Kecskemét, Uszoda és élményfürdő

Határon belül - 93.000 km2


A Kecskeméti Fürdő 2800 négyzetméter fedett vízfelülettel rendelkező versenyuszoda, élményfürdő, valamint wellness és regionális gyógyfürdő, melyhez étterem is tartozik.
A hozzánk ellátogató vendégek számos magas színvonalú szolgáltatásunk közül válogathatnak. A Fürdőben hat különböző részleg található: a sportolni vágyók számára készült versenyuszoda, a szórakozni vágyóknak az élményfürdő, a pihenés és relaxálás kedvelőinek a termál zóna és a szaunavilág, a gyógyulni szándékozóknak a wellness- és gyógyászati részleg, és végül azoknak, akiknek fontos, hogy jóízűeket egyenek, az Aqua Étterem.

https://www.kecskemetifurdo.hu/rolunk

 

Mátra télen – Galyatető, szálloda és kápolna

Határon belül - 93.000 km2


A Nagyszállóval együtt épült az ott üdülők lelki igényeinek kiszolgálására. 1941. szeptember 8-án szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Jankó Gyula építész tervezte, anyaga mátrai, faragatlan terméskő. Üvegablakai (Sztéhló Lilli alkotásai) a gótikát idézik. Elnevezése azt mutatja, hogy Kodály szelleme is meghatározta az épületet. Nemcsak sokszor megfordult benne, hanem viccesen már galyai segéd kántornak mondta magát. 1941-42 telét Galyatetőn töltve született legszebb egyházi műve, a Csendes mise. A kápolna falán egy rézdombormű (Miletits Katalin munkája) és a harmoniumon egy réztábla hirdeti: ezen a hangszeren komponált Kodály tanár úr. Két üvegablak is a Kodály házaspár nagylelkűségét idézi: az egyik Emma asszony tiszteletére, aki nagy adományozója volt a templomnak, míg a másik a Csendes mise születését ábrázolja. A legújabb üvegablakok 1990-ben születtek Csibi Mihály keze munkáját dícsérve. A templom előteréből szétnézve értjük meg, miért mondta Kodály vele lévő barátainak: „Figyeljetek! Imádkoznak a hegyek.”

http://matrahegy.hu/galyateto/kodaly_templom

A 130 szobás nagyszálló a második világháború előtti háborús konjunktúra idején, 1937-39 között épült állami luxusberuházásként. Fő építőanyaga a Mátra jellegzetes vulkáni kőzete, az andezit volt. Napfényes délkeleti frontján erkélyek sorakoznak, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a Kékesre. Zárt lőpályát is építettek hozzá. Az épület és a vendégek alapvető szükségleteinek áramellátását szükség esetén generátorral is biztosítani lehet, amire 2014 decemberében, a nagy jégkárok idején is napokig szükség volt.
A galyatetői kis római katolikus templom a Nagyszállóval összefüggésben épült, a vendégek lelki igényeinek kielégítésére. 1942-ben szentelték fel.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Jászdózsa műemlék híd

Határon belül - 93.000 km2


Különleges látványossága a településnek a Dózsa György úton lévő műemlék jellegű Tarna-híd. 1811-13-ban építette Huterlerner András gyöngyössolymosi kővágómester klasszicista stílusban. A vízjárta jászsági táj jelentős műszaki emlékeinek egyike az ötnyílású ívboltozat; négy masszív hídpillérrel. Szélessége 6,65 méter, hossza a szárnyfalakkal együtt 40 méter. 1963-ban kis híján felrobbantották, amikor árvíz fenyegette a falut. Az árvíz után új mederbe terelték a Tarnát, Új hidat építettek, a régi meder felett. A Holt-Tarnán átívelő kőhíd pedig háborítatlanul őrzi a múltat.

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/jaszdozsa/tarna-hid-17858

 

Budapest – Lajta Béla: Budapest Vas utcai – Felsőkereskedelmi iskola – 1912, amely egy európai hírű építőművészeti alkotás.

Budapest


A sötét bordó(barna) klinkertégla burkolatú –“egyszerű“ homlokzat mégis impozáns és monumentális – jellegzetes iskolaépület. (bagoly) Építészettörténetünk sikeres műalkotása.
Sokan, tévesen mai is az utóbbi évtizedek épületeként emlegetik, pedig már több mint 100 éve épült. A folytatás elmaradt, jött az Első világháború és a neobarokk időszaka.
Modern, a szecesszió idejéből származik – népművészeti részletekkel, érdekes motívumokkal, domborművekkel.
A belsők és az udvari homlokzatok fotózása még ezután következik…….e feladat igazi fotós csemegeként várat magára.
( tornaterem, a kilincs, az ajtók, a belső színvilág a lift megannyi érdekesség ). A Magyar építészet c. könyvsorozat ( Kossuth Kiadó) fotósának nem volt szerencséje, több alkalommal jártam az iskolát megcsodálni és lefotózni, de mindig zárva találtam.
Híres és fontos budapesti L alaprajzú iskolaépület Lajta Béla európai hírű, már modernista alkotása. A szűk utcában kissé eldugott oktatási intézmény a belvárosban található, sajnos sokan elmennek mellette.
Pedig ha tudnák , hogy alapmű a XX. század elején-lévő századforduló idejéből, biztosan megállna az érdeklődő turista is. Úttörő formavilág jellemzi az egész épületet, a két szélső rizalittal tervezett homlokzat
alig fér bele a fényképezőgép objektívébe, képkivágásába.
A szakemberek ismerik keresik csodálják, a felújítása már szükségszerű – sokáig nem várat magára.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Borvidékeink: szőlőhegyek, szőlődombok

