Simonyifalva – 100 éve született Simonyi Imre költő
Simonyi Imre (eredeti neve: Szmola Imre) az Arad megyei ‒ magyarok, németek, szlovákok és románok lakta katolikus ‒ Simonyifalván született 1920. szeptember 14-én. Édesapja, Szmola Imre szlovák, édesanyja, Annabring Mária sváb származású volt; a Szmolák Gyomáról vagy Endrődről, az Annabringek Hidegkútról kerültek Simonyifalvára. Simonyi egyévesen vesztette el édesapját, aki civilben számvevő volt, az első világháborúban pedig tiszthelyettesként szolgált, és hősiességéért többször kitüntették; 1921 végén, alig harmincéves korában váratlanul meghalt. Apja révén Simonyi Imre az 1930-as években vitézi címet kaphatott volna, ezt azonban plebejus meggyőződése miatt visszautasította.
1926-ban édesanyjával Gyulára települtek át, hogy magyar iskolába járhasson. Nehezen kezelhető és öntörvényű tanuló volt, csak húszévesen, 1940-ben sikerült nagy nehezen leérettségiznie a Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban. Pártfogója, Apor Vilmos apátplébános közbenjárásának köszönhetően nem rúgták ki az iskolából.
Simonyi Imre Gyulán, 1994. február 10-én hunyt el. A Szentháromság temetőben, az 1971-ben elhunyt édesanyja mellé, egyházi szertartás nélkül temették el 1994. február 17-én.
http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Simonyi_Imre_(1920%E2%80%921994)
Szerencs – Világörökség kapuzat, Tokaji borvidék
Tervező: Salamin Ferenc
Munkatársak: Salamin Pál, belsőépítész: Jakab Csaba, statikus: Nagy Péter, kerttervező: Vincze Attila
Épitésziroda: Axis Épitésziroda
Helye: 3900 Szerencs, Gyár út 19.
Építés éve: 2007
“Szerencs a Hegyalja Kapuja” – ma is tartja magát a mondás Tokaj-hegyalján. A nyugat felől érkezők a város határában pillanthatják meg először a jellegzetes formájú tokaji hegyeket, a karakteres szőlőültetvényeket, még akkor is, ha a mai országút már nem a szőlőhegyek aljában és a város főutcáján halad el.
Régóta foglalkoztatja az embereket, s különösen mióta a világörökség része lett a régió, hogy a térség és a város bejáratát megjelöljék valamilyen építménnyel. Erre a célra olyan helyet szerencsés választani, mely a városba érkező útvonal elején van, viszonylag nagyobb szabad térség veszi körül s a rálátás biztosított, és lehetőleg önkormányzati tulajdonban van.
Tokaj-hegyalján a kapuépítmények két vaskos terméskő oszlopból állnak, melyeken szinte légies, kovácsoltvas, vagy fa kapuszárnak nyílnak. A kapuoszlopok így mint történelem előtti obeliszkek, az utazót átengedő, vagy eltaposó kapubálványok, kapuőrzők jelennek meg mind a mai napig, ha akár pragmatikusabb formában is.
A térségi kapuzatnak hasonló szerepet szántunk, mint a régi kapuknak volt, kijelöli az új térségbe való belépést, felhívja az utazó figyelmét, hogy itt egy új minőség kezdődik, őrzi az utat, s aki nem méltó rá, azt nem engedi be abba a magasztos és emelkedett világba, amit a tokaji szőlőkultúra és a borok királya jelent.
A kapuzat terméskő felületű alsó építménye masszív, vaskos megjelenésével az időtállóságot, a megbízhatóságot jelenti, míg mozgalmas, könnyed felső faszerkezete a szabadon szárnyaló szellem képzetét keltheti fel az emberben. A kapuépítmény belsejében lévő lépcsőn lehet feljutni a kőépítmény tetejére helyezett faszerkezetű kitekintő podesztre, mely előre áll a falsíktól és a látogató a légbe emelkedve érezheti magát, mivel lefelé sem érzékeli a szerkezetet. A felfelé haladás közben a lépcsőpihenőkön falba süllyesztett tablók és tárlók ismertetik a régió kultúráját (geológia, morfológia, szőlészet, borászat, népi hagyományok, építészet, irodalom, történelem, művészet, tudomány, stb.). A kapuzat inkább természeti képződmény mint épület kell, hogy legyen.
A turisztikai fogadóépület alacsony tömegével megbúvik a kapuzat tömege mellett, s szegélyezi a főúton haladókat. Pavilonos jellegét kiemeli a nagy üvegfelületek és faburkolatok megjelenése, a könnyűszerkezetes karakter. Nem konkurál a függőleges tömeggel, hosszan elhúzódva lezárja a látványt és evvel a kapuépítményekre vezeti a figyelmet. Az egylégterű belső tér átláthatóságot, az utazás közben megállóknak a régióval való könnyű ismerkedést ígér.
http://www.kitervezte.hu/epuletek/telepules-tajepiteszet/vilagoroksegi-kapuzat-szerencs
Nyíregyháza – Korona szálló
Az impozáns épület külső képének kialakításánál Alpár alkalmazkodott az akkori környezethez, így az épületnek kettős homlokzatot tervezett. A vármegyeháza felé néző nyugati oldal kapta a gazdagabb kiképzést, ennek az oldalnak a földszinti részén valaha üzletek kirakatai és a sarkon a kávéház tükörablakai csalogatták a járókelőket.
Az emeleti nagyterem ajtóablakai körül Verán József budapesti mester szobraival gazdagon díszítették az épületet. Boltozatos kocsibejáró és árkádos gyalogközlekedő fogadja az étterembe érkező vendéget. A piac felé néző déli homlokzat díszítettségben szerényebb.
Az elegáns épületben 42-45 vendégszoba volt található, ez volt hajdan a város legjelentősebb vendéglátó-ipari egysége. A Korona Szálló nagytermének fontos szerepe volt a város társasági életében, történetében. Rendszeresen rendeztek itt különféle bálokat az elegáns frakkos báloktól kezdve a batyusbálokig, valamint a közművelődésnek is helyet biztosított a nagyterem.
A Korona Szálló falán emléktábla hirdeti, hogy Bartók Béla 1934. január 10-én nagysikerű hangversenyt adott itt. Az épület első jelentős felújítása 1910 és 1911 között volt, majd 1933 és 1936 között volt még egy hosszú lefolyású igen aprólékos felújítás, és ezután már csak 1950-ben került sor egy belső átépítésre, amikor a szobák száma ugyan csökkent, de a fürdőszobák berendezéseivel jelentős minőségi átalakulás történt.
A szálló a Korona elnevezést megörökölte a korábban a helyén álló Korona-háztól, amelyben városi hivatalok, bolthelységek voltak. Itt működött 1871-től a törvényszék is, amelyhez az épületben börtön is tartozott.
http://nyiregyhaza.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Korona-Hotel.html
Tiszaalpári – Tisza-holtág
A Tiszaalpári Holt-Tisza a Tisza jobb parti, nyári gáttal védett árterületén helyezkedik el. Hossza 9,9 km, átlagos szélessége 60-80 m, teljes területe 138 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 2,3 millió m3.
A holtág a Tisza jelentősebb áradásai során víz alá kerül, ami a keszegállomány nagyságát kedvezően befolyásolja, valamint jelentős mennyiségben hoz csukát is a területre, más halfajok esetében azonban (ponty, süllő) káros hatású is lehet.
A holtágak parti sávja néhol kiépített, néhol teljesen vadregényes.
Busa, sajnos már nem fogható a vízben, de csuka rengeteg volt 2006-os nagy árvíz idején, azóta elvétve ha fog valaki!
Fenekező módszer nem ajánlott a helyenként 1,5 – 2 méteres iszap miatt.
Eredményesen lehet horgászni úszós módszerrel és spiccbottal is. 2010 nyarán nagyon sok ivadékhal került a vízbe, mint például: kis ponty (15-25 cm) keszegfélék, de vannak a vízben nagyméretű dévérkeszegek, búzás keszegek és bodorkák is.
Kiváló horgászhely a családi horgászok és a sporthorgászok számára is.
http://www.horgasz.hu/page/50/art/125/html/tiszaalpari-holt-tisza.html
Aradi fotópályázat, diákkreativitás.
Palotáról palotára Arad 2020. címmel a szecesszió témakörében zajlott egy művészeti eseménysorozat az év elejétől. (3 forduló, 28 csapattal, gyulai szervezéssel)
Rövid képi információ a diákok munkáiból. A Csiky Gergely Főgimnázium-Arad és a GYSZC. Harruckern Szakgimnázium-Gyula diákjainak alkotásai- fotóválogatás: Szántay Lajos mesterről-a városalakító műépítészről.
Feladat volt a bronz szobor bemutatása népszerűsítése mai szemmel, diákosan, szabadon, kreatívan. A Palotáról palotára Aradon 2020 programsor zárását a fényképezés jelentette, a műveket egy kiállítás mutatja be, ebből válogattam a képet –a tárlat a következő egy hónapban megtekinthető az iskola galériájában.
Majdnem Március 15-e ünnepén.
Bagyinszki Zoltán szervező, fotográfus.
Pörböly – Gemenci kisvasút
A Gemenci erdő az Alföld nyugati szegélyén, a Sárközben terül el. A Sió torkolatától délre mintegy 30 km hosszúságban és 5-10 km szélességben húzódik. Rendszeresen elöntés alá kerülő 180 km2-es területével nem csak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló.
A Duna forrásától a Fekete-tengeri deltavidékig nem található még egy ilyen nagy, összefüggő ártéri erdő. A nemzeti parki védettséggel bíró terület a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vagyonkezelésében van. Itt kanyarog 30 km hosszan a Gemenci Erdei Vasút, csatlakozva az Alföldi Kéktúra útvonalához. Induló állomása Bajától 8 km-re, Pörbölyön, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában van. A másik végpontja Bárányfok, ez Szekszárdtól 6 km-re fekszik.
A gemenci kisvasút minden nap menetrend szerint közlekedik. Nyári hétvégeken nem csak dízel mozdonyok, hanem gőzvontatású nosztalgiavonat is járja az árteret. Az erdő szélén lévő induló állomások Pörböly és Keselyűs. Menetrendi járatokkal végigutazni a pályát csak nyári hétvégeken lehet. Hétköznapokon, ill. ősszel, télen és tavasszal Pörbölyről Malomtelelőig utazhatunk (8 km). A turista szezonon kívül naponta egyszer fut ki a vonat a pörbölyi Ökoturisztikai Központból. Télen zárt, fűtött kocsik várják az utasokat.
Az erdei vasutas természetjárás Gemencen kiegészíthető sétahajózással, lovas fogatozással, kerékpározással, gyalog- és kenutúrával, melyekhez szakvezetés is kérhető. Nagyobb csoportok is igénybe vehetik a menetrendi járatokat – ezt előzetes jelezni kell (e-mail: okocentrum@gemenczrt.hu). Térítés ellenében különvonatot is indítanak, melyet a tervezett indulás előtt min. 14 nappal kell megrendelni. A különvonatok a kért időpontban és viszonylatban, a menetrendi járatokkal összehangolva, egyeztetett program szerint közlekednek.
Kecskemét – Trianon emlékmű
2010. június 4-től Országzászló áll Kecskemét Belvárosában a Lestár téren. Az emlékmű fő motívuma – 25 méter átmérőjű, 40 cm vastag, vasbeton alapra helyezett -, süttői mészkőből faragott, a részekre szakított Magyarország térképét ábrázoló térplasztika, Babinszky Tünde, Katkics Tamás és Vásárhelyi Dániel építészmérnökök tervei alapján készült. A leszakított részeket a tér burkolatának szinteltolása érzékelteti. 23 város van feltüntetve, amelyeket világító ledeket körbezáró bronzkorongok jelenítenek meg, Kecskeméttől mért távolságuk feltüntetésével. Kecskemét pozíciójában egy két és fél méter magas mészkőtömbön a Szózat első két sora olvasható: ‘Hazádnak rendületlenül/Légy híve, oh magyar’. Mellette áll két 15 méter magas bronzcső. A két zászlórúd között kifeszítve két bronzból formált angyal tartja a tűzzománc technikával készült címert. Az angyalokat Balanyi Zoltán szobrászművész, a címert Balanyi Károly grafikusművész tervezték és készítették.
A két zászlórúd közé kifeszített térplasztika szimbolikus jelentése, hogy Magyarország nyugat és kelet között elhelyezkedve két kultúra határán tölti be a híd szerepét. A mészkőtömb hátoldalán olvasható felirat:
„A trianoni döntés 90. évfordulóján állította Kecskemét Város történelmi múltunk tiszteletétől indíttatva, a magyar nemzeti összetartozásba és a reményteljes jövőbe vetett hittel.
Zirc – Ciszterci Apátság könyvtára
A közel 65 000 könyves gyűjtemény Magyarországon egyedülálló.
A Műemlékkönyvtár az apátsági épületének második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, mely állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt. A ciszterci rend egykori feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került, kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg.
A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk szakirodalmat a többi tudományterületről is.
A könyvtár szakszerű idegenvezetéssel látogatható, melynek során a vendégek megismerkedhetnek a ciszterci gyűjtemény és a rend történetével, valamint megtekinthetnek egy könyvkiállítást, illetve megcsodálhatják az európai hírű – a Wilde testvérek keze munkáját dicsérő – intarziás berendezésű nagyteremet is.
Erdőtarcsa – Szentmiklóssy-Kubinyi kastély
Egy igazi ékszerdoboz Nógrád megyéből. A híres barokk építészünk Mayerhoffer András tervei szerint épült 1750-1770 között.
Szép kertje környezete, az esztétikus úrilak – ma alkotóházként nyújt pihenés a MTA tagjainak, munkatárainak.
A két régi diakép várja a digitális új sorozat elkészítését cseréjét – de olyan szép az épület és a z első kastélykönyvem (Publi City Kiadó) egyik értékeként fotóztam még több mint 20 évvel ezelőtt így bekerülhetett a honlapom oldalira. A szimpatikus történelmi család tagjaival való többszöri találkozásom is kedvessé tette számomra. Csodálják Önök is.
Remélem az idén eljutok ismét Erdőtarcsára a fotók elkészítése céljával.
“Kastélyok a történelmi Magyarországról.”
Bagyinszki Zoltán fotográfus