Havi Archívum: 2013 június 25, kedd

Tapolcai este a tó körül

Határon belül - 93.000 km2

Tapolca a Balaton-felvidék nyugati szélén, a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el. A várost körülölelik a Tapolcai-medence bazalthegyei. Ahol az egykori Pannon-tenger vizéből lerakódott üledékekre szétfolyt a bazalt, megvédte azokat a szél és víz koptató munkájától. Így alakultak ki a térszín egykori magasságát „tanúsító”, kúp vagy koporsó alakú tanúhegyek.

Malom-tó: Az ódon épületekkel, magas kőfalakkal és vendéglátó helyekkel körülvett tó a városka legfontosabb turisztikai célpontja. Itt fakadnak a település névadó forrásai, amelyeket talán már a rómaiak is visszaduzzasztottak, hogy malmot hajtsanak vele (Kirándulástervező). A tótól indul a Malomtó sétány.

Hazánk egyik legszebb és leghangulatosabb városrésze, tere. A tó partjáig érő házak, a parkosított környezet mediterrán hangulatot kölcsönöz a helyszínnek, amely a Tapolca-patak felduzzasztása során jött létre.

Tulajdonképpen két tó található itt, melyek közül a nagyobbat hívják Malom-tónak (vagy Felső- illetve Nagy-tónak), míg a kisebbet Kis-tónak, vagy Alsó-tónak. A már meglévő malom mögött azért duzzasztották fel a patak vizét újra, hogy egy második malmot is meghajthassanak vele.

A tó melletti házak fala alól feltörő források vize 18 C fokos, mely biztosítja, hogy a tó a leghidegebb teleken sem fagy be. A tó vize összeköttetésben van a közel tavasbarlanggal, mikor leeresztik, a tavasbarlang szintje is csökken.

Forrás: wikipédia, www.karpat-medence.hu

Szerencs – Rákóczi várkastély

Határon belül - 93.000 km2

A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától. A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs vidéke a XIII. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot alapítottak a vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán.

A XV. század végén a virágzó mezővárost már a Szapolyai főnemesi család birtokában találjuk. Bencés apátságát 1556-ban az Erdély-párti Németi Ferenc – tokaji várnagy – fegyveres erővel elfoglalta, és megerősítve támaszponttá alakíttatta a Habsburg hívekkel szemben. Az apátság kőfalait Németi várnagy egy nagyobb területű, palánkfallal övezett külsővárral is kiegészíttette, ahol a könnyű fegyverzetű huszárok állomásoztak.

1565-ben a sokkal erősebb Tokaj várának sikeres bevétele után Schwendi császári generális zsoldosaival Szerencs ellen vonult fel, melynek hírére az őrség elmenekült. Korabeli adatok szerint Habsburg Rudolf császár és király a várbirtokot 9160 forintért elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak.

Érdemes fellapozni egy 1635-ös összeírást {urbáriumot} a szerencsi várról, miszerint a külső bástyáin ágyúkat, a fegyverházban 50 puskát és 11 kisebb löveget halmoztak fel.

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai megrohanták, és vandál módon kifosztották Szerencset, amit az ekkortájt itt birtokos Rákóczi László földesúr tiszttartója az első szóra feladott. Majd a később ismét Rákóczi tulajdonba került végvár már nem képviselt nagyobb hadászati értéket. Az 1670-es Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásául császári zsoldosok szállták meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni békésebb évszázadokban birtokosa volt még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay família, akik kényelmes lakóépületté alakíttatták át az egykor véres harcokat látott védőműveket.

Jelenleg a szerencsi várban látható a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye, de egyik részében szálloda is üzemel.

Forrás: wikipédia

Kiszombor – Rotunda

Határon belül - 93.000 km2

A kiszombori Rotunda a Dél-Alföld talán legépebben megmaradt, s ezért legértékesebb középkori műemléke. Különös, az európai templomépítészettől eltérő formavilága mindig megbabonázza az arra vetődő szemlélőt. A kívül kör, belül hat karéjt képező építészeti megoldása számos találgatásra, hipotézisre adott alkalmat, ennek ellenére ma sem rendelkezünk biztos fogódzókkal az építés pontos idejét és okát, valamint az építők személyét illetően. Nem ismerjük azt a funkciót sem, amelyet betöltött.