Határon belül - 93.000 km2

Városházák – szecessziós stílusban – 21

Határon belül - 93.000 km2


A történelmi Magyarország területéről válogattam e 21 épületet— magyar városok Apatintól Zentáig. Polgármesteri Hivatalok ahonnan a várost – remélhetően a demokratikus működés szellemében irányítják, anno irányították.
Onnan szervezték, szervezik, tervezik a mindennapi életüket. Egy kor rajzolata a sikeres XX. század legeleje 15-20 év a szecesszió idején. Egyedi jellegzetes épületek – a büszke magyar polgárság – alkotó értelmiség emlékművei a normális nemzetpolitika, helyi politika jegyében.
Sokszor reprezentatív épület- díszes főhomlokzattal, lépcsőházzal, míves korlátokkal , szép részletekkel, méretes díszteremmel(a döntések ülésterme), kistermekkel, képzőművészeti és iparművészeti alkotásokkal- talán múzeumnak, egy kor leiratának is mondhatóak.

Közülük sok az Alföldi szecesszió – a földrajzi egység vonzerői, látnivalói, valódi értékei. A szakemberek állítása szerint jellegzetes különleges közösségi terek, hivatalok ezek az alföldi szecesszió alkotásai . Egykori magyar híres építészek, remek mesterek keze munkái. / pl. Komor Marcell, Jakab Dezső , Vass József, Székely László…..
Talán egyet szívesen kiemelnék a fenti válogatásból- a lenyűgöző Szabadkai városháza épületét, a közel sem teljes listából. Ez csak reprezentatív és szubjektív csokor e hivatali építménytípus gazdag és színes formavilágával.
A szabadkai magyaros szecessziós épület hatalmas méretével, magas tornyával már messziről integet felénk, közelebbről megcsodálható a sok szép részlete, de belülről is káprázatos kialakítású, díszítésű. Talán túlzás nélkül a világ egyik legszebb épületének is mondható.
Nem is értem, 100 évvel ezelőtt egy közepes kisváros miért és miből tudta ezt finanszírozni-és valóban ilyen monumentális építményre volt igényük, szükségük ?? ( hála Istennek érte…….külön tisztelet a regnáló polgármester és a képviselő testület számára).
A toronyba felmenni , onnan letekinteni a panorámát megcsodálni………. a honlapon az épületről bővebben lehet tovább olvasni és sok sok fotóélménnyel gazdagodni. bagyinszki.eu Délvidék

Bagyinszki Zoltán a sokadik látogatása után.
további érdekesség: közben folyamatosan készül , rekonstruálják a következő világhíres épületet- “épületünket” Szabadkán a magyaros szecessziós stílus másik helyi reprezentánsát a zsinagógát, amely a teljes pusztulástól menekült meg és hamarosan látogathatóvá válik.

Bagyinszki Zoltán

VÁRAK, KASTÉLYOK, PALOTÁK A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON

Kiállítások


GYULA,  KOHÁN  KÉPTÁR 2017. NOVEMBER  23 –  2018. JANUÁR 27.
A héten még délutánonként látogatható: 13.30-18.00 között !

