Az impozáns épület külső képének kialakításánál Alpár alkalmazkodott az akkori környezethez, így az épületnek kettős homlokzatot tervezett. A vármegyeháza felé néző nyugati oldal kapta a gazdagabb kiképzést, ennek az oldalnak a földszinti részén valaha üzletek kirakatai és a sarkon a kávéház tükörablakai csalogatták a járókelőket.
Az emeleti nagyterem ajtóablakai körül Verán József budapesti mester szobraival gazdagon díszítették az épületet. Boltozatos kocsibejáró és árkádos gyalogközlekedő fogadja az étterembe érkező vendéget. A piac felé néző déli homlokzat díszítettségben szerényebb.
Az elegáns épületben 42-45 vendégszoba volt található, ez volt hajdan a város legjelentősebb vendéglátó-ipari egysége. A Korona Szálló nagytermének fontos szerepe volt a város társasági életében, történetében. Rendszeresen rendeztek itt különféle bálokat az elegáns frakkos báloktól kezdve a batyusbálokig, valamint a közművelődésnek is helyet biztosított a nagyterem.
A Korona Szálló falán emléktábla hirdeti, hogy Bartók Béla 1934. január 10-én nagysikerű hangversenyt adott itt. Az épület első jelentős felújítása 1910 és 1911 között volt, majd 1933 és 1936 között volt még egy hosszú lefolyású igen aprólékos felújítás, és ezután már csak 1950-ben került sor egy belső átépítésre, amikor a szobák száma ugyan csökkent, de a fürdőszobák berendezéseivel jelentős minőségi átalakulás történt.
A szálló a Korona elnevezést megörökölte a korábban a helyén álló Korona-háztól, amelyben városi hivatalok, bolthelységek voltak. Itt működött 1871-től a törvényszék is, amelyhez az épületben börtön is tartozott.
http://nyiregyhaza.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Korona-Hotel.html