Hasonló rotunda található Karcsán (Zemplén vármegye) és a Gerényiben (Ung vármegye) , valamint Kolozsmonostoron.

A körtemplom keletkezését és történetét írott források alapján igen nehéz rekonstruálni. Az első adat egy 1334-es tizedjegyzékben található, a följegyzés igazolja, hogy az akkor még Somburnak nevezett helység temploma már bizonyosan működött.

A mind népességében, mind térségi szerepében gyarapodó, s meg nem erősített adatok szerint Zsigmond király által 1418-ban mezővárosi rangra emelt település középkori történetét a török megszállás zárta le, melynek hatására a falu elnéptelenedett, egy időben pusztává vált.

A körtemplom azonban – szemben a környék más keresztény építményeivel – ezt az időszakot többé-kevésbé épségben vészelte át. Mi több, a törökök használták is az épületet. Erre írásos bizonyság lehet néhány írásjel, melyet a Rotunda egyik karéjának falába karcolva találtak, és amely még a XX. század elején látható volt, de talán markánsabb bizonyítékot jelent a néphagyomány.  (tovább…)

Nyírbátor – Református templom és harangláb

Határon belül - 93.000 km2

XVII. századi, monumentális hatású, zömök, árkádos, négy fiatornyos faépítmény.

1640 körül építették, tölgyfa gerendákból ácsolták a közel 30 m magas tornyot, amelynek méretei és kora is egyedülálló a mai Magyarországon. Ez az ország legnagyobb méretű fa haranglába.

Különösen szép az erkélygaléria és a fiatornyoknak a megmunkálása, galériája és zsindelyezett szoknyája miatta a torony bástyaszerű benyomást kelt. Egyik harangját Bethlen öntette és Wield György öntötte 1640-ben.

Az előbb bemutatott harangláb mellett áll a XV. századi eredetű, késő gótikus stílusú templom, amely legszebb hazai teremtemplomunk. A XV. század második felében emeltette Báthori István (az 1479-es kenyérmeżei csata hőse) Nyírbátor két középkori templomát.

A mai református templomot eredetileg (Johannes olasz mester művét) eredetileg családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Hálóboltozattal fedett egyterű belsejét hatalmas, háromosztású, csúcsíves ablakok világítják meg.

A templomot a XVI. század elején kettős, reneszánsz stílusú ajtóval, kegyúri ülőfülkével, valamint szentségtartó fülkével látták el. A Morone olasz intarziaművész által 1511-ben készített hátaspadsornak már csak egyes részei láthatók, a nagy értékű berendezési tárgyakat részben a budapesti Nemzeti Múzeum, részben a helybéli múzeum őrzi.

Forrás: www.karpat-medence.hu

Budapesti árvíz 2013

Budapest

Fotó: ifj. Bagyinszki Zoltán

Pécs – Bazilika, Székesegyház

Határon belül - 93.000 km2

A Pécs óvárosában található pécsi székesegyház (Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, nevezik vártemplomnak, székesegyháznak, bazilikának is), melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza. A dóm az UNESCO által világörökségnek nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el. A pécsi székesegyház az első templom az országban, amely a további romlás megakadályozására légkondicionáló berendezést is kapott.

A székesegyház „basilica minor” rangra emelkedett, amikor 1990-ben II. János Pál pápa pécsi látogatása során ellátogatott az épületbe.

Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja a székesegyház alapítását. A krónikaírók azonban a templom alapításával kapcsolatban tévednek. Biztosra vehető, hogy a 11. század első felében már volt temploma a pécsi püspökségnek. Ott azután húsvét napján Géza herceg tisztességgel, a maga kezével tette fel a koronát Salamon király fejére. A dómban ezután tűzvész ütött ki, majd később, jóval a trónviszályok elmúltával, valószínűleg László király uralkodásának első éveiben kezdődött el az új székesegyház építése.

A székesegyház építése, díszítése és berendezése hosszú időt vett igénybe, a kőszobrászati anyag alapján biztosra vehető, hogy a munkálatok közel egy évszázadon át folytak. A páviai építkezések a 12. század végén kezdődtek, és 1130-1140 körül fejeződtek be. Az összetoborzott kőfaragók szétszéledtek Európában, munkájuk nyomát éppúgy megtaláljuk Spanyolországban, mint német területen vagy Skandináviában.

