Havi Archívum: 2014 december 16, kedd

Bozók vára

Felvidék

Bozókon 1124-31 között Szt. László király sógora, Hont-Pázmány nb. Lampert ispán nejével, Zsófiával és fiával, Miklóssal együtt bencés monostort alapított Szt. István király tiszteletére. 1135-ben II. Béla király összeíratta a monostor javait és népeit. 1180-1181-ben a monostort a premontrei kanonokok kapták meg. IV. Béla király a monostor népei feletti bíráskodást az országbíró vagy a prépost kizárólagos hatáskörébe utalta. A bozóki prépostság ettől fogva évszázadokon át fontos helyet foglalt el a vármegye történetében. 1433-ben a husziták pusztításai dúlták fel a községet. Albert király halálát követően Pál prépost megvádolta Palásti Bertók és László korponai várnagyokat, hogy a prépostságot 1444-ben kirabolták, és épületeit feldúlták. 1446-ban ugyanezért emelt vádat Gyulafi György korponai kapitány ellen is. A mohácsi vész után 1530-ban, Balassa Zsigmond a hajdúival elfoglalta a bozóki kolostort, a rendházat erőddé alakíttatta át és abban hajdúkat helyezett el. Az erődítési munkálatok befejezésének idejét mutatja a kapu melletti őrszoba kandallójába vésett évszám: Bozók várát és az ahhoz tartozó földeket Balassa Zsigmond a nejére, Fánchy Borbálára, ő viszont 1562-ben rokonára, Dennai Fánchy Györgyre hagyta. A Fánchyak közel egy évszázadon át uralták Bozókot. Később, a Fánchyak után, zálog révén részük volt a bozóki birtokban még a Szelényi, Bori és Balog családoknak is. 1678-ban Thököly Imre egyik tábornoka, gróf Balassa Imre bevette Bozók várát, lefejeztette az udvarbírót és Móra István várnagyot, utána pedig felgyújtatta a várkastélyt. Thököly bukása után Bozók vára Szelepcsényi György érsek birtokába jutott. A hajdani várkastélyt a 20. század elején uradalmi cselédlakásul használták. A várkápolna régi díszítményeinek ekkor már nyoma sem volt, mert belsejét a Fánchyak korában az ágostai szertartású istentisztelet számára átalakították. A nagyteremben ekkor az alapító és neje képzeletbeli, s az utolsó tulajdonosok: Fánchy Pál és Szidónia olajfestményei díszítették a falakat. A templom és az annak északi oldalán épült 15. századi konventház a második világháború végén teljesen elpusztult. Az egész várat széles vizesárok fogja körül, a kapuhoz fahíd vezet. A vár falai minden oldalon kb. 85 méternyi négyszöget zárnak körül, a falak sarkait hatalmas tornyok erősítik. A falon belül emeletes, de viszonylag alacsony épületek romja áll. Az egyik épületszárny közepéből hajdan kimagasló őrtoronyból már csak falcsonkok láthatók.

http://www.sf3dvarak.hu

Igényes naptár a hazai fürdőkről

Határon belül - 93.000 km2

Gyógyító vizeink 2015  – ekszkluzív kivitelű, egyedi naptárcsalád megrendelhető.

Magyarország gyógyító vizeit, gyógyfürdőit bemutató naptárcsaláddal lepheti meg leghűségesebb vásárlóit, partnereit, családtagjait, szeretteit.
A naptárcsaládban 12 oldalas falinaptár, asztali naptár és kártyanaptárak találhatók, kiegészítve egy rövid ismertető füzettel, amelyből a gyógyvizekről, gyógyfürdőkről szerezhet bővebb ismereteket.
Vállaljuk a naptár egyénesítését, így az ajándék a legkiválóbb reklámeszközzé lép elő, hiszen partnerei falán egész évben látható lesz az Önök cége, így tudat alatt több százszor találkozik cégnevével és címével.

Keressen minket a Facebookon (https://www.facebook.com/km.pharmamedia), vagy rendeljen e-mailben a kiadovezeto@km-pharmamedia.hu címen.

A naptárcsalád megrendelőlapja árakkal, mennyiségi kedvezményekkel, feliratozási tudnivalókkal letölthető a weboldalunk letöltés menüpontjában: http://km-pharmamedia.hu/index.php/letoltes

Budapest – Kálvin téri Református templom

Budapest

A történet az 1700-as évekig nyúlik vissza, amikor a református hívek egy templom építését szorgalmazták. Pest város tanácsa az egykori városfalon kívüli, felszámolt temető egy részét jelölte ki számukra, az akkori Széna téren. Határozata alapján a különálló templom jobb és bal oldalán keskeny területet kellett hagyni utcák számára. S bár utcaként sosem funkcionált, de vaskerítéses ajtaja, azóta is tanúja az ötletnek.
1816. nyarán meg is történt az alapkőletétel és Hild Vince tervei alapján megkezdődött az építkezés. József nádor második felesége Hermina hercegnő erkölcsi és anyagi támogatásával is segédkezett, ám az 1830. augusztus 29-i avatóünnepséget már nem érhette meg.

