Vörösmarty szellemisége újraéledt a Bence-hegyi kilátó tövében, ahol harmincévnyi hányatott sors után új életre kelt az a műemléki épület, ahol a Szózat költője töltötte szabadidejét.

Ha nem is a velencei pince hűsében találta fel a fröccs szót Vörösmarty Mihály, de egészen biztosan sok szódás bort fogyasztott itt ismerősei, barátai körében a Szózat költője. A műemléki védettséget élvező Vörösmarty-pince szombaton este harminc év utáni első szezonját nyitotta meg 2020 nyarán a Bence-hegyi kilátó tövében, ahonnan a Velencei-hegységre és a tóra is páratlan kilátás nyílik. A pince mellett szőleje volt itt a költőnek, ahol nemcsak bort, de pezsgőt is készített, bár az őszinte leírások szerint nem éppen a legjobbat. Persze ez mit sem von le annak értékéből, hogy micsoda ihletadó környezet lehetett ez számára.

https://kirandulastervezo.hu/latnivalo/velence/vorosmarty-pince

12►

A magyar szakrális csoda-csokor Győrben.
Keresztény értéksor a román kortól és stílustól a kortárs művészetekig, majdnem 1000 év.
A székesegyház monumentális műemlék épülete, a Héderváry gótikus kápolna – a Szent László hermájával – 600 éves arany ötvös remekmű, Boldog Apor Vilmos vértanú szarkofágja, Boldog Apor Vilmos vértanú szarkofágja, a Maulbertsch freskók, a kincstár és a kapcsolódó Pápa látogatás. Ja és a szemben található Püspökvár.
Ez szerintem óriási dolog, erről sem nagyon beszélünk. Szinte mindig Esztergom, Pannonhalma- tudom azok fontosak, Tihany, Mátyás t., Ják, a Bazilika Pesten stb.

Bagyinszki Zoltán

A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke a Szent László Herma, amely I. László király szentté avatásának alkalmából készült. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült.
A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban, a herma sejtelmesen előre tekintő, markáns aranyozott ezüst fejében őrzik. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték.
Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült, az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII. század fordulóján alakították át barokk tízágúra. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült. A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke, amely egy XV. századi átalakítás eredménye. Az európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját.

https://m.utisugo.hu/latnivalok/szent-laszlo-herma-gyor-44970.html

A Vay kastély a XVIII. század legelején épült biedermeier felé hajló empire stílusban. Vay Ádám kuruc generális építette egy magaslatra. Hatezer holdas birtok tartozott hozzá, gulyákkal, ménesekkel. Az épület- együttes az ötszintes főépületből, egy kolostor-épületből és egy lovardából áll. Mivel a Tisza parti városnak, Csegének komp joga volt, itt úri tizedet is lehetett szedni. A báró úr pallos joggal rendelkezett, ezért a kastély alatt egy tömlöcrendszert is építettek. A leghíresebb betyár ‘Ződ Marci’ volt, aki itt raboskodott. Azért hívták így, mert az asszonyok szerint szép zöld volt a szeme. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után 1711-ben labanc kézre került. A labanc tábornok elég iszákos volt, sőt a kártyát sem vetette meg, így hamar elkártyázta a birtokot. Korábban az egyik debreceni bíróé is volt a kastély. A második világháború után egy Radák nevezetű hölgyé volt a birtok, de mivel nem volt utódja, így az államra szállt a tulajdonjog.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=365

12►

Az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén fekszik, Debrecentől 50 kilométerre, a magyar-román határtól 6 kilométerre. Vasútállomása egyben határállomás is, a várost átszelő vasútvonal utolsó magyarországi állomása.
Földrajzi szempontból a Bihari-sík egyetlen városa, a kistáj keleti részén fekvő település.
Szomszédai: észak felől Bojt, északkelet felől Bedő, kelet felől Ártánd, dél felől Berekböszörmény, délnyugat felől Told, nyugat felől Mezőpeterd, északnyugat felől pedig Váncsod. Délkeleti irányból Romániához tartozó területek határolják (határszéle mintegy 2 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral), a legközelebbi település a határ túloldalán Köröstarján.
A faluból az 1848–49-es szabadságharcban sokan részt vettek, a keresztesi honvédek névsorát Osváth Pál jegyezte fel.
A helység 1850-ben járási székhely lett (Sárréti, később Mezőkeresztesi járás) és vásártartási jogot kapott, így dinamikusan fejlődni kezdett és rövidesen a járás egyik meghatározó települése lett. Városiasodó jellegére utal, hogy 1900 táján már két gőzmalma és két olvasóköre is volt.[13]
1912-ben a falu neve újra megváltozott. A postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott, hogy Borsod megyében volt egy másik Mezőkeresztes nevű község. Eredeti nevét az tarthatta meg, a bihari Mezőkeresztesből Biharkeresztes lett.
Az I. világháború alatt (1914–1918) román csapatok szállták meg a falut. A harcokban 80 lakos esett el. A trianoni határ létrehozása jelentősen visszavetette a fejlődésben Biharkeresztest, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából