Kővágóőrs – Tájház, kisnemesi élettér

Határon belül - 93.000 km2

A Balaton felvidék páratlan szépségű Káli-medencéjének legnagyobb településének, Kővágóörsnek egyik látványossága az 1821-ben emelt kisnemesi lakóház, amely az egykori Vicispán (Petőfi) utca 18. szám alatt áll. A helybeliek által egykori tulajdonosairól, Kerkápoly-kúriaként, illetve Kermács-házként ismert népi jellegű műemlék épület hosszú éveken át üresen állt. Vásárlás útján állami tulajdonba került, majd 1987-ben Wirth Péter és Benkő Ágnes, a budapesti székhelyű Stúdió Kisszövetkezet építésze elkészítette az épület helyreállítási terveit, melynek kivitelezését 2006-ban fejezték be.
A falazott szerkezetű, barokkos ívelésű kis- és nagykapun át megközelíthető szalagtelken, fésűs, előkertes beépítéssel emelt épület mélyen benyúlik a telekre. Alaprajzi elrendezése kétlakásos házra utal: az épület utca felőli része kétmenetes, a tornácról nyíló nagyszobához kisebb hálófülke kapcsolódik. Mindkét helyiség csehsüvegboltozatos, a sarkokban, a boltvállaknál szokatlanul nagyméretű cseppdíszekkel. Az árkádos tornác az utcai szobától kezdve az épület teljes hosszán végigfut, a legutolsó sarokpillér a kapcsolódó harántboltkővel együtt érintetlenül megtalálható. Az eredetileg hatpilléres (mára négy pillérköz elfalazott), boltozott gádor mellvédjeinek építését a kutatás egy későbbi időpontra helyezi. A lakás legtöbb helyisége a gádorról nyílott, így a csehsüveg boltozatos keskeny pitvar is, amelyhez szabadkéményes konyha csatlakozik. A síkmennyezettel borított hátsó szoba a pitvarhoz egy ajtóval csatlakozik, ennek megvilágítása a gádor felöl egy ablakon át történik. A szoba mögött elhelyezett hombáros, illetve a kamara helyisége a gádorról nyílik, s mindkét helyiséget síkmennyezet fedi. Az épület hátsó traktusában – a lakóházzal egy fedél alá emelve – egy önálló, négy helyiségből: pitvarból-konyhából, innen nyíló kamarából, illetve a pitvarból nyíló nagy- és kisszobából álló lakrész következik, melynek bejárata a pincelejáró előtt van.

Barokkos ívelésű, vakolatdíszes utcai oromzata téglából falazott. Rajta két ablak, míg a padlástér két téglalap alakú- legfelül egy kerek nyíláson át kapja a megvilágítást. A homlokzat felső felén az 1821-es évszám látható.

A lakóház berendezése Kővágóörs nemesi társadalmában a XVIII. században megjelenő, s francia gyökerekkel bíró dulicai Duchon család háztartásának három nemzedékére jellemző gazdag eszközanyagából, valamint változatos bútoraiból, sokszínű tárgyi világából áll. Bútorainak jelentős részét Rúzsa Mihály asztalosmester, a faragott kép- és tükörkereteket pedig maga a családfő, a kitűnően rajzoló és faragó Duchon Zsigmond (1873-1960) készítette az 1800-as évek végén, illetve a követező század elején. E páratlanul sokrétű tárgyegyüttest Duchon Vilma (1905-1985) és Ida (1913-1993) őrizték meg, illetve adtak át bemutatás véget.

Miklósi-Sikes Csaba – http://www.tanyamuzeum.hu

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!