Az 1838-as árvíz nagy károkat okozott itt is. A helyreállítás Hild József tervei szerint 1847-ben kezdődött. Szabadságharc idején a harangok szomorú sorsra jutottak Gábor Áron műhelyében; ágyúgolyókká öntötték őket. Ám a Kálvin téri templom harangjai különös „véletlen” folytán megmenekültek. Az árvíz sújtotta templom helyreállítását Zichy Manóné hagyatékából fedezték. 1860-ra készült el az oszlopos karzat, a sekrestye, a díszterem és a toronysisak felhelyezése.

A templom kriptájának első halottja Hermina főhercegasszony, de ide került átmenetileg az árvízi hajós, báró Wesselényi Miklós és 10 napot élt Helén nevű kislányának teteme is. Zichy Emmanuelné Strachan Sarolta grófnő hamvait is itt őrzik. A grófnő szobra egy külön sírhelyfülkében kapott helyet, melyet a Vigadó építésze Feszl Frigyes tervezett.

A tér, amit az évtizedek hasznukra formálnak, folyamatos átalakulásban van. Egy biztos és pontos; a templomtorony órája diktálja az időt. Mutatója milliószor fordul már körbe és nézte végig a helyszín történelmét.

http://lasdbudapestet.blogspot.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”646316b1″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kálvin téri Református Egyházközség, Budapest, Kálvin tér{}synagogue-2.png{}Kálvin téri Református Egyházközség, Budapest, Kálvin tér” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – Harruckern-Wenckheim-Almásy kastély

Gyula városa

Napfényes decemberi képek a “megszépülő, alakuló, állványmentes gyulai kastélyról.

[google-map-v3 shortcodeid=”109012a0″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Magyarország, Gyula{}castle-2.png{}Magyarország, Gyula” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Felsőkubin – Kubinyi kastély

Felvidék

Területe ősidők óta lakott. Határában a Jaszenova-patak völgyében bronzkori, a lausitzi kultúrából származó urnamezőt tártak fel, mely a Tupa sziklán feltárt sánc övezte várhellyel lehetett kapcsolatban. Mellette egy hallstatti urnatemetőt is feltártak. Az Ostra sziklán szintén feltártak egy sánccal védett hallstatti és La Tène kultúrához tartozott települést. A mai települést 1325-ben alapították a liptói Hudkont örökösei a Kubinyi és Meskó nemesi családok ősei, akik Doncs mester árvai ispántól kapták cserébe. Ezt Nagy Lajos király 1355-ben erősítette meg, amikor azt véglegesen elvette az árvai uradalomtól és a Felső-Kubinyi nemesi családoknak adta. 1325-ben “Superior Kolbin”, illetve “Felseukolbin” alakban említik először. Birtokosai a Kubinyi, Meskó, Országh-Gazda és Ivanovics családok voltak. 1681-től a vármegye egyik artikuláris helye. 1778-ban 455 lakosa volt. 1828-ban 78 házában 535 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fűrésztelepe, 3 malma, kovácsműhelye volt.

Vályi András szerint “Felső Kubin. Jó nagy tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kubinyi Uraság, Mesko, és más több Uraságok is birnak benne, a’ kik nevezeteket is innen 461vették, lakosai kevés katolikusok, és leg inkább evangelikusok, fekszik Lestine, Alsó Kubin mező Város között, Vásárok is esnek benne, Skalon nevű kősziklájokon régi vólt lakosainak maradványai találtatnak. Határja közép termékenységű, réttyek, legelőjök is van, vagyonnyaik is középszerűek.”

Fényes Elek szerint “Kubin (Felső-), tót falu, Árva vm., 45 kath., 476 evang., 14 zsidó lak. Vannak benne több csinos urasági lakházak, s egy kath. fil. templom, melly mellett sz. Háromság napján vásárt tart. Erdeje nagy. Földe a buzát is megtermi. A falu felett egy régi várnak omladéka látható. F. u. Kubinyi, Meskó, Ivanovics, Országh, Gazda, Koroda.”

Itt áll a Kubinyi család 17. századi késő reneszánsz várkastélya, melyet a 19. század elején klasszicista stílusban átalakítottak.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

[google-map-v3 shortcodeid=”2664af85″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Felsőkubin, Szlovákia{}photo.png{}Felsőkubin, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Pécs – egykori Littke pince

Határon belül - 93.000 km2

A Littke pezsgőgyár a mai Magyarország területének első pezsgőgyára, melyet Littke Lőrinc alapított 1859-ben. Székhelye Pécsett, a Szent István tér 12. alatt található.

