Esztergom – Városháza

Határon belül - 93.000 km2

Sajnálom: A városháza épületének szépség – állapota elszomorító, és ez még szerintem így fogadja a városba érkezőket legalább 1 évig biztosan – ezt nem is értem……
Az érseki központ városa többet érdemelne, egyébként az egyik legszebb, legrégebbi történelmi városháza épületünk. EZ a különlegesség (1773-ból), a barokk árkádos lábasház még anno Vak Bottyán generális kúriája volt. csak ezt követően lett az Esztergomiak prím épülete.
Folyik a városközpont, a szebb napokat látott értékközpont rekonstrukciója ,de még mindig sok régi épület mutat lepukkant állapotot- főleg a főtér környéke…..
.A fotográfus komoly energiával – javítgatta, szépítgette ezt a most már “mutatósabb, szebb” városháza épületet. Igazán komikus látvány az oldalszárny tetőzetét díszítő ezer éves, elavult elektromos csatlakozó, a rozsdás porcelános tartópillér.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Esztergom területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a prehisztorikus idők óta lakott. Kelták, rómaiak, avarok válaszottak lakóhelyüknek a Várhegyet és környékét. A kvádok ellen hadakozó Marcus Aurelius, a filozófus császár az Esztergommal szemben a Dunába torkolló Garam mentén írta elmélkedéseinek egyes részeit.

A tizedik században Géza fejedelem ide, a korábbi római erőd alapjaira helyezte székhelyét. Szent István kis legendája szerint itt született meg fia Vajk, akit itt kereszteltek meg Istvánnak, és később koronáztak az új királyság uralkodójává, ezzel országos központtá téve a várost.
Az István által kialakított egyházszervezetben az esztergomi egyházmegye kiemelkedett a többiek közül. A kezdetektől fogva érsekségi ranggal bírt, és érsekének kiváltsága lett a magyar királyok megkoronázása. István a Várhegyen felépítette az ország egyik legnagyobb székesegyházát, az úgynevezett széptemplomot, melynek védőszentje Szent Adalbert lett.

Idővel a települést gazdag külföldi telepesek lakták be, akik főleg távolsági kereskedelemmel foglalkoztak. Az ő 12. századi pecsétjükből alakult ki ma is használatos címerünk. III. Béla idejében nagyobb átalakításokat végeztek váron. A királyi udvarba francia művészek, kőművesek érkeztek, akiknek ma is látogatható várkápolnát köszönhetjük.
A Tatárjárás során a várat nem tudták bevenni az ostromló seregek, de a város nagyrészt elpusztult, ezért a királyi udvar elköltözött Esztergomból. IV. Béla 1256-ban a várat az érsekre hagyta, és megengedte a polgároknak, hogy egy új várost építsenek a régi helyén. Bár a királyi udvar távozott Esztergomból, második honalapítónk a ferencesek templomába temetkezett.

https://www.esztergom.hu/turizmus/tortenelem/hir/112-esztergom-tortenelme-diohejban

- 2022 január 12, szerda - bzadmin Esztergom – Városháza bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyulai értékek, gyulai látnivalók 1-34.

Gyula városa

Hungarikumok – Gyulai és Békés megyei értékek (1-34 érték)

Bagyinszki  Zoltán fotográfus a Gyulai  Értéktár  Bizottság tagja

- 2022 január 6, csütörtök - bzadmin Gyulai értékek, gyulai látnivalók 1-34. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Horvátország – Zágráb II.

A nagyvilágról

Ez még a diás korszak….. tehát másolt – igazított képek, nem az a aminőség amit megszoktunk már, de viselhető- szerintem.
Igen sajnos már 22. éve jártam Zágrábban, felkerestük perszer a keleti foci Mekkáját is, a Dinamo Zágráb szuper stadionját. Ezután következett az óváros / a Felső és Alsóváros. a látnivalók sora.
Talán túl sokat foglalkozunk Erdéllyel, alig a közös horvát értékekkel, közös múltunkkal. Igazán érdemes, sok minden szépség látható Horvátországban és ott még szeretnek is minket.
Néhány dolog amelyek a fotókon is láthatóak: a történelmi, színes majolika tetős Szent Márk templom, a neogótikus Katedrális,a az érseki palota várszerű kiképzése-a magyar kápolnával, a kincstár ötvös remekeivel, Szent István hermájával, Szent László és Szent István szobraival- sajnos ezek mint látható anno a renoválás zajlott és nem tudtunk akkor bejutni –a belsőket szépségeket megcsodálni.
A jezsuita Szt. Katalin templom- mintha Rómában lennénk, a barokk csoda.
A remek múzeumok sora pld. Modern Művészeti Galéria, a szecessziós / sárga Művészeti Pavilon, a Strosszmayer Galéria, a Nemzeti Színház sárga épülete ( Fellener és Helmer ép.által a nagyvárosaink stílusában), az egykori várfalak városfalak megmaradt bástyái , kapui.További sok sok érdekesség magyar vonatkozású történelmi tényekkel- muzeális tárgyi dokumentációval.
Külön is érdekesség a Pfaff “mester” által tervezett vasútállomás, a főposta szecessziós épülete, a Jelasics lovas emlékmű és a mozgalmas tér, a sok szép palota, kiemelve a Horváth Bánok palotáját.
Mihelyt a covid engedi ismét felveszem a bakancslistára Zágráb megtekintését, az élmények felelevenítését- de már a Sony digitális fényképezőgéppel..

Bagyinszki Zoltán fotográfus

- 2022 január 2, vasárnap - bzadmin Horvátország – Zágráb II. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Horvátország – Zágráb I.

A nagyvilágról

Ez még a diás korszak….. tehát másolt – igazított képek, nem az a aminőség amit megszoktunk már, de viselhető- szerintem.
Igen sajnos már 22. éve jártam Zágrábban, felkerestük perszer a keleti foci Mekkáját is, a Dinamo Zágráb szuper stadionját. Ezután következett az óváros / a Felső és Alsóváros. a látnivalók sora.
Talán túl sokat foglalkozunk Erdéllyel, alig a közös horvát értékekkel, közös múltunkkal. Igazán érdemes, sok minden szépség látható Horvátországban és ott még szeretnek is minket.
Néhány dolog amelyek a fotókon is láthatóak: a történelmi, színes majolika tetős Szent Márk templom, a neogótikus Katedrális,a az érseki palota várszerű kiképzése-a magyar kápolnával, a kincstár ötvös remekeivel, Szent István hermájával, Szent László és Szent István szobraival- sajnos ezek mint látható anno a renoválás zajlott és nem tudtunk akkor bejutni –a belsőket szépségeket megcsodálni.
A jezsuita Szt. Katalin templom- mintha Rómában lennénk, a barokk csoda.
A remek múzeumok sora pld. Modern Művészeti Galéria, a szecessziós / sárga Művészeti Pavilon, a Strosszmayer Galéria, a Nemzeti Színház sárga épülete ( Fellener és Helmer ép.által a nagyvárosaink stílusában), az egykori várfalak városfalak megmaradt bástyái , kapui.További sok sok érdekesség magyar vonatkozású történelmi tényekkel- muzeális tárgyi dokumentációval.
Külön is érdekesség a Pfaff “mester” által tervezett vasútállomás, a főposta szecessziós épülete, a Jelasics lovas emlékmű és a mozgalmas tér, a sok szép palota, kiemelve a Horváth Bánok palotáját.
Mihelyt a covid engedi ismét felveszem a bakancslistára Zágráb megtekintését, az élmények felelevenítését- de már a Sony digitális fényképezőgéppel..

Bagyinszki Zoltán fotográfus

- 2022 január 2, vasárnap - bzadmin Horvátország – Zágráb I. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyulai Szilveszterei buli 2021-2022.

Gyula városa
- 2022 január 2, vasárnap - bzadmin Gyulai Szilveszterei buli 2021-2022. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Magyar történelmi katolikus érsekségek 1-8. IV. – Eger

Határon belül - 93.000 km2

Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

- 2021 december 30, csütörtök - bzadmin Magyar történelmi katolikus érsekségek 1-8. IV. – Eger bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dunaújváros – Wágner Nándor Mózes szobra, az Rk. templom előtt

Határon belül - 93.000 km2
- 2021 december 30, csütörtök - bzadmin Dunaújváros – Wágner Nándor Mózes szobra, az Rk. templom előtt bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Magyar történelmi katolikus érsekségek 1-8. III. – Veszprém

Határon belül - 93.000 km2

Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

- 2021 december 23, csütörtök - bzadmin Magyar történelmi katolikus érsekségek 1-8. III. – Veszprém bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Erdélyi faragott kopjafák

Erdély - Partium
- 2021 december 23, csütörtök - bzadmin Erdélyi faragott kopjafák bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Újvidéki séta – a város értékei képeken

Délvidék

Újvidék – Délvidék fővárosa, de sokan csak Vajdaságként említik. A történelmi Magyarország déli fővárosa- székvárosa, a helyi magyarság központja – ma különösen /végre jó kapcsolatokkal Szerbia irányába.
Sokat jártam a tőlünk délre eső, elszakított területeken a Duna és a Tisza között / mentén, a nagyon Nagy – Dunánál. Kevesen mennek arrafelé, pedig van mit nézni, értékelni, fotózni.
E nagyváros, a régi magyar település vonzó az értékeket magyar vonatkozású dolgokat keresők számára, Szabadkától szűk 2 óra autóval.
A Duna 2 partjára épült település kötelező látnivalói. Első helyen Európa egyik legnagyobb erődje említendő a Péterváradi erőd a Duna ölelésében sziklára építették az elmúlt századokban.
16 km hosszú kazamatái, óratornya, várkapui, a kőfalak nagy vonzerőt jelentenek a 112 hektár területű erősségnek- szemből tekintve impozáns látványt nyújt. Ma már szálloda is üzemel ódon falai között.
A Duna önmagáért beszélő ismert folyam- nem is olyan régen még fotóztam a lebombázott hidakat is. Szerencsére ezt a háborút sikerült elkerülnünk. A templomok között is lehet válogatni, több is szerepel a válogatásban. Itt is sikerült feljutnom a nagytemplom tornyába, a madárlátta képek érdekében.
Örömmel fedeztem fel a magyar értékeket is, a magyar kultúrát képviselő színházat, iskolát, a könyvtárat, közösségeket. Egy kedves család révén hajnali horgásztúrán is részt vehettem anno.
A Macskaszigeti természet közeli programom a sokszínű európai folyó nem veszélytelen arcait is megmutatta.
A belvárosi paloták, szecessziós épületek, hívogató vendéglátó helyek szintén jellemzőek a városközpontra, külön is említést érdemel a hatalmas zsinagóga- a majd 100 m magas kupolájával.
A Baumhorn Lipót tervezte épület már az 5. a telken, 1905-9 között épült- a tanácsház és iskola szimmetrikusan kapcsolódik hozzá, a nemzeti formanyelvet követve díszítették.
A többnapos fotós feladat esti sétát is lehetővé tett számomra, a programot egy kellemes helyi sörözőben zártuk és másnap irányt vettünk Belgrád felé – amely Nándorfehérvár hatalmas várának megtekintésével zárult.

Bagyinszki Zoltán

- 2021 december 21, kedd - bzadmin Újvidéki séta – a város értékei képeken bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva