Nagyenyedi román pogrom a magyarok ellen II.

Erdély - Partium

Nagyenyeden ismét emlékeztünk és koszorút helyeztünk el-a borzalmas pogrom-népirtás emlékművénél.
A még mindig “semmilyen” emlékműnél, mert szégyenteljes dolog történt anno 1849-ben (Amiről sem írni, sem beszélni nem lehetett.) és a szomszédunk hozzáállása miatt semmi infó nincs egy pici tábla jelzi a dátumot 1849. január 8. a várfali emléknél.
De igen tudjuk a tragédia részleteit.
Axente Sever- róla még utca, falu is van elnevezve… fiatal román gaztett, osztrák háttérrel történt a gyilkolás. Döbbenetes, közel 2000 embert öltek meg itt és persze felgyújtották kirabolták az iskolavárost is. A közeli Zalatnán pedig 645 emberélet esett áldozatul.
Emlékműkép itt is. Továbbá az abrudbányai magyarok egy része is hasonlóan tragikusan járt. Koszorúval emlékezzünk, tudjuk, ismerjük a tényszerű történelmet!

Bagyinszki Zoltán

Nagyszeben az 1500-1600-as években

Erdély - Partium

Nagyszebent alaposan akkor jártam be (ismertem meg jobban) amikor Európa Kult. Fővárosa volt,
akkor kiemelt fejlesztést – renoválást kapott. Büszkén említhetjük, akkor magyar szakember volt a város alkotó főépítésze.
Erdély egyik legszebb metropolisza – a Szászföld fővárosaként is emlegetik. Gazdasági kulturális központ is egyben.
Komoly értékekkel látnivalókkal- persze a középkori régi királyi magyarországi értékekkel a gótika, a reneszánsz és a kora barokk stílus idejéből. Említendő az alkotó erdélyi fejedelmek sora történelmünkből.
Hozzá fogható jelentőségű volt Kolozsvár és Beszterce városa, valamint Nagyvárad és Fogaras vára.
Többször is megfordultam a városban fényképezőgépemmel. Legutóbb tavaly, a jelenlegi nagyszebeni képsor a 400-500 évvel ezelőtti reneszánsz periódusra fókuszál. A szorgalmas szászok központja impozáns városfalakkal bástyákkal védte magát és értékit a török -tatár pusztításaitól. A helyi polgárság, iparosok, kereskedők, politikusok, egyházi vezetők igényes márvány síremlékei, epitáfiumai egyedi látnivalói az ev. püspöki székesegyháznak. A gyűjtemény igazi kuriózum a történelmi Magyarországon. Szeben polgárságát több polgári ház és azok díszesen faragott ajtó és ablakkeret is reprezentálja.
A középkori városházája az egyik legkorábbi volt a történelmi Magyarországon.
Megemlítem a képsoron elöl látható Haller Péter polgármester főtéri rezidenciáját. Valamennyi fotó alatt olvasható a kapcsolódó pontos információ. Most csak a reneszánsz értékekre fókuszáltam – érdemes megtekinteni a virágzó középkor értékeit a város kiemelt fél évezredes épített örökségét. Természetesen sokkal több bemutatandó értékünk volt, de ennyi maradt a látogató számára.

Bagyinszki Zoltán

Alsólendva – szárnyas oltár

Határon belül - 93.000 km2

Angyali üdvözlet és Jézus születése szárnyas oltár táblaképei, fafaragás az egykori Zala vármegyéből.
A település a határ mellett található a szlovén oldalon – a kellemes kisváros fölé magasodik az impozáns várkastélya.
Itt a honlapon ez is megtekinthető.
A képek a csodálatos művészi kézművesmunkát ábrázolják, az oltárszárny ünnepi oldala 1500-1510 körül készült.

Budapest Magyar Nemzeti Galéria Gyűjteményéből

Ausztria – Stájerország Máriazell télen, szilveszter idején

A nagyvilágról

Tél és hóhívogató képsor az Alpokból. Akkor még senki nem gondolta, hogy ma már a hegyek között sem mindennapos a havas téli világ, sőt most hallottam, hogy a hóbiztos Ausztria egyes síterepein megmentik, eltárolják a tavalyi havat és azt terítik le, ha nem esik a sok-sok hópehely. A havas tél fotói 2005-ben egy anno síprogram idején készültek – ott épp a sport közben, jó társasággal készülődtünk a szilveszterre és a rádióban épp most szól Cserháti Zsuzsa nagy slágere, a Különös szilveszter. (Lehet hogy nem véletlen?)
Gondoltam a ráhangolódást segítendően december végén válogatok egy kis havas képsort a közelgő szilveszterhez is kapcsolódva. – Nekem sikerült.
Hátha a képek behívják, meghívják újra a hóesést Gyulára, amiből pár napja Szenteste előtt részünk is lehetett.
Jó nézni a havas tájakat, a hóval megrakott fenyőket, a szépséges fehér természetet, legyen részünk még benne.
Én szeretem a havat, a telet, a látványos jégcsapokat, a téli fotózást.