A Littke család egyik tagja, Littke Lőrinc a szabómesterség kitanulása után alkímiával kezdett alaposabban foglalkozni. Az olykor veszélyes kísérletekhez külső segítségre volt szüksége. Így jutott el a borkereskedelmi kapcsolatok kiépítésének ürügyével Pozsonyba az Esch és Társa pezsgőgyárba, ahol a gyártási feltételekkel, az erjesztéssel és tárolással is megismerkedett. Pécsre visszatérve pincerendszert kereséséhez fogott, hogy megkezdhesse a gyártást. Így talált rá a Scitovszky tér 7. szám alatti pincelabirintusra.

1858-ban a Littke testvérek János és József nem tudtak értékesíteni egy nagyobb mennyiségű borkészletet. Ekkor Lőrinc pincerendszere már elkészült, kiváló szakmunkásokkal rendelkezett, és megérkeztek a segédanyagok is Pozsonyból. Lőrinc egy francia eljárást is megszerzett, amellyel pezsgőt lehetett készíteni.[1] Így indulhatott meg 1859-ben a gyártás. Lőrinc impozáns létesítmény együttest alkotott, látványos külső, zöld pázsittal, fehér, vízsugarat lövellő kutakkal és délvidéki pompát sugárzó trópusi növényekkel. Lőrinc a kezdetektől arra törekedett, hogy különleges ízű, extra zamatú pezsgőkkel lepje meg a piacot. Olyanokkal, amelyek idehaza és külföldön egyaránt figyelemre számíthattak. Kísérletei során növényi kivonatok és párlatok egész sorát próbálta ki, zellert, hársfavirágot, de próbálkozott bodzavirággal és cseresznyevirággal is.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”3f1744b9″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Pécs, Magyarország{}cup.png{}Pécs, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Mezőhegyes – óriásplatán

Határon belül - 93.000 km2

A lovarda udvarán látható az 1819-ben ültetett, gyönyörű látványt nyújtó, indiai eredetű platánfa.
Mezőhegyes híres különleges fáiról. Gondozott, zöld liget várja a pihenni és kikapcsolódni vágyókat.
Báró Podmaniczky Béla ménesparancsnok 1908-ban hazai és külföldi faiskolákból többfajta facsemetét hozatott, és azokat egymás mellé, csoportosan telepítették. Ezt az angolparkot eredetileg Podmaniczky-ligetnek hívták. A park legszebb fáinak egyike a vérbükk volt, de van itt celtis vagy ostorfa, hegyi juhar, japán aranyfenyő, törökmogyoró, bokrétafa, hársfa, magas kőris, jegenye nyár, japán akác, tiszafa, továbbá spiriabokor, bukszusbokor, tamariszkusz- és hóbogyóbokor. Utcáink tavasszal hársfáktól illatoznak. A város országosan ismert fája, a nagy platán, a ménesudvarban áll, majdnem 200 éves.
A park híres vérbükkjét sajnos kivágták, de érdekes története van ennek a fának is.

www.geocaching.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”a759d53f” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Mezőhegyes, Magyarország{}forest2.png{}Mezőhegyes, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Barcelona – Szecessziós művészeti folyóirat – COUP DE FOUET (” OSTORCSAPÁS “) 2014.23. szám (Spanyolország)

A nagyvilágról

A Spanyolországban megjelenő európai művészeti folyóiratban már 2. alkalommal közölnek fotókat Bagyinszki Zoltán munkáiból.
A Lechner évfordulóhoz kapcsolódó remek cikk  Brunner Attila tollából olvasható !
A fotók száma ebben a Lechner Ödönt is bemutató számban: 10 db. Bzolitól.
A teljes  ismertető magyar nyelven is olvasható: (írta : Bunner Attila)

Lechnerszoveg
[google-map-v3 shortcodeid=”77d9d62c” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Barcelona{}textiles.png{}Barcelona” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Hajós – Pincefalu

Határon belül - 93.000 km2

A Hajósi Pincefalu a népi építészet egyedülálló ékköve. A Duna régi medrének törésvonalán alakult ki: ez választotta el egymástól a szőlő és gyümölcstermesztésre alkalmas agyagos, homokos területeket a kötöttebb talajútól. A lösztalajba vájták kézzel azt a ma már több mint 1200 présház-borospincéit, ahol a hajósi borok érlelődnek. A pincefalu településszerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten – a településtől mintegy három kilométerre – helyezkednek el. Hangulatos utcákat alkotnak az egymás mellett sorakozó borospincék.