A tatárjárás idején, majd 1299-ben a várat tűz pusztította, és a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. Végül a 14. század első harmadában beboltozták a mellékhajókat és két új kápolna is épült (az egyik az északnyugati toronyhoz kapcsolt Fájdalmas Szűz kápolnája, a másik a délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi kápolna). Az újabb építkezések 1345-ben fejeződtek be, ekkor gótikus falképekkel borították a falakat.

Humanista püspökök, a 15. század végén Janus Pannonius és Hampó Zsigmond, majd a 16. század elején Szatmáry György, Bakócz Tamás bizalmasa, a reneszánsz kultúra fellegvárává formálják Pécset, ennek nyomai megfigyelhetők a püspöki templomon.

1543-ban a támadó török sereg könnyedén elfoglalta a várost. A közel másfélszázados török uralom alatt több dzsámi épült. A törökök a székesegyház nyugati részét is templomnak használták, többi részében élelmiszert, hadianyagot raktároztak. 1686-ban a felszabadító hadak gyorsan visszafoglalták Pécset, de az elhanyagolt épületeket megviselte a rövid ostrom. A török nem tűrte meg az emberábrázolást, ezért megcsonkította az Árpád-kori domborműveket, lemeszelte a freskókat és megrongálta a Szatmáry pasztofóriumot. 1703-ig nagyjából rendbe hozták a törökök és a beszállásolt német katonák pusztításait, de 1704-ben újabb csapás érte a várost. Először Vak Bottyán kurucai, majd a felbujtott rácok pusztítottak, ágyúgolyóiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata.

Nesselrode püspök idején, 1703-1732 között javították ki a háborúk okozta sérüléseket. Ekkor lényeges átalakításokat is végeztek, például a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú, új bejáratot nyitottak. A század negyvenes éveitől kezdve új berendezést készítettek: a főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762- ben már álltak a kanonoki stallumok.

Hiába építettek melléjük támasztékul kápolnákat, hiába próbálkoztak a 18. század folyamán többször teherhárító ívekkel, 1805-ben oly súlyossá vált a helyzet, hogy újabb megerősítést kellett végezni. Az 1831-ig tartó helyreállítás során a homlokzatok elé egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalakat emeltek Pollack Mihály tervei alapján.

1877-ben Dulánszky Nándor püspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház stílszerű megújításával. Célul tűzték ki, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítják az Árpád-kori székesegyházat, megszabadítják a későbbi korok hozzáépítéseitől. 1882. június 9-én kezdték szétszedni és kiárusítani a barokk oltárokat, padokat és székeket. Olyan értékek pusztultak el, amelyek nem csupán a dóm története szempontjából voltak jelentősek, hanem a magyar művészet fejlődésének pótolhatatlan láncszemeit alkották.

Nagyjából a múlt század végi állapotot tükrözi a székesegyház mai képe. 1962-1963 folyamán tatarozták az épületet, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait (az 1854-ben készült eredeti 12 és az 1891-ben készült második sorozatból megmaradt 2) szobor a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán található meg, erősen leromlott állapotban), 1965–1968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat.

Forrás: wikipédia

Sümeg – Vadászlovaglás huszárok társaságában

Határon belül - 93.000 km2

Varsó – Wilanówi kastély (Lengyelország)

A nagyvilágról

A Wilanówi kastély a legszebb varsói kastély. Egykor a lengyel királyok nyári rezidenciája, majd főúri kastély volt. A kastélyt teljes körűen szanálták és restaurálták, így pompás barokk homlokzata régi fényében tündököl.

A kastélyt a 17. század végén Agostino Locci építőmester tervei alapján készítették. A Wilanów elnevezés olasz eredetű, a latin Villa Nova (Újváros) kifejezésből vezethető le.

A kastélyban megtekinthetőek a királyi lakosztályok, a lengyel és európai festészet részben nagy értékű remekeiből álló galéria, továbbá egy gyűjtemény a lengyel portréfestészet alkotásaiból a 14-19. századig.

Forrás: varso.vilagnezo.hu

La Valletta – erődítményei (Málta)

A nagyvilágról

Valletta, máltai nevén Il-Belt (a város) Málta fővárosa és egyik helyi tanácsa. Lakossága 6315 fő. Nevét alapítójáról, Jean Parisot de La Valette johannita nagymesterről kapta.

