A Corvinák kiállítás ritka és értékes darabjai kerültek – talán véletlen, talán tudatosan a honlapom értékei közé. Elérve ezzel a jubileumi 50.000. kép – fotográfia bemutatását.
A kódexek csodálatos fejedelmi ajándékok voltak, bőr vagy bársony csattos külsővel – művészi színes “festményeivel” miniatúráival, szépen formált betűivel és tartalmas, értékes belsőkkel (történelmi kultúrtörténeti vallási stb. témakörökkel) Ezek ma a könyvtárak és magángyűjtemények féltett, óvott kincsei.
Több mint 500 éve bizonyítékai a rangos magyar kultúra európaiságának, értékének, jelenlétének.
Több mint 2000 kódex készült a középkorban, ebből kb. 200 maradt az utókorra, amelyből 50 körüli jelenleg is Magyarországon található.
Több mint 50.000 fotó a bagyinszki.eu honlapon reprezentálja a nagyvilág felé is a magyar értékeket, látnivalókat, történelmi értékeinket, épített és természeti környezetünket.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

A műhely működésének magas színvonalát jelzi, hogy különleges, eddig egyöntetűen itáliainak tartott kódexekről derült ki a budai eredet. Ilyen például a Pietro Ranzano magyar történetét tartalmazó corvina, amelyet eddig nápolyi munkának tartott a kutatás. A korábban ismertnél jóval árnyaltabban lehet bemutatni, hogy hogyan és milyen mértékben támaszkodtak a királyi könyvtár létrehozói a korábbi tudós főpapi generáció, Vitéz János, Handó György és Janus Pannonius gyűjteményeire.

A budai műhely azonban nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, hiszen – követve a király példáját – magas rangú főpapok is megbízóik közé tartoztak. A tárlaton számos darab látható a nekik készült kódexek közül. Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost három díszkódexét is kiállították: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Budapesten őrzött breviárium mellett megtekinthető a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a new york-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/szenzacios-kiallitas-budai-varban-vatikani-konyvtar-ritkasaga-is-bemutatasra-kerult

Végre, elkészült Budán a Várnegyedben, a visszafogott XXI. századi épületegyüttes. Sorban látjuk életre kelni a rekonstruált régi, szép magyar hatalmi és kormányzati épületeinket.
Az egykori Carmelita kolostorban, a (volt Várszínház épületében) került kialakításra a megújuló várnegyed történelmi épületeinek sorában.
Szép, fotós szemmel is vonzó, jó színvilágú igazán impozáns az épület. Az időjárás, a fények lehettek volna kedvezőbbek is…… A turizmus szempontjából is fontos ( látványos) kívül, belül méltó épülettel gazdagodott a főváros.
Tisztelettel gratulálok az alkotó tervező művészek és a kivitelezők csapatának. Jó volna – talán lesz rá mód belülről is megtekintve- pár szép felvétellel teljessé tenni e rövid kis sorozatot.
Az előtérben lévő Gróf Bethlen István miniszterelnöki szobor azonnali megtisztítást igényel- méltatlan dolog….az állapota, Én a technika segítségével igyekeztem megtisztítani.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

A Nádori Kriptát az 1769-ben befejezett új Szent Zsigmond templom (Vártemplom) alatt alakították ki. Bejárat a sírboltba csak a királyi palotából volt, bár eredetileg a kórus alatti részről induló keskeny lépcsővel tervezték a lejáratot, mégsem az valósult meg. A kriptába a palotából a Szent Jobb-kápolna mellett a szögletes belső udvaron át, vagy kívülről az oroszlános udvarról ugyancsak a belső udvaron át lehetett bejutni. A plébánia első fennállásának idején, 1777-ig 10 anyakönyvi bejegyzés történt a halottak rovatába. A sírbolt első lakója egy gyermek, Affolter Péternek, a palota felügyelőjének csecsemő lánya, a második Hoffmann János, az új királyi palota Bécsből küldött kapusa volt. Utána Pitroff Károly következett, a második plébános, majd Affolter Péter első felesége. Őt követte Pfiszterer udvari tisztviselő húszéves fia, végül az új kapus, Kubesch Mátyás négy piciny gyermeke. A gyermekeket a kripta aljába ásták be, a felnőtteket oldalüregekbe falazták el. A kripta 1777-től újra használaton kívül állott.
A „nádori sírbolt” első lakója József nádor és harmadik felesége Mária Dorottya főhercegnő első gyermeke az 1820. augusztus 23-án 23 napos korában elhunyt Erzsébet Karolina főhercegnő volt. 1837. november 12-én hunyt el a nádor 13 éves fia, Sándor Lipót főherceg. Őt is a Zsigmond-kápolna alatti kriptában temették el a nyilvánosság teljes kizárásával.József nádor e két temetés után határozott a családi sírbolt kialakításáról. Engedélyt kért Ferdinánd császártól, hogy az udvari szokásoktól eltérően a Zsigmond-kápolna kriptáját családi temetkezőhellyé alakíttathassa át. A beleegyező választ után József nádor megbízta Franz Hüppmann építészt a tervek elkészítésével.
Az átépítés során 1838. március 23-án a korábban itt eltemetett közrendű halottakat a földbe ásták, és nevüket a két belső terem közötti átjáró falába süllyesztett réztáblára írták fel.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából