984-ig tartott. Az idős Pázmándy mester ekkor már nyugodt szívvel vonult nyugdíjba és bátran adta át helyét a vejének. Radics László 1984-ben jogilag is átvette a műhely vezetését, és ettől kezdve önálló mézeskalácsos lett. A régi hajdúböszörményi műhelyben 1988-ig dolgozott. Debrecenben, az Alvinczy utcai családi házban aztán új műhelyt építtetett a mester, ahová átköltöztette a mézes örökséget is: a régi eszközöket, kellékeket, faformákat, a 100-150 éves ütőfákat. És persze a régi mézeskalácsosság minden csínját-bínját is magával hozta a cívis városba, köztük a híres ősök elévülhetetlen receptjeit.
Radics László mára az egyik legkeresettebb mézeskalácsossá vált, nem csak itthon, megájárta már Rómát, Londont és Párizst is. Se szeri, se száma a meghívásoknak. Ha nincs vásár, akkor Hajdú-Bihar kézműveseit képviseli valahol, finomságokkal látja el a Nemzeti Vágta nézőseregét, nyári táborokban ad ízelítőt mesterségéről, vagy beteg gyerekekkel együtt süt mézeskalácsot valamelyik kórház gyermekosztályán.
A mester ma már nem egyedül serénykedik a műhelyben. Kisebbik fia, Zoltán állt be mellé, így már biztos, hogy lesz, aki továbbviszi a lassan másfél évszázados családi hagyományt.

https://www.made-in.hu/partnereink/radics-laszlo-nepi-iparmuvesz/

Szigliget vára/ romja

Határon belül - 93.000 km2

Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak – ezeket a pannonhalmi bencések építették 1260-1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királynak, hogy 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt, és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.

A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló törökök sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük emelték a part menti magaslatra az „Óvárt”, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisa volt: innen figyelhették az ellenséges hajókat. Mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét, Szigliget végzetét is egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, és a tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emelt kúriát.

A török hódoltság után a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága építkezéseihez használta. 1913-ban, 1953-ban és 1965–66-ban megerősítették a falakat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Balatonakali – élő tájház

Határon belül - 93.000 km2

A telken jelenleg három épület áll: a főépület, hozzáépítve a mára átalakított istálló épülete (ma vendégház), ezzel szemben egy kisméretű borospince, mögötte, a telek hátsó felében egy újabb keletű nyitott szín látható. Az utolsó tulajdonosától Bertalan Béla-féle portaként ismert épületet a 18. században emelték, majd a 20. század elején átépítették, gazdasági épületei a 19. századból valók.
Szalagtelken, utcavonalas beépítéssel álló egykori lakóház. Oromzata téglaépítésű, háromszög alakú, fehérre meszelt, macskalépcsős, farkasfogas kontúrkiképzésű, felük a középtájon négyszögű szellőzőnyílással, alul két ablak. Az eredeti nyílászárói a felújítás során – a régi ablakok mintájára készítve – ki lettek cserélve. Ablakai kapcsolt gerébtokosak, egyrétegűek, két nyílószárnyasak. Oromzata kb. a torokgerenda magasságában megosztott, vakolatdíszes. Falazata kőből és sárból épített, kívül-belül vakoltak, fehérre meszeltek.
Alaprajzát tekintve egysoros, négyosztatú két udvarról nyíló bejárattal. Az első ajtón át egy kis előtérbe jutni, innen nyílik az utcára néző, gerendafödémmel borított szoba, másik oldalon a kamra, vele szembe a mászókéményes konyha, míg a hátsó ajtó a nyári konyhába, s az innen nyíló füstölőbe vezet. Tetőformája nyeregtető, héjazata nád.
A vendégháznak átalakított egykori gazdasági épület közvetlenül hozzáépítve. Ennek falazata vakolatlan terméskő, a tetőn hódfarkú cserép. A főépülettel szemben, az utca vonalától távolabb egy kisméretű, jó arányokat mutató, nádfedésű borospince.
A tájház belső berendezése a Balaton menti népi életmód és lakáskultúra tárgyi emlékeit mutatja be.

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/balatonakali/

Pécskai tragédia 1956-1958 Szoboszlay per

Erdély - Partium

Összesen 57 személyt tartóztattak le, románokat és magyarokat egyaránt. Olyan személyek is fogságba kerültek, akik csak szimpatizáltak a felkeléssel, vagy csak tudtak róla, de nem támogatták. Az utóbbiaknak az volt a bűne, hogy nem jelentették a Securitatenak, hogy mi van készülőben.
A pert Kolozsváron tartották, a III. Hadtest hadbírósága ítélkezett, elnöke a szabóból hadbíró őrnaggyá előléptetett Macskássi Pál volt. Az elítéltekkel kegyetlenül bántak az őrök, ütötték és megalázták őket. A bíróság az ítéleteket már előre megkapta Bukarestből, ennek ellenére fenntartották a helyben ítélkezés látszatát. A foglyokat „államrend elleni összeesküvéssel” és a „Román Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedéssel” vádolták, ítéletet 1958. május 30-án hoztak felettük. Az összes vádlottat teljes vagyonelkobzással sújtották, ezenkívül tíz személyt halálra, öt személyt pedig életfogytiglanra ítéltek. A többiek ítélete 8–25 év között volt. A ítélkezés kegyetlenségét mutatja, hogy a tárgyalás „közönsége” minden egyes halál- és életfogytiglani börtönbüntetést megtapsolt.

A halálraítélteket 1958. szeptember 1-jén golyó által kivégezték Temesváron. Sírjaik máig ismeretlen helyen vannak.

A kivégzettek név szerint:
-Szoboszlay Aladár
-báró Huszár József
-Alexandru Fîntînaru
-Lukács István
-Orbán István
-Tamás Imre
-Tamás Dezső
-Kónya István
-Ábrahám Árpád
-Orbán Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jámbor Ilona helytörténész,( bátor kutatója a tragédiának- ez még Romániában, ma sem könnyű feladat – köszönjük neki !!!!!!)
Remek előadást hallottunk tőle egy aradi középiskolában, majd közös program keretében Aradon és Pécskán koszorút helyeztünk el rövid történelmi irodalmi műsor keretében az emlékműnél. A diák- programon részt vett M. Szabó András 56-os gyulai polgármester is. ( 93 éves )
RÁKÓCZI SZÖVETSÉG TÁMOGATÁSÁVAL, GYULAI POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS AZ OKTÓBER 23 ALAPÍTVÁNY SZERVEZÉSÉBEN.

Bagyinszki Zoltán