Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft. 2024.

Gyula városa

Az első gyulai pálinkafőzdét Harruckern János György alapította meg 1731-ben. Az általa elindított, közel 300 éves hagyomány folytatója a Báró Harruckern Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft.

Illatos, ízes gyümölcsökből főzzük tiszta, finom, 100%-os párlatainkat, melyeknek, 20 – 22 °C fokon kóstolva, minden egyes cseppjében ott érezhető a gyümölcs bársonyos lelke.

https://palinkapont.hu/kereskedelmi-palinkafozdek/gyulai-palinka-manufaktura-kft/

Felsőbánya – Kék-tó

Erdély - Partium

Az Erdélyben található Kék-tó a világ elöl eldugott környezetben, egy kráterszerű mélyedésben bújik meg, amely különlegességgel felkeltette az egész világ érdeklődését, évente rengetegen látogatnak el ide, ismerkedjünk meg vele közelebbről!

A tó az 1920-as évek elején jött létre, korábban itt egy bányász terület volt, ami ebben az időszakban beszakadt. A lesüllyedt területen felgyülemlett az esővíz, és a közelben lévő kisebb források vize, így kialakult a tó, melynek átmérője nagyjából 45-50 méter, mélysége pedig átlagosan 4-5 méter között mozog. A különleges tó az erdélyi Felsőbánya határában található, szinte egyedülálló természeti képződmény.

A tavat Felsőbányáról lehet közelíteni, egy kanyargós úton kell elindulnunk, nagyjából 40-45 perces gyalogút vár ránk, 528 méteres magasságban pedig meg is fogjuk találni a különlegességet. Vad területen található a tó, nincsen kiépítve semmi, emiatt sajnos sokan nem figyelnek oda a természetre, ha elindultok, ne szemeteljetek! Az út nem olyan hosszú egyébként, összesen három kilométert kell túrázni, megéri, higgyétek el! Az erdélyi Kék-tó arról nevezetes, hogy a fényviszonyok függvényében változtatja a színét.

Tavasszal világos és sötétkék színben pompázik a tó, nyáron meg inkább sötétzöld színű, majd ősszel néha barnás árnyalatúvá válik. A Kék-tó egy régi bánya tárnáinak beomlása következtében keletkezett 1920-ban, és a vízében feloldott réz szulfát (rézgálic) adja a színét. Azonban, ha fúj a szél és a nap sugarai egy bizonyos szögben érik a felszínt, akkor gyönyörű kék színre vált a víz.

A természetes vízgyűjtő tavat 25 éve nyilvánították természetvédelmi területnek. A helyi lakosok és a legendák úgy tartják, hogy a tó sokkal mélyebb, mint 4 méter, hisz alatta egy régi bánya húzódik. A víz minőségét a hatóságok megvizsgálták, és kiderült, hogy kénsavat is tartalmaz (7,8 milligramm/l), és a pH-értéke 4, ám ezek az emberi egészsége nem jelentenek veszélyt, ezért nyugodtan lehet fürdőzni benne. A tó a máramarosiak egyik kedvenc kirándulóhelye, hisz a tavat körülölelő fenyvesek miatt egészen pompázatos természeti látványosságnak számít.

https://www.magyarorszagom.hu/kek-to-erdely.html

Gyula – A Százéves cukrászda épülete, belső rekonstrukció

Gyula városa

A Reinhardt cukrászda, a több mint 200 éves polgári ház emeleti rekonstrukciójának a végén tartanak a szakemberek.
A Gyulán található értékes műemlék az ország legjobb eredeti közel 200 éves cukrászdáját rejti a földszinten.
Sok cukrászdát fotóztam, a Ruszvurmot is Budán, de állítom ez az első késő barokk szépség hazánkban.
Honlapomon bővebben ez is megtekinthető.
E mellett nagyon finomak a kávék, fagyik, sütemények, amit igazolnak a vendégkönyvi és a szalvéta bejegyzések is.
Különleges falfestéseket találtak a művészettörténész, műemlékes szakemberek az emeleti teremsorban.
kettőt szépen visszaálmodtak számunkra a XXI. század elején.
Az egyedi érdekességeket lefotóztam, amit szívesen közreadok az érdeklődő közönség számára, még egy megmentett értékkel gazdagodott városunk.

Köszönjük:

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Máriás ház, Német tájház, múzeum

Gyula városa

Újjászületett a gyulai Máriás-ház
Július 9-én ünnepélyes keretek között adták át a teljes felújításon átesett gyulai Máriás-házat, amely a város egyik legrégebbi lakóépülete. A jövőben tájházként, a német nemzetiségi önkormányzat kulturális központjaként és közösségi házként működik majd.
Az 1775 körül, késő barokk stílusban épült műemlék lakóház Gyula Németváros részén, a Jókai Mór utca és a K. Schriffert József utca sarkán áll. Közvetlen közelében található a Szent József-templom, valamint az 2011-ben felújított Erkel Ferenc Emlékház.

