Kristyor – “Köröske” Fehér-Körös

Erdély - Partium

Az Erdélyi – érchegység völgyei, települései között, Brád után ( az aranymúzeum kincseinek megtekintését követően) É-i irányban a 2. település a keskenyedő Fehér – Körös immár igazai kanyargós része következik.
A falu határában egy leharcolt híd mentén a vihar és a villámlások közepette Zdrápc előtt készültek az igazi fehér folyóvízről a felvételek. Érdekes a történelem a politika, a valóság meg szomorú a szomszéd falu neve pedig: Bucuresci – Bucuresd.
A faluban egy román ortodox templom és egy pusztuló – elpusztult magyar templom volt látható…….
A Fehér – Körös forrásvidékén fotóbarangoltunk, keresve a legfelső hegyi szakaszát a Gyulán közismert egyenes egyszerű – csatornafolyónak. Jó lett volna még egy kicsit tovább merészkedni, de jött a vihar és fogyott az időnk, Gyuláról már nagyon messzire voltunk.
Csak Zdrápcig jutottunk a forrás az eredet egy legközelebbi hosszú program része lehet majd. Tudom és sajnálom már nagyon közel volt az eredeti úti célunk.

Csak információ : teljes hossza döntően ma Romániához tartozik: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza Gyula környékén a Szanazugig számolva 9,8 km.

Bagyinszki Zoltán

Brád “Arany – múzeum”

Erdély - Partium

A több mint 100 évvel ezelőtt alapított múzeum több mint 2000 kiállítási tárgyat tartalmaz. Magától értetődően a természetes aranyérc gyűjtemény a múzeum legértékesebb része.
A kiállított darabok egytől egyig az itteni Érchegység aranybányáiból kerültek a múzeumba, és a világ legjelentősebb gyűjteményei között tartják számon. A múzeumban helyet kaptak azok a régészeti leletek, amelyek egyértelmüen igazolják az ember 5000 éves jelenlétét ezen a vidéken, és bemutatják az arnyérc bányászásának és feldolgozásának folyamatát is. Megismerhetjük az aranyérc előfordulási formáit: finom diszperziós, szabad, vagy más ritka ércekkel történő egybenővéses lehetőségeit, valamint olyan kémiai elemekkel történő keveredését, mint a tellúr. A kiállított ércek különböző növények, állatok alakjaira emlékeztetnek, de van ágyúra, sőt Románia térképére emlékeztető darab is. Az ásványérc-kollekció több mint 800, a világ minden tájáról érkezett ásványt tartalmaz, egy vitrinben pedig azon típusokat mutatják be, amelyeket először Románia bányáiból hoztak fel a napvilágra.

https://www.welcometoromania.eu/DN76/DN76_Brad_m.htm

Balatonszentgyörgy – Csillagvár

Határon belül - 93.000 km2

A Balaton déli partján, Balatonszentgyörgy község központjától kb. 2,5 kilométerre délkeletre egy magaslaton emelkedik a messziről komor erődítménynek látszó Csillagvár, melyet 1957-ben műemlékké nyilvánítottak.

Az egykori dokumentumok szerint bizonyossággal állítható, hogy a nevét négyágú, csillag alakú alaprajzáról kapó épületet csak jóval a török háborúk után, 1820–1821 között emelték. Tulajdonosa Festetics László gróf, eredetileg a környező erdőségeiben élő vadállatok miatt vadászháznak rendezte be. Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori végvárra hasonlított az objektum.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Világos – Bohus kastély, 49-es múzeum

Erdély - Partium

A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
A teljesen összeépült és azelőtt gyönyörű szőlőktől környezett két község, Magyarvilágos és Románvilágos felett emelkedik a világosi vár omladozó falaival, ahol (a szöllősi mezőn) 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Görgei Artúr magyar honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt.

1849. augusztus 13-án, hétfői napon itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger tábornok előtt. A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt.
A magyarok megadásának módja bizonyos szimbolikus jelentést is hordozott. Görgei ezzel kívánta jelezni, hogy a magyarokat nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári haderő győzte le.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magas- Tátra, Csorba- tó

Felvidék

A Csorba tó (1346 m) a legismertebb és a leglátogatottabb Tátrai tengerszem. A történelmi Csorba község határában található, innen neve. Először 1644-ben Frölich Dávid említi a Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium című művében. Az id. Buchholtz György 1719-ben említést tesz az erdő széli cirbolyafenyő és törpefenyő olajának desztillálásáról. A Csorba tót és környékét a szénégetők, vadászok, favágók és a gyógynövénygyűjtők a már a turizmus fellendülése előtt is ismerték. A Csorba község lakosai fenyegetőztek és 1860-ban meg próbálták leereszteni a Csorba tót, hogy az “értéktelen pocsolya” helyén értékes legelőt nyerhessenek. 1901-ig a Szentiványi család tulajdona volt, akkor a kincstár felvásárolta tőlük.
A tóba a XIX. szádad végéig mesterségesen halakat telepítettek és télen a jegét kitermelték (a jege különösen tiszta volt, ezért nagy volt iránta az igény – Budapestre, Berlinbe és Bécsbe hordták).