Bagyinszki Zoltán

Reneszánsz kapuk Erdélyből, digitális tárlat keretében

Erdély - Partium

Advent 4. vsárnapja-Szenteste következik sokunk örömére.
A kellemes karácsony része lehet talán egy kis erdélyi ajándék képsor a csodálatos és változatos RENESZÁNSZ KAPUK-ból, az 500 éves magyar reneszánsz értékeiből válogattam.
Erősítve a tudott történelmi gondolatot a magyarság több mint 1000 éves erdélyi jelenlétéhez, a jelenlét teljes jogához! Tény, hogy van mire büszkének lennünk ott is!
Íme a képsor, a magyar kultúra, sok helyen kőbe vésve a kapukon az eredeti dátummal. A válogatás a várakhoz, erődtemplomokhoz, várkastélyokhoz, templomokhoz, erődítményekhez kapcsolódik… ezek is Erdély valódi, letisztult reneszánsz értékei. Jó olvasni a települések neveit, a történelmi családok neveit / Apafi, Bethlen, Haller, Bánffy, Kornis, Lónyai, Mikes, Martinuzzi, Wolphardt, Rákóczi, Kakas stb.
Adott egy kis művészeti hangulat, lépjünk most egy fél évezredet vissza az időben. A változtosság hihetetlen, nincs két egyforma kapu, azonos faragott dísztőelem, de a virágmotívum rendre visszatér a kőkeretes kapukon. (A közelmúlban nyílt meg a Kolozsvári Töténeti Múzeum remek középkori kállítása a témához is kapcsolódva).
A közelmúltban válogattam a tárlat képeit a gépem wincheste: a több mint 100 épületet, műemléket, érték, egyedi részletet 1000 fotóval Erdélyből.
Szerintem érdemes átlépni ezeken a kapukon, amelyek a történelmi Erdélybe viszik gondolatainkat Karácsonykor is.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Fővárosunk 150 éve jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével.

Budapest

Az alábbi képsor fotóival, a dátumhoz közeli időben készült emblematikus épületekkel, műalkotásokkal, ismert tervezőivel, szerzőikkel. Kiemelkedik a sorból a „mester „ YBL MIKLÓS munkássága. Azóta folyamatos a fejlődés, a világ egyik legszebb fővárosaként emlegetik Budapestet, a közelmúlttól még a XX. század barbár rombolásait is visszapótoljuk! Lásd a Budai vár rekonstrukcióját (Hauszmann terv). Gr. Széchenyi István már évtizedekkel ezelőtt javasolta ezt a megvalósult nevet és formációt. Az első polgármester Kamermayer Károly volt. Még báró Podmaniczky Frigyes író, politikus, MTAI., kiemelkedő városszervező neve illeszkedik e gondolatok közé.

Vigadó 1864. Feszl Frigyes. Pest
Magyar Tudományos Akadémia 1865. F. Stühler. Pest.
Szent István bazilika 1868-1902. Ybl Miklós. Pest
Margitszigeti gyógyfürdő- gyógyszálló 1869. Ybl Miklós.
Nemzeti Színház átépítése Pesten/ lebontva. Szkalnitzky Antal 1973-76.
Egyetemi Könyvtár 1872. Szkalnitzky Antal. Pest
Harrer Pál polgármester szobra, Óbuda pm. e 1872-1873. Óbuda
Az egyesülés, fővárosunk létrejötte: 1873. november 17.
Új Városháza 1875. Steindl Imre. Pest
Fővámház 1876. Ybl Miklós. Pest
Várkert bazár 1878. Ybl Miklós. Buda
Óbudai panoráma a Dunáról 1878. archív – Fortepan. Óbuda
Budai-kioszk 1879. Ybl Miklós. Buda
Wenckheim-palota 1887. Meining Artúr. Pest