A Máriás-ház szerencsésen átvészelte az 1801-ben Gyula-szerte pusztító tűzvészt, valószínűleg a csodával határos megmenekülést követően helyezték el az Apor Vilmos tér felőli homlokzaton a szoborfülkében látható Mária-szobrot – ennek köszönheti közismert nevét az épület. Az eredeti szobor ma már a házban berendezett kiállításon tekinthető meg, a felújítás során Szőke Sándor szobrászművész alkotása került a homlokzatra.

A ház első lakóinak pontos kiléte nem ismert, egy kisbirtokos, szőlészettel, növénytermesztéssel foglalkozó család tulajdonában állt az ingatlan, majd 1866-tól 1904-ig K. Schriffert József földbirtokos, országgyűlési képviselő élt benne – írja a Gyulai Hírlap. Az önkormányzat 2009-ben vásárolta meg az üresen álló, leromlott állapotú ingatlant a leszármazottaktól, azzal a szándékkal, hogy megóvja azt az enyészettől. Előbb a tetőszerkezetet állították helyre különböző pályázati forrásokból, majd 2020 nyarán megkezdődtek a teljeskörű felújítási munkálatok Ritecz László építész tervei alapján, a kivitelező a gyulai székhelyű Vizo-Épker Kft. volt. A költségeket európai uniós TOP pályázati forrásból, a német Hermann Niermann Stiftung alapítványtól, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságától kapott támogatásokból fedezték, illetve a népi építészeti programtól és a Teleki László Alapítványtól is elnyertek 15 millió forintot az eredeti építészeti stílus visszaállítására. A tájházrészben kialakított kiállítás tárgyai részben adakozásból származnak – derült ki az MTI-n megjelent beszámolóból.

https://epiteszforum.hu/ujjaszuletett-a-gyulai-marias-haz

Köröspatak (Sepsiköröspatak) – gróf Kálnoky kastély

Erdély - Partium

Tavaly jártunk Erdélyben, de most aktuális a képsorozat. Borisz Kálnoky családtörténeti könyvének békéscsabai MCC könyvbemutatója / https://behir.hu/oseim-foldje-boris-kalnoky-konyvbemutatoja-az-mcc-ben
2022-ben voltam először a kis faluban, ahol a templomkerteben láttam és fotóztam a családi reneszánsz címeres kriptát a szép, jó állapotú történelmi emléket.
Én akkor nem tudtam hogy itt van a közelben a kastélyuk / kúriájuk is , bocsi kastély-rom (a román kommunistáknak a román államnak köszönhetően).
De a család visszaharcolta jogos tulajdonát és a Magyar Állam/ alapítványi segítségével elindult egy rekonstrukciós folyamat – hátha a közeljövőben a Miklósváron épült családi kastélyuk mintájára ez is megszépül és látogatható lesz.
Amikor mi a párommal megérkeztünk a kastélyhoz és beléptünk a magánterületre a tulajdonos fiatal gróf épp itt tartózkodott.
Ránk kérdezett – elmondtam a fotográfiai szándékunkat és kedvesen lehetőséget kaptunk a nem veszélytelen feladatra, a nagyon lepusztult U alaprajzú földszintes épület felfedezése sok fájdalommal járt. A lovaglás lehet jelenleg a prioritás mert az istálló és a díszes kapuzat már elkészült.
Az egykor szebb napokat látott rezidenciát szép park vehette körül, hátul lovak legelésztek.
Meglepő különös-“érdekesség” a főbejárat feletti felirat: Világ proletárjai egyesüljetek. Remélem ez már csak feledhető történelmi maradvány a Sepsiszentgyörgyhöz közeli Köröspatakról.

Bagyinszki Zoltán

Vezeték-kultúra a szomszédból, no comment!

Erdély - Partium

MS mester középkori csodája, Mária látogatása Erzsébetnél

Határon belül - 93.000 km2

Igazi műélvezet volt Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménynek becses darabjának megtekintése. Ismerve az alkotást a művészeti albumokból -igazi élmény volt a “személyes találkozás” a rácsodálkozás.
Elhelyezkedve a képpel szemben jó 20 percig csodáltam a félezer éves anno selmecbányai festményt talán mondhatom minden részletét beszippantottam. (Közben -gondolom az ismerethiány okán- sokan csak elsétálva rápillantottak az értékes magyar műalkotásra.)

