Torda – Kisboldogasszony plébániatemplom

Erdély - Partium

Erdély egyik legszebb és legnagyobb középkori temploma áll Torda főterén. A középkorban Szent Miklósnak, a 18. században Kisboldogasszonynak ajánlották. Késő gótika idejéből származó elemei még mai is gazdag történetét hirdetik. Torda az oklevelekben már a 14. században megjelenik. Első temploma is a régészeti kutatások szerint már ebben az időben állhatott, adatok azonban nem maradtak fenn építésére vagy külső megjelenésére vonatkozóan. A késő-gótikus templom a 15. század végén és a 16. század elején épülhetett a korábbi körbeépítésével. Pár évtizeddel felépülése után azonban a reformáció viharos eseményeinek középpontjába került, újabb és újabb felekezetek között cserélődött, majd a 17. század politikai, harci eseményei is komoly károkat okoztak a templomban. A 18. században, miután ismét a katolikusok kezébe visszakerült, megindultak a helyreállítási munkálatok, amelyek során kialakult mai külső megjelenése. A felújítás alatt készültek mai oltárai, míg a templombelső bútorai, orgonái a 19. század elején készültek el.

Erdély egyik legnagyobb gótikus temploma a 18-19. századi átépítések miatt viszonylag kevés részletében őrzi eredeti megjelenését. A régészeti ásatások szerint a templom helyén álló korábbi templom körbeépítésével jött létre a mai tágas, poligonális szentéllyel és emeletes szentéllyel ellátott temploma, amellyel biztosítható volt a folyamatos liturgikus rend. A körbeépítés a szentély északi oldalán kezdődött el, majd a hajó déli oldala, majd az északi oldal következett. A hajót a kolozsvári Farkas utcai templom főkapujával való hasonlatossága és időbeli egyezése révén a kolozsvári mesterek készítették Bár ugyanezek a mesterek készítették az északi kaput is, annak ideje már a 16. század elejére esik. Homlokzatai még őrzik eredeti középkori kialakításukat a nyugati kivételével, amely a 19. századi átépítések során neoklasszicista külsőt kapott, a Kövecsi templomhoz hasonló megjelenésben. Nyugati homlokzata a nagyenyedi temploméhoz hasonló lehetett.
A három hajósra tervezett templom ma egyetlen hatalmas csarnokból áll, valószínűleg az építés során módosították a terveket, mert sem a pillérek, sem a boltozás nyomai nem maradtak fenn. A 19. századi átalakítások során a mennyezet lejjebb került az eredeti gótika idején kialakítottnál, elvágja a gótikus ablakokat.

A szentély északi falában gótikus szentségtartó fülke, a déli falban míves kialakítású hármas tagolású ülőfülke került kialakításra, amely utóbbinak csillagmustrás „boltozata” is megőrződött. Elkészülésük a 15. század végére tehető. A szentély eredeti boltozata a 17. század második felének viharos eseményei során pusztulhatott el.
A templom keleti oldalán elfalazatott karzat található. Mai szószéke 1824-ben készült Csűrős Antal munkájaként. Mária születése főoltára 1724-ben készült, a Nepomuki Szent János oltárral egy időben. A főoltár Keresztrefeszítést ábrázoló szobrait Hoffmayer Simon, Kolozsvár legjobb szobrásza készítette 1794 és 1800 között.

A 15.században épült egycsarnokos, félig gótikus, félig barokk katolikus templom volt a nagy jelentőségű 1568. évi tordai országgyűlés színhelye. Ezen az országgyűlésen iktatták törvénybe a vallásszabadságot (első ízben a világon) kimondva, hogy minden közösség szabadon választhatja meg vallását.

http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=2492

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!