Találat a következőre: retyezát

Csumfu vízesés a Retyezátban

Erdély - Partium

A hegység a Déli-Kárpátok legnyugatibb csoportjához tartozik.
Találhatunk itt kopár, égbe nyúló csúcsokat, éles, sziklás gerinceket, tavakkal díszített teknővölgyeket és mély, víz vágta szurdokvölgyeket is. Alpesi jelleget kölcsönöz a tájnak az, hogy a hegység teljes területének több mint egynegyede 1800 méternél magasabban fekszik. A csúcsok közül 55-nek a magassága meghaladja a 2000 métert. A
legalacsonyabb pont a Sebes-patak medrében található, ahol a vízfolyás eltávozik a hegységből, ez 495 méter magasságban van.

A hegység legnagyobb turisztikai vonzerejét a teknővölgyek felső részeiben mindenfelé előforduló tengerszemek jelentik. Az 58 állandó és kb. 40 időszakos tengerszem közül 11-nek a felszíne meghaladja az egy hektárt. A legkiterjedtebb a Bukura- (8,8 ha), majd a Zenóga- (6,5 ha) és a Fekete-tó (4 ha). Ezek közül a Zenóga-tó a legmélyebb, 29 méter.

A hegységben az első rezervátumot 1927-ben hozták létre Nyárádi E. Gyula neves botanikus javaslatára. Később, 1935-ben Alexandru Borza botanikus közreműködésével létrehozták a Retyezát Nemzeti Parkot. A terület legnagyobb
része, amelyen most a nemzeti park található, valamikor a malomvízi Kendeffy grófok tulajdonában volt.

Csumfu-vízesés
A hegység legnagyobb vízesése, a Csumfu-patak mentén helyezkedik el. Ez egy többlépcsős zuhatag, melynek szintkülönbsége meghaladja a 150 métert.

Forrás: http://www.erdelyiturizmus.hu/
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Muntii Retezatului, Vajdahunyad, Románia{}glacier-2.png{}Erdély – Csumfu vízesés a Retyezátban” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Retyezát – Bucura tó és környéke II.

Erdély - Partium

Retyezát – Bucura tó és környéke I.

Erdély - Partium

Retyezát – Papusa

Erdély - Partium

Nyugati szomszédjától, a Pelágától alig egy méterrel marad le, a Retyezát legmagasabb csúcsától. Robusztus tömege és szinte az egész hegyet beborító kőtengerei egyértelműen tekintélyt parancsolnak.

A Retyezát-hegység a Déli-Kárpátok Retyezát-Godján csoportjának része. Két fontos medence, a Hátszegi és a Petrozsényi veszi közre északon és keleten. Délen a Nyugati-Zsíl határolja, nyugaton a Szárkő-hegység, dél-nyugaton a Godján-hegység, délen a Vulkán-hegység.

A hegység legfontosabb része kristályos kőzetekből álló Nagy-Retyezát. A déli, mészkőből álló rész a Kis-Retyezát. Ezek a Bukura-tónál kapcsolódnak össze. A legmagasabb csúcs a Pelága (2509 m), Románia hatodik legmagasabb hegye. Egyéb fontos hegyek: Papusa (2508 m), Zlata (2142 m), Şesele (2278 m), Zsudele (2334 m), Bukura (2433 m), Nagy-csúcs (2463 m). 60 hegy magassága haladja meg a 2200 métert. A térség legjellemzőbb csúcsa és a névadó a Retyezát-csúcs (2482 m).
A Retyezát-hegységben helyezkedik el a legtöbb tengerszem, összesen 82. Románia legnagyobb tengerszeme, a Bukura-tó is itt található; területe 8.5 ha. A legmélyebb tengerszem a Zenóga-tó, mélysége 29 m.
A hegység területén 1935-ben kialakított Retyezát Nemzeti Park 20 100 hektár területével a legnagyobb nemzeti park Romániában. Területe 20 100 ha, közepén helyezkedik el a 3700 ha-s Iker (Gemenele) Tudományos Rezerváció.

Forrás: wikipédia

Retyezátban a felhők felett

Erdély - Partium

Dr. Szelezsán Annamária: Retyezát-vírus

Beteg lettem. Megfertőzött a Retyezát-vírus. Tavaly ősszel történt, egy kirándulás során. Először nem sejtettem semmit. Néhány nap alatt fejlődött ki a betegség. Aztán szövődmények léptek fel. A betegség hatalmába kerített. Ez már egy súlyosabb kór. Ha elneveznék, a neve lehetne ” túramánia ” is. Azóta ha törik, ha szakad, esőben, sárban, sziklán-láncon, fájdalmakkal, veszéllyel és fizikai korlátaimmal mit sem törődve, mániákusan túrázom. Vannak, akik szerint – minden viccet félretéve – ez tényleg beteges. De nem tudok és nem is akarok küzdeni ellene. Remélem, halálig tartó betegséget kaptam.
Pedig nem vagyok adrenalinfüggő. A siklóernyőzéstől – amit néhány hónapig gyakoroltam – egyenesen a frász tört ki.
Bár a tünetek egyértelműek, az okokat megmagyarázni nem tudom.
Valami a hegyben lehet, mert persze nem tavaly ősszel túráztam először.
A Retyezát büszke hegység. Mint egy rátarti nő, nem hagyja könnyen meghódítani magát. Sokszor ködbe, esőbe burkolózik, elrejti bájait. Mondják, a meghódíthatatlanság szerelmet is szülhet. Lehet, hogy nem is betegség ez, hanem szerelem?  (tovább…)

Ruszka-havasok – Márványbánya

Erdély - Partium

Ruskicai márvány – bánya 2010.