Bagyinszki Zoltán

Csehország – Hluboká kastély

A nagyvilágról

A Hluboká kastélyt a cseh királyok eredetileg őrvárként alapították a 13. század közepén, és királyi tulajdonként nem volt ritka, hogy elzálogosították.
Többször átépítették, és a 19. században érte el jelenlegi állapotát. 1839 és 1871 között Johann von Schwarzenberg herceg elrendelte a kastély átépítését az angliai Windsor kastély romantikus stílusában. kastély épülete mellett fekvő 58 hektáros park teraszos kialakításával és szépen gondozott növényeivel a mai látogatókat is lenyűgözi. Az épület és a kertek Csehország nemzeti kulturális műemlékének számítanak.
Az 1940-es években a kastélyt a Gestapo lefoglalta, majd a második világháborút követően a csehszlovák kormány elkobozta.
A kastélyt körülvevő kertek rendkívül hangulatosak. A kertekben tett séta valóban lélegzetelállító és látványos. Minden szögből más és más látvány tárul elénk, ami még több szépséget tár fel, többek között aranyoszlopokat, szobrokat, tornyokat és egy labirintust. A kertben egy művészeti galéria és egy teázó is található.
A belső térben díszes bútorok, hatalmas falikárpitok, fafaragások, káprázatos csillárok, fegyverraktárak és a kastély hosszú történelméből származó egyéb műtárgyak találhatók.
A tárlatvezetés során megtekinthetjük a dísztermeket és a könyvtárat, a reggeliző szalont, az olvasószobát, az értékes fali kárpitokkal díszített márványtermet és Eleonóra hercegnő lakosztályát. Egy másik útvonal Hluboká utolsó tulajdonosai, azaz Adolf herceg és felesége, Hilda privát szobáiba enged betekintést, illetve láthatjuk Adolf édesanyjának, Teréziának a szobáit is. A kastély alagsorában megcsodálhatjuk a kastély eredeti konyháját, az úgynevezett meleg és hideg konyhával, a cukrászdával, illetve a 20. század elejéről származó személy és étellifttel.

https://www.hetedhetorszag.hu/csehorszag/hluboka-kastely

Elhunyt Finta József akadémikus, Kossuth és Ybl-díjas építőművész

Határon belül - 93.000 km2

Elhunyt Finta József a Nemzet Művésze, akadémikus, Kossuth és Ybl díjas építőművész-tervező. Az MMA és a MTA tagja.
A közismert alkotó jelentősebb munkái Budapesten: Kongresszusi Központ, “Rendőrpalota”, Westend Bevásárlóközpont, Kempinski Hotel Corvinus Budapest, Ibis Hotel, Duna Intercontinental Hotel, Bankcenter, Nemzetközi Kereskedelmi Központ, Aquasziget Esztergom.
Néhány tisztelgő városunkhoz is kapcsolódó gondolat a szomorú halálhír kapcsán.
Makovecz Imre és Finta József két kiváló magyar alkotóművész a XX. század végének, a XXI. század elejének nemzetközileg is elismert „városformáló szakemberei” tervezői voltak.
Mindkettő járt Gyulán az Erkel Ferenc Művelődési Központban, ezelőtt kb. 30 éve történt az alábbi helytörténeti művészettörténeti esemény. Itt találkozott a gyulai, hazai és határon túli diákokkal egy nemzetközi építőművészeti vetélkedő keretében Finta József, aki a zsűri elnöke volt. (Nem mellékesen gyulai diákok nyerték meg a versenyt, a Karácsonyi János Kat. Gimnázium csapata.)
Finta József feleségével együtt szívesen jött városunkba, tetszett neki a város, a 2 napos gyulai építészeti művészeti esemény. Megtisztelő volt az aktuális kiállításom megnyitója részéről.
A magyar építőművészet – Budapest arculatát formáló rangos művésze távozott körünkből.

Tisztelettel emlékezve rá:

Bagyinszki Zoltán fotográfus a vetélkedő szervezője

Hazai tükörfürdőinkből

Határon belül - 93.000 km2

Évekkel ezelőtt fotóztam a hazai fürdőket, gyógyfürdőket, szép kaland volt bejárni a több mint 100 vizes-csodát megtéve hozzá néhány 1000 km-t.
Igazán gazdag-vonzó és esztétikus a magyar fürdőállomány, egyre jobb minőségi gyógyító szolgáltatással.
A király természetesen a HÉVÍZI-tó és az erre települt sok sok szálloda. Bükk, Tapolca, Gyula, Hajdúszoboszló, Sárvár, Harkány, Igal, Balf, Eger, Makó, Zalakaros és az egyedi 500 éves török fürdők sora, plusz még vagy 100 ismert, kevésbé ismert gyógyító víztükrökkel.
Budapest egy külön non + ultra, hiszen nincs még egy főváros a világon ahol ennyi fürdő, gyógyfürdő üzemelne, két közkedvelt extrával a Gellért szecessziós értékünk és az eklektikus csoda a Széchenyi gyógyfürdő.
A több 1000 felvételből most válogattam néhány tükörképes érdekességet – csak ezek bemutatása következik, nevük településük a képekhez kapcsolva olvasható.

Jó szórakozást kívánok – egyben javaslom felkeresni a jó 100 hazai gyógyfürdő egyikét – itt ebben a gondolatkörben a sok termálvizes spa nem is szerepel.

Bagyinszki Zoltán