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Erzsébet-híd

Budapest

Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került volna sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel, végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. Sávolyék az új Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült köln-mülheimi Rajna-hidat tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel. Végül a magyar híd 63 méterrel hosszabb lett, azonos szélesség mellett.
Az eredeti megnyitási időpont 1964. november 7. lett volna, de végül november 21-én adták át a forgalomnak. A megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat; az eseményt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette.
A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több mint ezertonnányi kábel tartja. A kábeleket a Ganz–MÁVAG alvállalkozójaként a Magyar Kábel Művek gyártotta kelenföldi (Bp. XI., Budafoki út 60.) gyáregységében. Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Eredetileg 2×2 sávos volt, két oldalon szintben elkülönített járdával, középen két sínpárral, jelentős villamosforgalommal.
A villamosok dinamikus hatása miatt azonban a híd lemezei elkezdtek repedezni, főleg emiatt szüntették meg a villamosforgalmat rajta a 2-es metró elkészülte után.
1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keleti pályaudvartól indult, a 60-as villamos megszűnt, a 68-as is csak a Keleti pályaudvarhoz ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd.
További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járdaátépítés, külső kezelőjárda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítőtartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg) és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat). A híd a villamos megszüntetése óta irányonként három sávos, a két oldalon szintben elkülönített járdával.
A híd későbbi díszkivilágítása 2009. október elején készült el,[4] és 2009. november 17-én, a főváros napján adták át hivatalosan. A japán nép ajándékaként a költségek felét Japán állta, a kidolgozást Isii Motoko japán tervezőnő végezte.
A fővárosi hőgyűrű kialakításának részeként 2018–2020 között távhővezetéket szereltek a híd aljára.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sóshartyán – Falumúzeumi gyűjtemény

Határon belül - 93.000 km2

A hegedű nemzetközi napja – december 13.

Határon belül - 93.000 km2

Bárdi Szabolcs hegedűkészítő mester – Budapestről

Igor Sztravinszkíj (1882-1971) felé tisztelegve ünnepeljük ezt a napot a zene világában.
Nekem módom volt megcsodálni a hegedűkészítő műhelyt és az alkotó mestert is, lásd a képeken.
E mellett egy kedves barátom Szecsődi Ferenc Liszt-díjas, Weiner Leó-díjas hegedűművész a Magyar Köztársaság Érdemes és Kiváló művészének játékát is sokszor megcsodálhattam már.

A hegedűkészítést Lakatos Ferenc, Magyar József és Guminár Tamás műhelyében tanulta. Ezt követően számos hazai fiatal kolléga műhelyében megfordult és gyűjtötte tapasztalatait, szellemi, alkotói motivációit. 2000-ben önálló műhelyt nyitott Budapesten. Számos európai műhelyben megfordult. 2002–2004-ben Alexander Hopkins lantkészítő asszisztenseként dolgozott. 2005-ben Kőrösi Ferenc műhelyének külső munkatársa. Új, modern és barokk hangszereket készít igényes szellemben.

http://www.mhmc.hu/bardi-szabolcs

A szimpatikus szakember Budapesten alkot, aki egyben a
MAGYAR HEGEDŰKÉSZÍTŐK TÁRSAGA  egyesületnek az elnöke is.

Bagyinszki Zoltán

 

Fogaras, Bethlen – Apafi várkastély II. (2014.)

Erdély - Partium

 

Dél – Erdély hódító útjai (többszöri) nem volt lehetségesek részemről a kiváló Fogarasi vár képeimmel történő ismételt elfoglalása, visszafoglalása nélkül.
A látványos vízivár alapjait már 1233-ban lerakták. A pompás 3 szintes palota a XVI. században épült ki.
Az amerikai Hopper digit. magazin-/ Huffington Post 2014-ben, amikor még kissé elhanyagolt állapotban volt a hatalmas reneszánsz épületegyüttes, a világon az alábbi dobogós helyezést állította fel a német Neuschwanstein kastélya- erdélyi Fogarasi Apafi vár, az angol Durham kastélya!
Akkor már épült / elé épült.. a panoráma rondító aranyozott bazilikájuk. A főútról, ott haladva már alig látható a várépület.
Sajnos a mai magyarság és híres történelmi magyar múlt már elkopott az évszázad folyamán. Alig van magyar szó és a neveket már nem mondják- nem említik – pedig a középkor meghatározó személyiségei voltak e régióban: I.Apafi Mihály Erdély fejedelmem, Apor László, a Hunyadiak, Tomori Pál, Báthoryak, Bethlen Gábor szintén Erdély fejedelme, a Rákócziak, Árva Bethlen Kata, Lórántffy Zsuzsanna. Jelenleg múzeum és könyvtár található a történelmi falak között.

https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/felvonohid-a-vizesarok-folott-orszagszerte-egyedi-latvanyossagot-epitettek-ujra-a-felujitott-fogarasi-varban#