A napokban autózom Bajától délre a z ismeretlen kis falu határában egy temető mellett. A szemem sarkából egy érdekes keresztekből álló, sűrű sír együttes képe villant be balról.
Ráfékeztem – gondolva ezt érdemes közelebbről is megtekinteni, kiemeltem a fényképezőgépem és irányt vettem a Vadgesztenye fákkal övezett sétányon.
Különleges egyedi emlékművet találtam a temető végében kialakítva a helyi Német önkormányzat jóvoltából. A régi míves sírkeresztekből ívelt formában hozták létre az emlékezés kő-koszorúját. A sírhalom üzenete egyértelmű a mai látogató és a helyi lakosság számára. A fotók is tiszteletadást jelentenek számukra. A temetői kereszteken látható kiválóan megőrződött fényképeken minden korosztály arcképe visszaköszön ránk. A németség tragikus sorsáról, a kommunisták történelmi bűneiről még mindig keveset beszélünk.
Mária Terézia császárnő által betelepített németeket a II. világháború végén szervezett lakosságcsere idején ( 990 német állampolgárt) telepítették ki Németországba Gara településről.

Bagyinszki Zoltán

Páris patak szurdokvölgye (Nógrádszakáli Palóc Grand Canyon) természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A nógrádi (Grand Canyon) az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú szurdok-völgyben.
Nógrádszakáltól északra, közvetlenül az Ipoly folyó által jelzett magyar-szlovák határ szakaszon egy epiklasztitokból illetve egyéb vulkanoszedimentekből (vulkáni üledék) álló képződménycsoport bukkan a felszínre. Ez a képződménysor a feltehetően a Central-Paratethys idejében, a bádeni korszakban kb. 15 millió évvel ezelőtt a középső miocénben itt kanyargó folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel. A terület szerkezet földtanilag a magyarországi Etesi-árok északnyugati folytatása, melyet dél-Szlovákiában Tőrincsi-ároknak neveznek. A táj sajátos geomorfológiáját, azaz a fennsík jellegét a területet felépítő kőzetek adják, a középső miocén korú tufába ágyazódott kemény agglomerátumos és andezites törmelék réteg megvédte az alatta lévő lazább üledékeket a lepusztulástól, így a mostanra feltárt rétegből szinte érintetlenül kerülnek felszínre paleontológai (őslénytani) leletek és földtani értékek. A földtani értékek iránt érdeklődő még számos érdekességet fedezhet fel a természetvédelmi táblával megjelölt Páris-patak szurdokvölgyében is.
Nógrádszakál közelében, amely a „Palóc Grand Canyon”néven is ismert. Több millió évvel ezelőtt folyó kanyargott itt, és a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit lehet megcsodálni. A hajdani folyó úgy vájta ki medrét, hogy ha a szurdokban sétál az ember, fölémagasodnak a hordalékból keletkezett, sziklaszerű építmények. Néhol fagyökerek szövik át a kőrétegeket, itt-ott kidőlt fatörzseken és mohától csúszós kőtömbökön kell átmászni. Indák nyúlnak a gyanútlan vándor után, és szúnyoghadak ostromolják. Tavasszal és ősszel, esőzések idején még csordogál a Páris patak, egyébként a látogató csupán a kiszáradt medret láthatja, amelyben érdekes mintázatú és színű köveket lehet gyűjteni.

http://magyarnemzetiparkok.hu/bemutatohelyek/paris-patak-volgye/

Fotó: Bagyinszki Zoltán, Bagyinszki János és Bányai György

Hollókőhöz közeledve már messziről megpillanthatjuk a falu fölé magasodó, a vidék nyugalmát büszkén vigyázó 13. századi várat. Története egyszerre zaklatott és legendás, akár egy mese megelevenedő helyszíne is lehetne.

A vár legendájából származik a falu neve is. Eszerint ugyanis élt valaha a környéken egy András nevű nagyúr, a híres Kacsics-família egyik tagja. András egyszer elrabolta valamelyik szomszéd földbirtokos szépséges feleségét, és az akkor épülő vár egyik szobájába záratta. A kőművesek még dolgoztak az erődítményen, s napközben mindig fel is rakták az asszony börtönének falait, – a kövek azonban mindig eltűntek reggelre. A szépasszonynak ugyanis volt egy boszorkány dajkája, aki szövetségre lépett az ördöggel. Közbenjárására az ördögfiak éjjelente holló képében elhordták az építőköveket, s tették ezt mindaddig, amíg az asszony ki nem szabadult. A mese szerint az ördögökről, azaz hollókról kapta nevét a falu és a vár.