Erdély sorozatunk 3. része az ”Erdély természeti kincsei” c. munka fotóanyagának elkészítése már a végéhez közeledett, folyamatosan éreztem akartam, hogy ez a téma nem maradhat ki a tartalomból. Valaki… megint segített nekem. Köszönöm!

Erdélyben a Ruszka – havasokban, közel a Retyezát roppant csúcsaihoz található a Kárpátok egyetlen komolyabb márvány kitermelő bányája . A ruskicai kő igazán szép színű, erezetű változatos árnyalatú kőzet- történelmi is hiszen több 100 éve bányásszák, ma is intenzív kitermelés, szeletelés, zúzás, történik a bánya területén ill. az út menti üzemekben.

Kevesen tudják a történelmi Magyarország városaiban és Budapest középületeiben rengeteg márványt használtak innen burkolásra, díszítésre, esztétikai érték növelésére az elmúlt századokban. Az építő ipar egyik legfontosabb alapanyagaként keresett termék volt.
A kőzetet alkotó ásványok leírását most talán mellőzném!

Kedves barátaim: Feri és Szabolcs segítségével 2 éve jártam a bányában – az üzem területén. Régi vágyam teljesült, amikor a terepjáró autó elindult a főútról és letért a völgybe a bánya irányába.

Izgalommal figyeltem a környezetet, a kőzetet, a fenyőket. Terepjárónk hamarosan elérte a bánya kerített bejáratát, ahonnan még további komoly emelkedővel jutottunk a fotogén – érdekesebb területre.

Egy igazi márvány hegy, egy rózsaszín – fehér természeti képződmény a lábam alatt. A legrégebbi kitermelő helyektől ( fekete ?!)a mai szeletelésig mindent láthattam. Volt tükörsima gyönyörű hófehér felület, de a kristályos szerkezetű változatos rózsaszín-világ volt inkább a jellemző.

Szabolcsnak külön köszönöm: a látványt, az erdélyi csodát, a kő közeli érintés lehetőségét, a szememmel történő simogatást és a sok sok felvételt a helyszínen. Engedélyünk birtokában szabadon nézelődtünk – körbejártuk a területet, több szinten megtekintettük a kitermelést. Mint kés a vajban úgy történik a hatalmas kockák kivágása a hegy testéből. Vízzel hűtve a pár mm vékonyságú végtelenített gyorsan körbejáró – nem közönséges szálat- drótot képzeljünk el. Osztályozást követően a hatalmas tömböket kamionok, óriás teherautók szállítják lejjebb, majd a központi telepre a főút mellé .

A legérdekesebb dolgot a régi bánya körbejárása jelentette számomra, még a “barlangszerű vágatban” is fényképezhettem.

Érdekes volt az évszázadok alatt befeketedett fehér márvány hegyoldal. Az öreg gépek, eszközök az otthagyott egykori munkafolyamatok nyomai és a lépcsőzetes teraszok látványa.
Nem ilyennek képzeltem, mást vártam- fantáziám, szemem készült az élmény befogadására.

A több órás fotóséta délután befejeződött az időre sem lehetett panasz, volt mindenféle…..
Értékes képekkel birtokunkban ismét kocsiba ültünk és visszatértünk a cég központjába.

Megpihentünk, tisztálkodtunk az előre lefoglalt vendégházban, majd az otthoni kisüstit követően elkészült az estebédünk, amit kellemes társaságunk – citeraszó mellett fogyasztott el.

A zene és a finom hazai bor hangulatunkat tetőzte, ekkor Feri muzsikáját már énekszó kísérte. Ismét megtapasztaltam a magyar népzenei kincs gazdagságát és a citeramuzsika felejthetetlen élményét.

Bagyinszki Zoltán

Könyv – Erdély természeti kincsei

Könyvek

Fotó: Bagyinszki Zoltán, szöveg: Pál Zoltán

Tóth Kiadó Debrecen

A négy kötetre tervezett Erdély sorozat 3. részeként a héten jelent meg, most jut el az olvasókhoz, üzletekbe!!!!

4 évszak, 281 fotó – 144 oldalon. 41 természeti csoda Erdély legszebb látnivalói közül – tudjuk ebben a témában több 41 szépség-érdekesség bemutatható még, talán egyszer folytatjuk…

A Tóth Kiadó gondozásában, térképpel szép, igényes nyomdai kivitelezéssel, Pál Zoltán ismertető szövegével és Bagyinszki Zoltán fotóival megjelent a könyv.

Album amely a fotográfus szerző első vállalkozása a természet szépségeinek megörökítésére. Sok kalandos fotós program a kárpátok ölelésében, a Bihar hegység varázslatos látnivalói közül. Szerencse – épp bőrrel megúsztam a körutazást.
Kedves Olvasó, Tisztelt Hölgyem, Uram! Erdély 41 természeti csodája a könyvben megtekinthető, ha teheti válogasson a látottak alapján és keresse fel “igaziból” e szép tájak egyikét-másikát. Jó utat kíván a fotós Bagyinszki Zoltán, ja és a fényképezőgépet ne hagyja otthon!

Tekintse meg az alábbi tartalomjegyzéket és a felvételéket honlapomon. (tovább…)