Gyulafehérvár – székesegyház

Erdély - Partium

A középkori tornyok közötti boltozatos előcsarnok barokk stílusú oromzatát a magyar szentek alakjai díszítik. Alatta kora gótikus kapu nyílik. A déli mellékhajóban Váradi Ferenc püspök reneszánsz lépcsőjének közelében többek között Hunyadi János és László síremlékeinek töredéke látható. Közelükben, egy falfülkébe építve az első székesegyházból származó „Maiestas Domini” dombormű található. A „régi sekrestye” a második székesegyház bővítésével keletkezett a 13. század elején. Építésekor lebontották az első székesegyházhoz tartozó keresztelőkápolnát, melynek ma már csak félköríves szentélye emelkedik ki a padozatból. A 17. században ebben, a mellékhajótól is elkülönülő térben őrizték a gyulafehérvári káptalannak – Erdély legfontosabb hiteleshelyének (azaz a korszak „közjegyzőjének” – a levéltárát és a fejedelmi könyvtárat. A hiteleshelyek az írásbeliség elterjedésével a 13. századtól a különböző oklevelek, iratok, adománylevelek stb. hitelesítésével és másolatok őrzésével foglalkoztak. A főszentély több lépésben épült. Oldalfalaiban két késő román kori Szent Mihály-dombormű található. A főoltár felépítménye – Batthyány Ignác püspök megrendelésére – Hoffmayer Simon munkája. A Várdai-kápolna ugyancsak bővítés eredménye. Padozatában a Széchy-családból származó két erdélyi püspök, András és Domokos, valamint Czudar Imre sírlapjai, mellettük Izabella királyné és fia, János Zsigmond fejedelem 1570 táján készült tumbái állnak. A Lázói-kápolna – vagy Lászlai-kápolna – Erdély legkorábbi reneszánsz stílusú építménye. A székesegyház román kori főhomlokzata előtt álló oszlopcsarnokból alakíttatta ki Lászai János kanonok a Hívő Lelkek oltára számára 1512-ben. A kápolna külső díszét bibliai és mitológiai hősöket, illetve a magyar királyokat ábrázoló domborművek emelik.

http://minihungary.eu/makett/gyulafehervari-szekesegyhaz/

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!