A vár az évszázadok során többször gazdát cserélt, Csák Máté, Károly Róbert, Széchenyi Tamás, a husziták vezére, Giskra is birtokolta. Sokat huzakodott a vidéken magyar és török is, ám I. Lipót 1711-ben, a Szatmári békekötés után leromboltatta. A romvárat részlegesen felújították, 1996 óta látogatható, 30 éves felújítási munkák után. A dombtetőre keskeny út vezet az ófaluból, kellemes sétával megközelíthető. A külső várudvaron, ahova csak felvonóhídon lehetett egykor bejutni, sok kincskeresőt vonzott egykor a sziklába vájt ciszterna, ahova a monda szerint Csák Máté és a törökök is sok kincset rejtettek el. A vár vastag, hűvös falai között a vár első urát és családját bemutató panoptikum, 11-16. századból származó fegyvereket kiállító fegyverterem és meghitt hangulatú várkápolna várja a látogatókat.

https://www.holloko.hu/hu/info/hollokorol/a-hollokoi-var-es-az-ordogfiak.html

Munka közben alkotás közben átszellemülve dolgozik a mester. / A képek alatt olvasható a mesterségük, művészetük.
A lélek a szem, a kéz harmónikusan együtt van, legtöbbször hagyományos módon készülnek a csodálatos tárgyak a kézművesek által.
Számukra ilyenkor megszűnik a külvilág, egy fotós számára különleges élmény belekerülni az aurájukba – lehetőséget kapva bemutatni őket.
(A nevük szándékosan hiányzik, az arc, a szem többet mond el róluk.) A következő képsorozat, a 2. rész ami bemutatja őket csak a kezüket a tárgyformáló készítő “szerszámot” ábrázolja majd.
A kreatív mesterek dolgoznak az anyaggal , nézem őket beszélgetünk, hallgatunk nagyokat, kattog a fényképezőgép. Nagyon érdekes a téma , öröm számomra az új terület, portrékat készíteni róluk.
Elismert szakemberek akik belefeledkeznek a munkába- készülnek a remekművek, változatos világ nincs két egyforma műalkotás, kiállítási tárgy, vagy piaci áru?!
Köszönöm a találkozásokat és hogy mindenkinek volt egy egy érdekes , vagy fájdalmas története is.

További sok sikert kívánva számukra:

Bagyinszki Zoltán

További érdekességek a Szecesszió Világnap kapcsán.
Szecessziós Magazin honlapot beírni, menü balra, Arad- Gyula legalul katt.
sok sok érdekesség, igényes prezentáció gazdagon a megvalósult programok- sok sok fotóval.

1. Corso Boutique Hotel **** szállás voucher 2 fő részére – nyertes: Koszecz Ildikó, Gyula

2. Komló Hotel **** Gyula 10 000 Ft értékű étkezési utalvány 2 fő részére – nyertes: Somogyiné Lukács Gizella, Érd

3. Bagyinszki  Zoltán, Gerle  János: Alföldi szecesszió c. művészeti albuma – nyertes: Petrás Lászlóné, Gyula

Gratulálunk, köszönjük a játékot, a nyertesek ma kiértesítésre kerültek.

Zsigmond Ágnes – Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft és Tourinform Iroda

 

Íme a beérkezett szavazatok épületenként:

1. volt 1-es iskola épülete, Gyula 103 like

2. Almásy-kastély, Gyula 90 like

3. Raichle-palota, Szabadka 34 like

4. Városháza, Szabadka 32 like

5. Reök-palota, Szeged 32 like

6. Fekete Sas palota, Nagyvárad 25 like

7. Cifra palota, Kecskemét 25 like

8. Tűzoltóság, Zenta 18 like

9. Városháza, Nagyszalonta 16 like

10. Városháza, Kiskunfélegyháza 15 like

11. Kultúrpalota, Arad 14 like

12. Vármegyeháza, Debrecen 11 like

13. Lloyd palota, Temesvár 11 like

14. Zsinagóga, Hódmezővásárhely 10 like

15. Bácskai Kultúrpalota, Baja 9 like

16. Iparbank egykori épülete, Cegléd 9 like

17. Ruzsonyi-villa egykori épülete, Nyíregyháza 9 like

18. Petőfi Szálló, Szentes 8 like

19. Városháza, Törökszentmiklós 8 like

20. Polgári Lakóház, Nagykikinda 8 like

Elérés: 7.544 – ennyi személyhez jutott el a játék

Aktivitás: 1.017 – ők azok, akik valamilyen formában bekapcsolódtak

Like a képekre összesen: 489 – ennyien szavaztak a legszebb épületre!

Like a posztra: 82 – ők nyilvánítottak véleményt arról, hogy tetszik nekik a kezdeményezés

Hozzászólás: 128 – ők tippeltek a kakukktojásra is.

Megosztás: 54 – ők segítettek nekünk abban, hogy a játék másokhoz is eljuthasson

A sajtó révén a Facebook segítségével, www.bagyinszki.eu honlap, a Szecessziós Magazin honlap által valószínű 15.000-20.000 játékos érdeklődő került közelebb a szecessziós építészethez.

Valamennyi közreműködő Barátunk, Kollégánk segítségét köszönjük.

Bagyinszki Zoltán

Trianon áldozatainak, elszakított országrészeink magyarjainak tiszteletére, a kis fekete kendővel. A panoráma kép a közeli Északi 100 éves államhatárt mutatja.
Budapesttől jó egy óra kocsival. és + gyalogséta az erdőben. Mindenkinek ajánlom Szondi és 150 katonája históriáját, ami 468 éve történt.
Az Ő haditettük, bátorságuk igazán elismerésre méltó, küzdelmük jelképes is lehet. Arany Jánost is megihlették, Szondi két apródja műve irodalmunk egyik legszebb balladája. melyet most 50 év után ismét meghallgattam Sinkovits Imre előadásában.
Gyuláról a D-K –i határtól a 100. évfordulóhoz kapcsolódó fotós programunk így adta ki számunkra a fekete Június 4-.ét! Természetesen mécsest is gyújtottunk Szondi György tiszteletére és a Trianoni tragédiánkra emlékezve.
Drégely kicsi vár romosan , de a történelmünk- a középkor kiemelt eseménye zajlott itt a támadó török ellen ! A Börzsöny É- K-i szélén, emléktáblákkal domborművekkel.
A program folytatásaként Acsára autóztunk ahol a Prónay reneszánsz barokk 4 saroktornyos kastély fotós programja következett- hamarosan a honlapon is megtekinthetően.

Bagyinszki Zoltán

A Schossberger-kastély, más néven Turai-kastély, Tura város nevezetessége Pest megyében, az Aszódi járásban. Bukovics Gyula tervei alapján épült. Megjelenésében a kastély a francia Loire menti kastélyokat idézi és a magyarországi kastélyok egyik gyöngyszemeként tekinthetünk rá. Az épület különlegessége abban áll, hogy építésekor kora legfejlettebb építési technológiáit és technikáit alkalmazták, így már akkor rendelkezett pl. központi fűtéssel, villanyárammal, egyedi szigeteléssel, a természetes fény pedig tüköraknás fénycsapdákon jutott le az épület alsó helyiségeibe. Különleges még az épület meredek tetejét borító természetes pala, mely Franciaországból származik.

Tura helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A báró a kastélyt nyári tartózkodás céljára, vadászkastélynak szánta. A kastélyt 1883-ban kezdték el építeni, amely dátumot az északi tornyon lévő szélzászlón is megfigyelhetjük. Hosszú ideig az a hiedelem járta, hogy Ybl Miklós volt az építésze, de a Vasárnapi Újság 1885-ben megjelent egyik közleményében már Bukovics Gyulát jelölték meg építésznek, amit Ybl Miklós nem cáfolt meg. A félreértésre valószínűleg az is okot adhatott, hogy egyes építészeti elemeiben hasonlít az Ybl Miklós által tervezett Operaházhoz, ezért az “Operaház kistestvéreként” is szokták emlegetni. A kastély “előképének” azonban nem az Operaház tekinthető, hanem a buckinghamshire-i Halton House, amely Alfred de Rothchild számára készült William Rogers tervei alapján 1881–1883-ig.

A második világháborúban előbb német, majd szovjet főhadiszállás, később kórház lett. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Műemlékké 1958. január elsején nyilvánították. Az épület felújítása 2005-ben kezdődött és 2019 első negyedévére fejeződik be. A BOTANIQ Turai Kastély néven tovább üzemelő kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként működik majd, esküvőknek és kulturális programoknak ad majd helyet. A felújítást követően előre meghatározott nyílt napokon lesz látogatható az épület és a park.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából