Téglaépítészet – művészet II.
Válogatás a hazaiból. Ez nem egy fél tégla……Egy kis – inkább nagy, válogatás 2 részletben a jó 100 évvel ezelőtti értékeinkből, a teljesség igénye nélkül.
Képek sora mutatja be a változatos téglaépítészeti értékeinket. (bőven van, csak néhány épület a rengetegből…..)
Nem is gondolná a z ember, hogy a megrendelők és tervezők milyen szívesen választották anno a téglát. Persze az is kellett hozzá, hogy a közelben nem volt olcsó kő, nemes kőzet.
Viszont sok agyag volt és több téglagyár is működött. A jó minőségű tégla, 100 év után is kőkemény és nem porlik szét- az időjárás nem teszi tönkre.
A művészi tégla formavilága a szecessziós épületeinknél. Rendkívül változatos szín és formavilág jellemezte az akkori alkotásokat. Komoly építkezések- nagy közintézmények, templomok, kastélyok városi paloták épültek egykoron. Egy szubjektív kiemelés Lechner Ödön, Györgyi Dénes, Lajta Béla, Hegedűs Ármin, Petz Samu tervezőművész munkássága mindenképpen kiemelendő.
De vidéken – Gyulán Pfaff Ferenc i s szívesen alkalmazta a téglát.
Lásd a volt Polgári Leányiskola épülete- amelynek egyik jellemzője a téglaszalagokkal díszített homlokzat. A tartalmi válogatás a történelmi Magyarország területére vonatkozik, érdemes gyönyörködni bennük.
Bagyinszki Zoltán
Téglaépítészet – művészet I.
Válogatás a hazaiból. Ez nem egy fél tégla……Egy kis – inkább nagy, válogatás 2 részletben a jó 100 évvel ezelőtti értékeinkből, a teljesség igénye nélkül.
Képek sora mutatja be a változatos téglaépítészeti értékeinket. (bőven van, csak néhány épület a rengetegből…..)
Nem is gondolná a z ember, hogy a megrendelők és tervezők milyen szívesen választották anno a téglát. Persze az is kellett hozzá, hogy a közelben nem volt olcsó kő, nemes kőzet.
Viszont sok agyag volt és több téglagyár is működött. A jó minőségű tégla, 100 év után is kőkemény és nem porlik szét- az időjárás nem teszi tönkre.
A művészi tégla formavilága a szecessziós épületeinknél. Rendkívül változatos szín és formavilág jellemezte az akkori alkotásokat. Komoly építkezések- nagy közintézmények, templomok, kastélyok városi paloták épültek egykoron. Egy szubjektív kiemelés Lechner Ödön, Györgyi Dénes, Lajta Béla, Hegedűs Ármin, Petz Samu tervezőművész munkássága mindenképpen kiemelendő.
De vidéken – Gyulán Pfaff Ferenc i s szívesen alkalmazta a téglát.
Lásd a volt Polgári Leányiskola épülete- amelynek egyik jellemzője a téglaszalagokkal díszített homlokzat. A tartalmi válogatás a történelmi Magyarország területére vonatkozik, érdemes gyönyörködni bennük.
Bagyinszki Zoltán
Gyula – Kukoricamalom, ipartörténeti emlék
A gyulai földművelők gőzmalmának építése 1912-ből datálható, ekkor tettek közzé részvénybejegyzési felhívást. A malom építése Molnár Albert (1878-1952) építész nevéhez köthető. A gyulai gazdák az államosításig voltak tulajdonosok. 1921-ben gabonafelvásárlásra is írtak ki felhívást, hiszen a malom kapacitása nagymértékben megnőtt. Az egyetlen olyan feldolgozó volt, amely saját sütödével, pékséggel, kenyérgyárral rendelkezett. 1958-ban a malom leégett, 1961-ben indult újra búzaőrléssel. Évekig gyakorlati helyszíne volt a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, tanüzemeként is működött. A privatizáció után 11 évig angol tulajdonossal gazdálkodott, de magyar menedzsmenttel. Az 1990-es évek második felében részleges rekonstrukción esett át, a koptató üzemrészt felújították, a régi tisztító vonalat modern gépekre cserélték, valamint megnövelték az őrlőüzem teljesítményét is. 1993-ban az Agrimill Rt. telephelyévé vált, amely 1995-ben a malmot kukoricaőrlésre szerelte át, innentől datálható a nagy sikerű és kiváló minőségű kukoricadarák gyártása, amely alapjául szolgál a közkedvelt kukoricapelyheknek, illetve a „pukinak”. A malom névleges kapacitása 100 tonna/24 óra. Az üzem alapanyag-tároló 2800 tonnás. 2004-ben új tulajdonoshoz került, majd több átalakulás után 2020-ban a régi dolgozók szakértelmére alapozva rendületlenül, egyedüli gyulai malomként működik és őröl tovább. A malom –tó melletti üzemben 4 szinten dolgozik a szakmai gárda, érdekes a falak támpilléres biztosítása.
Lejegyezte: Fodor György
Stockholm – Vasa hajómúzeum
A Vasa első útján felborult és elsüllyedt Stockholmban 1628-ban. A 333 évig a tenger mélyén nyugvó hatalmas hadihajót kiemelték, és útja folytatódik. Ma a Vasa, a legszebben fennmaradt 17. századi hadihajó a világon, Stockholmban, egy különleges építésű múzeumban tekinthető meg. A Vasa egyedi műkincs. A hajó 98 százaléka eredeti elemekből áll, és több száz faragvány díszíti
A több 100 éve elsüllyedt és konzerválódott hadihajót kerek 60 éve hozták a felszínre.
Számunkra felejthetetlen múzeumi és történelmi élményt jelentve. Legérdekesebb volt, hogy a z ágyúállásokban megtapasztalhattuk – harc nélkül persze,
milyen lehetett onnan tüzelni az ellenséges csatahajókra. Tulajdonképpen az épületet ráépítették a hajóra.
Bagyinszki Zoltán
Zsibó – Wesselényi Miklós kastélya – dia pozitívről másolva
A kastély első ura, Wesselényi Ferenc 1584-ben Báthory István híve és nagyérdemű kamarásaként kapta meg Hadadot és Zsibót, huszonhat faluval és a bárói címmel. Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak. 1805-ben, Kazinczy Ferenc első erdélyi útja alkalmából Franz Neuhausert, a fiatal festőművészt találta Zsibón, aki a kastély ebédlőjének vászonra festett vadászjelenetein dolgozott. A kastély mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A lószobrot, amely az istálló falán látható, Johannes Nachtigall faragta. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt. A kastély végül 1810-re készült el. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelyudvarhely – A 351 éves Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium és a Református templom
Tavaly ünnepelte fennállásának 350 éves évfordulóját a patinás erdélyi református oktatási intézmény, amely újra megerősödve- kiváló tanárokkal, sikeres pedagógiai és hitéleti eredményekkel, örömteli diákélettel büszkélkedhet. A közel 1000 fős diáklétszáma a legkisebbektől az érettségiző fiatalokig terjed.
Ezek az ifjak megállják a helyüket Erdély szerte és sokan eredményes továbbtanulók is egyben. A nagy román tengerben nem könnyű a feltételek megteremtése, a mindennapi élet, küzdelem, a sok sok munka révén jönnek csak az eredmények- nyilatkozta az iskolájára, a történelmi hagyományaira büszke /szimpatikus igazgató.
Sajnos tavaly és az idén is egyenlőre a méltó emlékezést megakadályozta a pandémia. Folyamatosan zajlik az iskola együttes rekonstrukciója , bővítése. Rendezvények-online, könyv megjelentetése igyekszik pótolni az élő találkozókat. Húsz éve egyetlen osztállyal indult az oktatás , ahol nagy hangsúlyt fektetnek a keresztyén nevelésre, az emberi értékekre, a közösségre.
A híres székely iskolát gróf Bethlen János hívta életre 1670-ben, majd Baczkamadarasi Kiss Gergely szervezte meg az oktatás elindítását. (1771—1781 között felépült Ó-Kollégiumban)
Az Ő közbenjárásával épült fel fel a belvárosi református templom és az Ó-Kollégium.
A kollégiumnak nevezett mai főépület 1911-12 között a magyar állam támogatásával épült szecessziós stílusban. Amelyet a román kommunisták 1948-ban kisajátítottak – (jogtalanul elvettek!)
1994-ben indult újra a református oktatás Székelyudvarhelyen, 2002-ben lett független jogi személy az intézmény- akkor vette fel az alapító nevét is.
Őszinte tisztelet és elismerés az iskolavezetés és a pedagógusok felé.
Reformátusok lapja – Berekméri Gabriaella írásából emelte ki e gondolatokat és a
fotókat készítette Bagyinszki Zoltán.
Szigetvár – Vigadó Kulturális Központ
Ez a munka nagy élvezet volt számomra, nem csak azért, mert a művelődési házba besűrítettem mindent, amit a szakmában tanultam, hanem azért is, mert a terv feldolgozása közben tele voltunk nagy reményekkel, a tervet egy egész sereg ember rajzolta, és benne volt a tervben az egész társaság jó hangulata.
A fejlődést úgy képzeltük el, hogy a városmagban sikerül egy bonyolult térösszefüggést létrehozni, sikerül a tönkretett zsinagóga eredeti formáját visszaadni, az értékes belvárosi foghíjakat beépíteni, a tönkretett szabad területeket rehabilitálni, hogy elindul egy pezsgés. Ez a ház szakmai tevékenységemnek egyik csúcsa, mindazok az elemek, amelyekre valaha is rátaláltam, itt szerepelnek, sőt, még egy sajátosan gyermeki szürrealizmus is.
A három egymásba hatoló kupola, amely megidézi az első Goetheanumot, megzabálja a két oldalsó szárny régi kultúrát jelképező, leromosodó falait, amelyek eldőlnek és eltűnnek az általuk létrehozott, geometriailag egyszerű, tértartalmában azonban rendkívül bonyolult és erős szürreális hatásokkal működő térben.
Makovecz Imre
