Hatalmas öreg fák Békés megyében
Kedves Fiatal Barátom! Csodáld, tiszteld Te is a múlt és reméljük a jövő élő hírnökeit – hiszen több 100 év van már mögöttük, megértek háborúkat, járványokat, emberi örömök és tragédiák hírnökei lehettek, lehetnek.
A szemnek is jó rájuk nézni a változatos forma és színviláguk impozáns méretük, koruk tényleg tiszteletet parancsolnak, ma már van rendszeres országos, internetes szavazó verseny is a legszebb – legöregebb- legnagyobb hazai fák méltatására, ismertetésére. Ezek a fák, a fák lombkoronája életteret is biztosít az állatvilág egyeei számára.
Szerencse hogy vannak elhivatott szakemberek is a fák megmentésére – ápolására ( legtöbbször civilként teszik a dolgukat).
Békés megyében Szelekovszky László nevét említhetjük- köszönjük évtizedes odafigyelő munkáját.
A megyénk kimondottan gazdag az értékes régi fák témakörében- ezek kiváló úti célokat is jelentenek a helyei polgárok, bicajos fiatalok számára.
A bélmegyeri Fehér fűz több mint 8 m körkerülettel rendelkezik és 300 év feletti a kora. A mályvádi őstölgyes fái több mint 200 évesek.
Sokszor legendák, igaz történetek szövődnek a matuzsálem korú természeti csodákhoz, pld. Gyulán a Várfürdő parkjában található a híres Erkel fa.
Sokak szerint e fa alatt komponálta Erkel Ferenc a Bánk bán c. operáját- a történet azonban vitatható???
A leghatalmasabb fák versenyét valószínű legtöbbször a platánok, a tölgyek és a mamutfenyők nyerik mag. A felvételek bizonyítják e fák érdemesek a tiszteletre a megóvásra, tegyünk közösen értük.
Bagyinszki Zoltán
Magos Déva vára II.
A Dévát uraló várhegy vulkanikus oromzatán látható a legendával átitatott emblematikus Déva várának romja. A már messziről látható szabályos kúp alakú hegyen, a Maros partján, stratégiai helyen épült erődítmény falai közül káprázatos kilátás nyílik.
Déva Erdély történetének fontos tanúja és tükörképe. Ókori erődítmények helyén épült Erdély egyik első királyi vára, a tatárjáráskor megrongálódott várat IV. Béla építtette újjá.
A kezdetektől kettős funkciót látott el, védelmi szerepe mellett főúri rezidencia, 1302-től az erdélyi alvajdák székhelye. A Maros völgye fölé 180 méterre emelkedő sziklára épült, legkorábbi része a hegytetőn állt, az idők folyamán óriási területet olvaszt magába spirálisan kiépített védrendszerével a hegy lábáig leereszkedve. A későbbi királyi birtokot Hunyadi János V. Lászlótól kapta adományként, a környező 56 faluval együtt. A következő évszázadban Szapolyai János és Bocskai István is birtokolja.
Fontos megemlíteni még Dávid Ferencet, az egyetlen kifejezetten magyar vallás, az unitárius egyház alapítóját; itt raboskodva fejezte be életét 1579-ben. Emléktábla jelzi a cellát az udvar közepén, amelybe bezárva volt. A vár hadászati szerepe megmaradt az Erdélyi Fejedelemség idején is. Az 1848-as szabadságharc idején a magyar honvédek kezébe került vár, egy 1849-es ostrom alatt a lőporraktár felrobbanása következtében elpusztul, maga alá temetve a 150 fős magyar honvéd helyőrséget is.
A felújítási munkálatok már évek óta szinte folyamatosak, a falak erősítése lassan a végéhez közeledik. A belső várat a tervek szerint 2018-ban nyitják meg a látogatók előtt.
Verespatak Világörökség lett!
A világ egyik legnagyobb aranylelőhelye 2000 éves bányászati múlttal- a közeli Verespatakon található – az Aranyos völgye útvonalhoz nem messze- az Érchegységben.
A gyönyörű természeti környezet, a szépséges ódon kisváros- bányásztelepülés és a 15 éves pereskedés a multi ciántechnológia (napjaink aranybányászata) elleni küzdelem közismertté tette a települést.
