Havi Archívum: 2013 június 21, péntek

Szegeden a városháza eredeti formáját Vedres István tervezte, majd 1799 és 1805 között építették fel. A szegedi nagy árvizet követően a belvárost fel kellett tölteni, így 1883-ban egy új emeletet húztak az épületre.

A városháza építészeti szépségei
Ezt az épületet eklektikus-neobarokk stílusban Lechner Ödön tervei alapján alakították át. Az épület lépcsőházba három színes üvegablakon keresztül szűrődik be kellemes fény. A középső ablakon Szeged címere látható, alatta az alábbi királyi jelmondattal: „Szeged szebb lesz, mint volt”, az üvegablak Kratzmann Ede munkája.

A Városháza közgyűlés terme is gazdag a látnivalókban, amelyeket sajnos csak a képviselők csodálhatnak. A ragyogóan pompás terem falairól Erzsébet királyné, Ferenc József, Tisza Kálmán és Tisza Lajos arcmásai néznek le a szemlélődökre. A terem mennyezeti freskójának a közepén angyalokat láthatunk, amint a Szeged városának a címerét reptetik az egekbe. A freskó sarkain, pedig olyan vezérlő eszmék jelennek meg, melyeket a városi vezetők fontosnak tartottak.

A szegedi városháza tornya
A város egyik szép jelképe a városháza körerkélyes tornya, melyet Babits Mihály költőnk találóan a “csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlította.

1849. augusztus 5-én Haynau hadvezér az épület régi tornyából a maga feszes testtartásával figyelemmel kísérte végig a szőregi csata eseményeit, mígnem egy a magyar tábor irányából kilőtt ágyúlövedék csaknem eltrafálta. Ezt a torony falába fúródott ágyúgolyót igen sokáig úgy őrizték, mint a szabadságharc egyik szegedi emlékét.

Forrás: szeged.varosom.hu

Az obszerváns ferencesek kegytemploma.

Havi Boldogasszony-kultusz talán legkorábbi emléke Magyarországon, valószínűleg a legrégibbek közé tartozik Közép-Európában is. Kegyképe a Napbaöltözött Asszony. A több szakaszban épült, 63,5 m hosszú, 13,2 m széles, 20 m magas templom az Alföld legnagyobb egyházi építménye volt.  (tovább…)

1234►

A Tisza-tó (régi nevén Kiskörei víztározó) Magyarország legnagyobb mesterséges tava a Tiszán.

Az Alföldön, Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekszik.

1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása végett. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be, területe így 127 km² lett. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 43 km²-nyi sziget található benne.

A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek.

A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne.

Tiszaörvény 1966 óta Tiszafüredhez tartozó egykori község, 1903 és 1951 között Örvény volt a hivatalos neve. Tiszaörvény közvetlenül a Tisza partján fekvő Árpád-kori település, mely az oklevelekben Ewren, Ewrem (Örem) alakban már 1261-ben előfordult az egri püspökség részére kiadott megerősítő oklevélben, mint a püspökség ősi birtoka. 1417-ben, 1494-ben is, az egri püspökség birtokai között tüntették fel.

Egykor jelentős helység volt, vámszedési joggal és külön hajóval is bírt, mely a Tisza áradásai alkalmával a közlekedés fenntartására szolgált. Erre vonatkozik a mára eltűnt, oklevelekből ismert Hajóútja helynév, mely a püspöki birtoknak az a része volt, amely felé az áradáskor a hajó járt. Az 1552 évi adóösszeírás az egri püspök birtokaként említette, ekkor 4 portát vettek itt fel. Kevéssel ezután elpusztult, és csak 1553–1554-ben kezdett újra felépülni. Az 1564-es adóösszeírásban 12 portával szerepelt, 1612-ben pedig Mező János és Török Bálint birtokaként volt említve. 1693-ban Török Ferenc és Rácz Péter birtokában volt, később pedig visszakerült az egri püspökség birtokai közé. 1804-ben, a kassai püspökség felállítása után a kassai káptalan birtoka lett, melynek a jobbágyság 1848-as eltörléséig volt földesúri joga, de később is a kassai káptalan volt a helység legnagyobb birtokosa.

Az település közelében az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1849. július 27-én véres összeütközés volt Korponay ezredesnek Örvény és Tiszafüred között felállított csapata és az oroszok között. A túlnyomó számú orosz had elűzve a magyar csapatokat átkelt a Tiszán és Hajdúhadház felé vette útját.

A tiszafüred-vidéki halászat központja Örvény volt, ahol a Lővey testvérek bérelték az egész Heves megyei tiszai halászatot. Örvény határában, a kassai káptalan birtokán a régi község és a régi templom romjai még a 20. század elején is láthatók voltak. 1910-ben 696 magyar lakosa volt, közülük 657 római katolikus, 36 református volt. Az 1950-es megyerendezésig Heves vármegyéhez tartozott, azóta pedig Szolnok illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez.

Neve 1903-ig Örvény vagy Tisza-Örvény volt, a községnevek törzskönyvezése során hivatalos neve Örvény lett (1903. évi 23.197 számú belügyminiszteri rendelet). 1951-től hívták Tiszaörvénynek és 1966-ban csatolták Tiszafüredhez.

Forrás: wikipédia

12►

A műemlék copf stílusú templom 1785-1806 között épült. Az országban ez a legmagasabb, 16 méteres ikonosztáz. Az 1791-1793 között készült barokk képfal Jankovits Miklós munkája, rajta 88 kép jeleníti meg Jézus életét.

A miskolci templom ikonjait – négy kivételével – Anton Kuchelmeister bécsi mester festette. A templom többi berendezése is műemlék: a Mária-oltár, az úrkoporsó, az ikontartók, a szószék, a püspöki trónus és a stallumok a XVIII. század végén készültek copfstílusban.

Kegyképét, a Kazáni Fekete Máriát II. Katalin cárné ajándékozta az egyháznak.

A templom kertjében van a Magyar Orthodox Egyházi Múzeum.

Forrás: vendegvaro.hu

A csendes templomkertben található épület ékessége az ikonosztáz-amely káprázatos látványt nyújt – főleg, ha besüt a nap – minden tiszta aranyozás- gondolom az egykori görög kereskedők – borkereskedők finanszírozták az építést a műalkotás létrehozását- csodálatos érték.

Forrás: Bagyinszki Zoltán