http://www.vysoketatry.com/ciele/jspleso/hu.html

Sebesvár- romjai

Erdély - Partium

Régen Hunyadvárnak és Kalotaszeg várának is nevezték, Bánffyhunyad, illetve Kalotaszeg neve után.
Római település helyén álló egykori földvára a népvándorlás korában elpusztult. A kőből épült királyi várat az 1241-42-es tatárjárás után, nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére.
A 80 méter hosszú és 20 méter széles erősség bejárata felvonóhíddal védelmezett kapu volt, mely egy hatalmas rondella udvarára nyílt. A kapun belül gazdasági épületek álltak. Az egykori hosszúkás várudvar két oldalán lehettek a lakóépületeket, ám ezeknek már a maradványai sem láthatók.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Menyháza, Béli – hegység, Czárán Gyula síremléke

Erdély - Partium

A Béli-hegység az Erdélyi-középhegység vagy más néven Erdélyi-szigethegység része. A Bihar-hegység legtekintélyesebb nyugati oldalága, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott Zarándi- és Belényesi-medence fölé „Sasbércszerűen” kiemelkedő hegység.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Czárán Gyula, vagy Seprősi Czárán Gyula (Seprős, 1847. augusztus 23. – Menyháza, 1906. január 6.) az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró volt, akit „a magyar turizmus atyja” néven is emlegetnek. Az Erdélyi Kárpát-egyesület tiszteletbeli tagja, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a Magyarhoni Földrajzi Társulat rendes tagja.
Főképp a Bihar-hegységben végzett úttörő feltáró és turistaút építő munkát, részben a mócok segítségével, akiknek bizalmát sikerült megnyernie.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szarvasi holtág, Anna – liget, vízi tanösvény II.

Határon belül - 93.000 km2

A nemrég átadott Jégmadár tanösvény a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát mutatja be, az állomásokat a gyönyörű Anna-liget mellett, a holtág vizében alakították ki.
A tanösvény a látogatóközpont közeléből indul, és nyolc állomáson keresztül mutatja be a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát. Az állomásokat a holtág egy-egy jellemző állatfajáról nevezték el, a vízbe helyezett bójákon rövid ismertetőt olvashatunk például a Holt-Körös tájtörténetéről, természetvédelmi jelentőségéről és élővilágáról. A táblákon egy-egy QR-kódot is találhatunk, melyek segítségével még több érdekességet tudhatunk meg a környékről.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi látogatóközpontjában kenut is tudunk bérelni. A 2 és 4 fős kenukban, illetve egy csónakban, egyszerre 40 főnek tudnak lehetőséget biztosítani a vízre szállásra. Mivel elég sok csoport is igénybe veszi a szolgáltatást, érdemes előzetesen időpontot egyeztetni, ha családdal akarunk evezni.

http://www.turistamagazin.hu/uj-vizi-tanosveny-nyilt-szarvason-a-korosvolgyi-allatparkban.html

Szarvas – Vízi – tanösvény , Anna – liget I.

Határon belül - 93.000 km2

A nemrég átadott Jégmadár tanösvény a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát mutatja be, az állomásokat a gyönyörű Anna-liget mellett, a holtág vizében alakították ki.
A tanösvény a látogatóközpont közeléből indul, és nyolc állomáson keresztül mutatja be a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát. Az állomásokat a holtág egy-egy jellemző állatfajáról nevezték el, a vízbe helyezett bójákon rövid ismertetőt olvashatunk például a Holt-Körös tájtörténetéről, természetvédelmi jelentőségéről és élővilágáról. A táblákon egy-egy QR-kódot is találhatunk, melyek segítségével még több érdekességet tudhatunk meg a környékről.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi látogatóközpontjában kenut is tudunk bérelni. A 2 és 4 fős kenukban, illetve egy csónakban, egyszerre 40 főnek tudnak lehetőséget biztosítani a vízre szállásra. Mivel elég sok csoport is igénybe veszi a szolgáltatást, érdemes előzetesen időpontot egyeztetni, ha családdal akarunk evezni.

http://www.turistamagazin.hu/uj-vizi-tanosveny-nyilt-szarvason-a-korosvolgyi-allatparkban.html

Bártfa – Lábas ház a középkorból

Felvidék

A bártfai Lábas ház zömök oszlopokkal rendelkező egykori polgári épület , a 2 szintes kontyolt tetővel rendelkező lakóház földszintjén boltíves folyosón jutunk a kicsit rendetlen hátsó udvarba.
A ma fotóstúdiónak helyet adó sárga épület a főtér sarkánál, a Ferenc – rendi templom előtt található. A lábas ház az egyetlen amely más homlokzati formát képvisel, hiszen a Fő tér 46 egykori polgári 2 szintes házai ( gótikus reneszánsz és barokk épületek) egységes arculattal és díszes kapubejáróval rendelkeztek. Szinte valamennyi építmény alsó szintjén üzlethelyiséget alakítottak ki,az emelet szolgált a család lakótere számára.
A városközpont főterét biztonságos városfal és bástyák vették körbe – talán a történelmi Magyarország legnagyobb, legteljesebb épségben megmaradt rekonstruált városfala bástyái találhatók e szepességi városkában.
A legutóbbi látogatásom óta egy –turistavonzó- bakó szobor “ékesíti” a gyönyörű, épségben megmaradt polgárházakkal övezett Bártfa főterét. A felvidék egyik kötelező programjaként ajánlom Bártfa város megtekintését.

Bagyinszki Zoltán fotográfus