Örömhír: bejelentették – hogy sikert hozott a józan ész – VILÁGÖRÖKSÉG lett Verespatak. Reméljük a bányászat, a természetrombolás, a környezeti mérgezés soha nem kerül többé napirendre.
Jó 10 éve jártam erre –amikor a képek készültek, de hamarosan megismétlem a fotós programot. A külszíni fejtés rendetlensége, a hegyek eltüntetése, a mérgező hatalmas felhalmozott kőzetdombok szomorú fotótémát jelentettek anno.
Még akkor magyarokkal találkoztam az utcákon, a templomban és a “temetőben is”. Továbbá sok lepusztult épülettel is. Biztosan megindulnak az európai turisták, amely a cím elnyerésének köszönhető.
Sajnos a a római kori tárnák, a bányásztati múzeum megtekintése akkor nem fért a programba- ezt szeretném augusztus hónapban realizálni. Szóval irány Verespatak.
Bagyinszki Zoltán
Felsőpetény – Almásy-kastély és parkja
Szombaton, családi kirándulás keretében ismét felkerestem a Cserhát dombjain található úrilakot.
Majd negyedszázada jártam a szép erdőkkel övezett Felsőpetényben, a kastély parkjában – a kastélyt fotózni. Megtalálható a kép és rövid szöveges ismertető szöveg a Bagyinszki Zoltán: Kastélyok a történelmi Magyarországon c. albumban. “ A Nógrád megyei kastély historizáló asszimetrikus emeletes épület- 1902 ben épült.”
Akkor még jó állapotban volt, bár most sem mondanám elhanyagoltnak – inkább a park volt gazdátlan……..Az épület a helyi hírek szerint magántulajdonban van.
A nyitott kapun lévő tábla szerint nem látogatható / csak engedéllyel.
A szomszédos Alsópetényben nagyon szép rekonstruált / működő kastélyszálló található.
Bagyinszki Zoltán
A község legfontosabb épülete a település külterületén álló, 1902-ben épült volt Almásy-kastély, amelyben korábban nevelőotthon működött.
A Kastély utolsó tulajdonosa Gróf Almásy Imre volt, felesége Széchenyi Antoinette. Gyermekeik: Orsolya, Miklós, István.
1955. november 2. és 1956. október 30. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi.
Minden év október utolsó vasárnapján Mindszenty-emléknapot tartanak a kastélynál.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hortobágy – Nyári kánikulában. 2021. július – II.
“Azért vannak a jó barátok, hogy a csodás Hortobágyot, felfedezzék majd egy fülledt meleg júliusi napon. Így is tettünk, 130 km autózás után kiszálltunk a Sziktipró kisvonattal a hortobágyi halastavak közötti lápos mezsgyére. Minő flóra és fauna, kiálthatott fel egykor angolul Peter Scott is, aki – mint a róla elnevezett vasúti megállóban megtudtuk – 1937-ben járt a tájon, hogy tanulmányozza annak madárvilágát. A gazdagságot alábbi fajok jelentik, ezekkel találkoztunk: vetési lúd, nyári lúd, bütykös hattyú, szárcsa, nagy kócsag, kanalas gém, gólyatöcs, kis kárókatona, dankasirály, szürke gém. Közben láttunk pihegő molnárfecskéket, fészküket védő küszvágó cséreket, vígan dagonyázó házi bivalycsordát és egy sebesen evező
vidrát is. A kilátókkal és pallósétákkal tarkított utunkat 11 km-es gyaloglással zártuk a legnagyobb páratartalom mellett, így időszerű volt a végállomáson egy jó üdítőt fogyasztani. Kiegészítő túránk a mátai ménes megtekintését célozta meg. Az istállóbejáráson túl szerencsénkre díjugrató versenyt is rendeztek csodás nónius lovakkal. A kirándulást a Hortobágyi csárdában zártuk, ahol mindketten autentikus ételekkel köszöntük meg egymásnak a remek társaságot: szürkemarha-gulyásleves és halászlé egy nagy adag tiszaalpári szikvízzel öblítve. Remek nap volt, aki teheti, családosan járja végig utunkat!”
Fotó: Bagyinszki Zoltán
Szöveg: Fodor György