Vasi Múzeumfalu 2. belsők és eszközök

Határon belül - 93.000 km2


A szabadtéri néprajzi múzeum igyekszik visszaadni a régi falu hangulatát. A házak elhelyezése hozzávetőlegesen az eredeti állapotokat tükrözik vissza, a zárt épületsorok utcaszerűen, a szórványtelepülések házai lazább térközökkel épültek újra. Az épületegyüttesek így összeállva egy valóságos faluként idézik fel a letűnt évszázadok hagyományos paraszti ház- és lakáskultúráját, életmódját. Félköríves utcasora Vas megye síkvidéki területeinek tájegységeit, illetve a megyében élő horvát és német nemzetiségeket mutatja be. A mesterségesen kialakított dombon az Örség és a szlovén Vendvidék szertelepülései tekinthetők meg. A domb déli lankáin a Délnyugat-Dunántúl dombvidékeire évszázadokig oly jellemző paraszti szőlőhegyek mintájára pincesor települt. A Vasi Múzeumfalu tervezett második üteme a meglévőhöz szervesen kapcsolódó valódi falukép kialakítására törekszik. Ez a félköríves utca folytatásaként mindkét oldalon beépített utcasorban fog folytatódni, mindazonáltal egy tölcsérszerűen kialakított faluközpontot is létrehozva.
A múzeumfalu portáin, lakóházaiban és gazdasági épületeiben nap mint nap lehet találkozni házi és házkörüli munkákkal foglalatoskodó emberekkel. Munkatársaink szívesen megosztják mindenkivel ismereteiket arról, hogy mi is a fajankó, hogyan készül a hökkönsűlt perec, vagy miként is használták a hajdivánt. A tradicionális épített környezeten túl továbbá megismerhetők nálunk a kertek zöldségei és virágai, a régi gyümölcs és szőlőfajták, a szántók haszonnövényei, akárcsak a térség hagyományos állatfajtái.

http://www.vasimuzeumfalu.hu/hu/bemutatkozas

 

Vasi Múzeumfalu 1. külső képek

Határon belül - 93.000 km2


Múzeumunk megmutatja miként éltek Vas megye falvaiban az elmúlt kétszázötven évben. A régi korok paraszti világa, a nyugati határvidék sokszínű néprajzi és természeti öröksége azonban nem csak állandó kiállításokban fedezhető fel, hanem kézműves foglalkozásokon, múzeumi órák keretében, valamint szezonális vásárokon és folklór rendezvényeken válik valóban átélhetővé.
A vasi skanzen gondolata már Tóth János építészmérnökben és Pável Ágoston néprajzkutatóban is felmerült az 1930-as években. Szombathely egy parkjában szerették volna áttelepíteni az Őrség, a Vendvidék, a Hegyhát és a Kemenesalja legrégibb és legszebb épületeit. Tervük azonban a közelgő világháború miatt nem valósulhatott meg. Az 1950-es években viszont újra intenzíven megélénkült az érdeklődés a népi építészeti szempontból különlegesen változatos vidékek irányába. Vas megyében az értékes épületegyüttesek helyszíni megőrzése (Cák, Szalafő) mellett a népi műemlékek megmentésének különösen tanulságos módjaként kínálkozott azok szabadtéri gyűjteménybe való áttelepítése. A Vasi Múzeumfalu építését Szombathelyen, a megyeközpontban, 1968-ban kezdték meg, ami így az ország második skanzeneként 1973-ban nyitotta meg kapuit. A kezdeményezés sikerre vitelében mások mellett mindvégig kiemelkedő szerepe volt Bárdosi Jánosnak, a Savaria Múzeum néprajzkutatójának.

http://www.vasimuzeumfalu.hu/hu/bemutatkozas

 

Tényő – Tájház

Határon belül - 93.000 km2


A több mint kétszáz évvel ezelőtti építésű tényői tájház a kisalföldi népi építészet jellegzetes alkotása, műemléki védettséggel rendelkezik. Ugyan az épület az eredeti megfontolás alapján csak ismeretterjesztő céllal nyilváníttatott tájházzá 40 évvel ezelőtt, de szerencsére az utóbbi években egy-egy rendezvény keretében újra visszaköltözik az élet az udvarba.

http://www.gymsmo.hu/cikk/tenyoi-tajhaz.html

Volt egy különleges időszak az életemben,  amikor 2 éven keresztül, 2014-15-ben minden szabadidőmben a népi építészet csodáit, a hazai műemlékeket-  mind a 19 megye  értékeit felkerestem, mintegy 200 objektumot. Tájházakat, fa-templomtornyokat, vízi és szélmalmokat, naiv műalkotások otthonait, népi épület együtteseket, skanzeneket, temetőket jártam be fényképezőgépem segítségével – itt is sok érdekeset láttam és sok újdonsággal találkoztam.
A kreatív magyar és nemzetiségi ember, a vidéki egyszerű alkotó nép kultúrájával eszközkészítő  és építő tevékenységével találkozhattam.
Ebben a szép munkában  egy állomás volt Tényő a tájház ami bejelentkezéssel egész évben látogatható, tip – top kis épület, kedves rendes porta –igényes kicsiny népi múzeum.
Sok sok igénytelen elhagyatott vidéki tájház és rendezetlen múzeum került kamerám elé, jó volt látni a kiváló állapotban lévő tényői tájházat annak berendezését, hiszen így is lehet , így érdemes.
20 éven belül, jó néhány könyv által eljutottam a várak – kastélyok után – TOP csodáitól a legegyszerűbb, sokszor földből sárból épült, sima falú kicsiny házikókig.
Érdekes volt a kontraszt,  az évszázados  “visszaszámlálás”.

Bagyinszki Zoltán