Csáky Imre érsek az 1728-ban kelt szerződésben, írásban kötelezte a betelepített svábokat a szőlő termelésre. A szőlőből dézsmát, a borból tizedet kellett szolgáltatni a földesúrnak, aki a kalocsai érsek volt. Ekkor a szőlőskertek és a pincék a maitól délre, Hild területén helyezkedtek el, az ott található barlangrendszerben.Az első présházakt vályogfallal, deszkaoromzattal és nádtetővel készültek. Ezekből csak 1-2 maradt mára fenn.

A Pincefalu legrégebbi ma is álló présháza 1840-ben épült, ami a község tulajdona.

1851-es adatok szerint Hajóson 553 holdon termeltek szőlőt és 363 pince volt. 1874-től a falu pincecsőszöket alkalmazott. Az 1890-es évekre a szőlőterület 1200 holdra, a présházak száma 850-re nőtt.
A gyarapodás mellett csapások is érték a pincefalut: ezek közül legnagyobb a filoxéravészés és a peronoszpora. Az 1874. és 1879. évi termés a hatósági intézkedések ellenére szinte teljesen megsemmisült. A megoldást az ellenállóbb homoki fajták és amerikai alanyra oltott európai nemes szőlő vesszők jelentették, illetve a permetanyagok kedvezményes árusítása. Az 1900-as évek elejére állt vissza a termelési rend, az öregek elmondása szerint ekkor emelkedett a márkás homoki borok közé a hajósi vörösbor.
Az ekkor épült pincék már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítő motívumként a szőlő és a nap jelent meg.
A harmincas-negyvenes években rengeteg pince épült, persze már az új technológiával. 1935-ben 1812 holdon termesztettek szőlőt, melynek termése évi mintegy 25-30 ezer hektoliter volt.

A háború után a falu lakosságának kitelepítése súlyos csapás volt a pincefalura: a gazdáktól elvették házaikat, pincéiket. A betelepülők nem értettek a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez. A hatvanas évekre a hajósiak visszavásárolták házaikat, pincéiket, kezdett visszaállni a rend. A hetvenes évektől számos pince épült, ekkor kezdett kialakulni a pincefalu mai hangulatos, parkosított jellege. Mára egyre több pince vendégek fogadására, elszállásolására alkalmas: megjelentek a padlástér beépítésével a vendégszobák, miniatűr de teljes komforttal.

A nyolcvanas évektől megélénkült a borturizmus, amelynek jó alapja a hajósi svábok német nyelvtudása és vendégszeretete. Sorra nyílnak a Pincefaluban a vendéglátóhelyek, a kilencvenes évektől a családi borházak.

1982-től kerül megrendezésre minden év májusában az Orbán Napi Borünnep. Az esemény hamar nemzetközi hírnévre tett szert, elsősorban német nyelvterületen. A kapcsolódó eseményeken sokezres tömeg gyűlik össze a pincefaluban és annak hűs présházaiban, hogy egy pohár hajósi bor mellett beszélgessenek.

2003 óta szeptember közepén szüreti fesztivál is színesíti a Pincefalu életét.
Nem esett még szó a pincefalu legfontosabb lakójáról: a hajósi borról.
A homokos feltalaj lösz altalajt rejt maga alatt, mely kiemelkedő minőségű, jellemzően vörös borokkal hálája meg gazdái munkáját.

Legfontosabb vörösborfajták: Kékfrankos, Cabernet Franc és Sauvignon, Zweigelt és Pinot Noir. A Kadarka régen Hajós zászlósbora volt, azonban mára kezd eltűnni, mivel kevésbé alkalmas a modern technológiával való termesztésre. Fehérborokban a cserszegi fűszeres és az olaszrizling a legjellemzőbb.
Várjuk Önt egy pohár borra a Hajósi Pincefaluban!

Forrás: T.Kiss Tamás-Tibori Tímea: Hajósország /Művelődéskutató intézet, Budapest 1988/
[google-map-v3 shortcodeid=”a4afacee” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Hajós, Magyarország{}vineyard-2.png{}Hajós, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Győr – Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

A Rába Quelle Gyógy- Termál – és Élményfürdő a Mosoni- Duna és a Rába folyó találkozásánál alkotott félszigeten található, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Győr (Raab) történelmi városközpontjára. A 2000 m mélyről 67 oC-os feltörő gyógyvízzel rendelkező fürdő gyógy, illetve wellness részlegeivel a legmagasabb minőségi színvonalon képviseli a mai kor gyógyászati és wellness elvárásait. Mint a találkozások fürdője, minden korosztály igényeinek megfelelő lehetőségeket kínál a kikapcsolódásra.

http://www.termalfurdo.net
[google-map-v3 shortcodeid=”977a7adf” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Győr, Magyarország{}diving.png{}Győr, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]