https://www.libri.hu/konyv/bagyinszki_zoltan.magyar-varak–1.html
Hatalmas öreg fák Békés megyében
Kedves Fiatal Barátom! Csodáld, tiszteld Te is a múlt és reméljük a jövő élő hírnökeit – hiszen több 100 év van már mögöttük, megértek háborúkat, járványokat, emberi örömök és tragédiák hírnökei lehettek, lehetnek.
A szemnek is jó rájuk nézni a változatos forma és színviláguk impozáns méretük, koruk tényleg tiszteletet parancsolnak, ma már van rendszeres országos, internetes szavazó verseny is a legszebb – legöregebb- legnagyobb hazai fák méltatására, ismertetésére. Ezek a fák, a fák lombkoronája életteret is biztosít az állatvilág egyeei számára.
Szerencse hogy vannak elhivatott szakemberek is a fák megmentésére – ápolására ( legtöbbször civilként teszik a dolgukat).
Békés megyében Szelekovszky László nevét említhetjük- köszönjük évtizedes odafigyelő munkáját.
A megyénk kimondottan gazdag az értékes régi fák témakörében- ezek kiváló úti célokat is jelentenek a helyei polgárok, bicajos fiatalok számára.
A bélmegyeri Fehér fűz több mint 8 m körkerülettel rendelkezik és 300 év feletti a kora. A mályvádi őstölgyes fái több mint 200 évesek.
Sokszor legendák, igaz történetek szövődnek a matuzsálem korú természeti csodákhoz, pld. Gyulán a Várfürdő parkjában található a híres Erkel fa.
Sokak szerint e fa alatt komponálta Erkel Ferenc a Bánk bán c. operáját- a történet azonban vitatható???
A leghatalmasabb fák versenyét valószínű legtöbbször a platánok, a tölgyek és a mamutfenyők nyerik mag. A felvételek bizonyítják e fák érdemesek a tiszteletre a megóvásra, tegyünk közösen értük.
Bagyinszki Zoltán
Magos Déva vára II.
A Dévát uraló várhegy vulkanikus oromzatán látható a legendával átitatott emblematikus Déva várának romja. A már messziről látható szabályos kúp alakú hegyen, a Maros partján, stratégiai helyen épült erődítmény falai közül káprázatos kilátás nyílik.
Déva Erdély történetének fontos tanúja és tükörképe. Ókori erődítmények helyén épült Erdély egyik első királyi vára, a tatárjáráskor megrongálódott várat IV. Béla építtette újjá.
A kezdetektől kettős funkciót látott el, védelmi szerepe mellett főúri rezidencia, 1302-től az erdélyi alvajdák székhelye. A Maros völgye fölé 180 méterre emelkedő sziklára épült, legkorábbi része a hegytetőn állt, az idők folyamán óriási területet olvaszt magába spirálisan kiépített védrendszerével a hegy lábáig leereszkedve. A későbbi királyi birtokot Hunyadi János V. Lászlótól kapta adományként, a környező 56 faluval együtt. A következő évszázadban Szapolyai János és Bocskai István is birtokolja.
Fontos megemlíteni még Dávid Ferencet, az egyetlen kifejezetten magyar vallás, az unitárius egyház alapítóját; itt raboskodva fejezte be életét 1579-ben. Emléktábla jelzi a cellát az udvar közepén, amelybe bezárva volt. A vár hadászati szerepe megmaradt az Erdélyi Fejedelemség idején is. Az 1848-as szabadságharc idején a magyar honvédek kezébe került vár, egy 1849-es ostrom alatt a lőporraktár felrobbanása következtében elpusztul, maga alá temetve a 150 fős magyar honvéd helyőrséget is.
A felújítási munkálatok már évek óta szinte folyamatosak, a falak erősítése lassan a végéhez közeledik. A belső várat a tervek szerint 2018-ban nyitják meg a látogatók előtt.
Verespatak Világörökség lett!
A világ egyik legnagyobb aranylelőhelye 2000 éves bányászati múlttal- a közeli Verespatakon található – az Aranyos völgye útvonalhoz nem messze- az Érchegységben.
A gyönyörű természeti környezet, a szépséges ódon kisváros- bányásztelepülés és a 15 éves pereskedés a multi ciántechnológia (napjaink aranybányászata) elleni küzdelem közismertté tette a települést.
Örömhír: bejelentették – hogy sikert hozott a józan ész – VILÁGÖRÖKSÉG lett Verespatak. Reméljük a bányászat, a természetrombolás, a környezeti mérgezés soha nem kerül többé napirendre.
Jó 10 éve jártam erre –amikor a képek készültek, de hamarosan megismétlem a fotós programot. A külszíni fejtés rendetlensége, a hegyek eltüntetése, a mérgező hatalmas felhalmozott kőzetdombok szomorú fotótémát jelentettek anno.
Még akkor magyarokkal találkoztam az utcákon, a templomban és a “temetőben is”. Továbbá sok lepusztult épülettel is. Biztosan megindulnak az európai turisták, amely a cím elnyerésének köszönhető.
Sajnos a a római kori tárnák, a bányásztati múzeum megtekintése akkor nem fért a programba- ezt szeretném augusztus hónapban realizálni. Szóval irány Verespatak.
Bagyinszki Zoltán
Felsőpetény – Almásy-kastély és parkja
Szombaton, családi kirándulás keretében ismét felkerestem a Cserhát dombjain található úrilakot.
Majd negyedszázada jártam a szép erdőkkel övezett Felsőpetényben, a kastély parkjában – a kastélyt fotózni. Megtalálható a kép és rövid szöveges ismertető szöveg a Bagyinszki Zoltán: Kastélyok a történelmi Magyarországon c. albumban. “ A Nógrád megyei kastély historizáló asszimetrikus emeletes épület- 1902 ben épült.”
Akkor még jó állapotban volt, bár most sem mondanám elhanyagoltnak – inkább a park volt gazdátlan……..Az épület a helyi hírek szerint magántulajdonban van.
A nyitott kapun lévő tábla szerint nem látogatható / csak engedéllyel.
A szomszédos Alsópetényben nagyon szép rekonstruált / működő kastélyszálló található.
Bagyinszki Zoltán
A község legfontosabb épülete a település külterületén álló, 1902-ben épült volt Almásy-kastély, amelyben korábban nevelőotthon működött.
A Kastély utolsó tulajdonosa Gróf Almásy Imre volt, felesége Széchenyi Antoinette. Gyermekeik: Orsolya, Miklós, István.
1955. november 2. és 1956. október 30. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi.
Minden év október utolsó vasárnapján Mindszenty-emléknapot tartanak a kastélynál.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