A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend 1530-ban kapta meg Málta szigeteit, és a Nagy Kikötő melletti Castello a marét választotta székhelyéül. Azonban már az 1560-as években javasolták külföldi mérnökök, hogy a szemközti Sceberras-félszigetre, amelynek csak a csúcsát foglalta el a Sant’Elmo erőd, erődítéseket kellene építeni, ugyanis a félsziget magasabban volt, mint Castello a mare, és a modern ágyúk már képesek voltak átlőni az öböl fölött.

1565-ben az törökök ostrom alá vették a Nagy Kikötő erődjeit (Sant’Elmo, Castello a mare, Senglea), és valóban a törökök a Sceberrasról is lőtték a túlparti városokat. Ezért amikor a Nagy ostrom véget ért, Jean Parisot de La Valette nagymester 1566. március 28-án megalapította a félszigeten az új várost, amelynek saját nevét, valamint a Città Umilissima nevet adta. Első építésze Francesco Laparelli olasz mérnök volt. A város elkészültét egyikük sem érte meg, de La Valette 1568-ban halt meg, Laparelli két évvel később. Az építkezést Ġlormu Cassar máltai építész folytatta, és végül 1571. március 18-án Pietro del Monte nagymester átköltöztette a lovagrend főhadiszállását az új városba.

A város modern megoldásokkal büszkélkedhetett, többek között földalatti vízhálózata volt, bár friss vízért egészen 1618-ig Marsa vízfolyásaihoz kellett járniuk. 1573-ban megkezdődött a Szent János-társkatedrális építése, 1574-ben megnyitotta kapuit a Sacra Infermeria, Európa egyik legmodernebb kórháza. 1615-re Alof de Wignacourt nagymester 15 kilométeres vízvezetéket építtetett a Rabat-környéki forrásoktól, ezzel a város friss vízhez jutott. A 17. század első felétől a félsziget védtelen déli részén újabb erődítések épültek, amelyek tervezőjükről, Pietro Paolo Florianiról a Floriana nevet kapták. 1676-ban orvosi iskola nyílt a Sacra Infermeria keretén belül, 1732. január 9-én megnyitotta kapuit a szigetek első színháza, a Teatro Pubblico (a mai Manoel Színház elődje). 1761-ben megnyílt az első közkönyvtár, 1769-ben megalakult Málta egyeteme, 1786-ban pedig a Matematikai- és Tengerészeti Tudományok Iskolája.

A nagymesterek a város védelmére erődök sorozatát építették a két nagy öböl partjain: Floriana (1634–1721), a Ricasoli erőd (Kalkara, 1670-től), Cospicua (1675-től), a Manoel erőd (1726-tól) és a Tigné erőd.

Forrás: wikipédia

Diósgyőri vár

Határon belül - 93.000 km2

A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze.

A terület az ősidők óta lakott: a szemközti Várhegy barlangjában az őskőkorban készült kőeszközökre és állatcsontokra bukkantak, a vár dombján pedig bronz- és vaskori település nyomaira. A 9–10. századból hullámdíszes edények, illetve cölöp- és gerendamaradványok kerültek elő. Ezt a honfoglalás kori települést földvár, illetve földsánc vette körül.

1200 táján Anonymus említi először Diósgyőr nevét, igaz, ő még Győr formában: „miután Árpád fejedelem seregével elhagyta Szerencset (…) Bors apjának, Böngérnek adományozta a Tapolca vizétől a Sajó folyóig terjedő földet, amely területnek Miskolc a neve, valamint azt a várost, amelyet Győrnek hívnak.” A vár helyén először a 12. században állhatott erődítmény, amelynek azonban a régészek eddig nem találták nyomát; feltehetőleg földvár volt, amely a tatárjárás idején elpusztult – egyesek szerint ez a vár nem a mostani helyén, hanem a Várhegyen állhatott.

A jelenleg álló várat valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után építette az Ákos nembeli Ernye bán. Ez az építmény a kor szokásának megfelelően ovális alaprajzú (körülbelül 40×35 m-es építmény volt egy kerek öregtoronnyal), vele átellenesen álló saroktoronnyal és sokszögű külső várral. Északnak nyíló bejáratához kőpilléres fahíd vezetett át a vizesárkon. Ernye kúriája alighanem a későbbi pálos kolostor helyén állhatott.  (tovább…)