Kategória Archívum: Fotóim
Nagyugróc – Zay-Keglevich várkastély
VÁLTOZÁS REKONSTRUKCIÓ, ISMÉT EGY SZÉP MAGYAR TÖRTÉNELMI ÉPÜLET MEGÚJULT ( KÖSZÖNJÜK ÍGY ILLIK…..) TALÁN MANAPSÁG ISKOLA MŰKÖDIK A FALAI KÖZÖTT.
Tervezem ismét meglátogatni visszatérni a helyszínre egy szép sorozattal emlékezni a fotós múlt sikereire. Kaland volt annak idején Szlovákiában bejutni és a pár fotót elkészíteni a kastélykönyv lapjai számára.
Pár gondolat az épületről, a rezidencia adatai a fotón látható, olvasható.
Párizsi kiállításomon gr. Károlyi Györgyöt kértem fel az egykori kastélyos album- Mikes Kiadó -előszó megírására (Fehérvárcsurgói kastély, Ybl csodálatos alkotása KGY. jelenlegi 2. otthona)
Jó visszaemlékezni a tárlatra, a fotós körútra, a szöveg anyagának összeállítására. A felvételek akkor még diákra készültek- a képek másolt inkább dokumentatív jelleggel élvezhetőek, a könyv még antikváriumban kapható. 1998 a dátum –jó 20 éve már.
akkor nagyon fájt a szívem az épület állapotát illetően, de a sokadik épület, egykori magyar főúri lak ébred fel Északon Csipkerózsika álmából. Fotogén,igazán szép hófehér neogótikus várkastély, érdemes felkeresni.
Múlt, jelen, jövő talán a Visegrádi 4-ek közössége újabb motivációkat generál.
Bagyinszki Zoltán
Doboz – Szanazugi erdő a Holt Fekete–Körössel
A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű laponyok és az alacsonyabb porongok tették lehetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Az állandó vízveszély, a nagy erdőterületek ugyanakkor a megtelepedés feltételeit igen szűkre szabták. Jellemző, hogy 1715-ben Doboz lakosai mindösszesen egy hold földet műveltek, s elsősorban faszerszámok készítéséből és pákászatból éltek. A főleg 1855 és 1857 között végrehajtott szabályozás során, a Fekete-Körös Szanazug és Békési összefolyás (Fekete- és Fehér-Körös) közötti szakaszát levágták, a Fekete- és Fehér-Körös vizét az újonnan ásott Kettős-Körösbe vezették. A Doboz környékén található vadvizek levezetésére csatornákat alakítottak ki. A mai vízrajzot szemléltető térképen jól kivehető, hogy a település határait, öt kilométernyi szakasz kivételével, vízrajzhoz kötődő tájelemek alkotják. Északon a V-2. csatorna, keleten a Fekete-éri-csatorna, a Holt-Fekete-Körös, illetve a Fekete-Körös, délen az Icce-ér, illetve kiegyenesített része, az Icce-éri-csatorna, nyugaton a doboz–gerlai határcsatorna és Sebes-éri-csatorna, néhány száz méteren pedig a Holt-Fekete-Körös, majd egy jelentéktelen csatorna határolja.
Kajántó – Debály Ferenc József zeneszerző
Újságmúzeum – részlet:
Ha Uruguayban vagy Paraguayban felcsendülnek a dallamai, az emberek vigyázva állnak és áhítattal hallgatják.
Egy magyar írta ugyanis mindkét ország nemzeti Himnuszának a zenéjét. Az eredeti kottát ereklyeként tisztelik Uruguay fővárosában Montevideóban, ahol utcát is elneveztek az olasz szabadságharcos Giuseppe Garibaldi egyik legjobb barátjáról, Debály Ferenc Józsefről.
Itthon bántóan kevesen hallani róla, Dél-Amerikában Francisco José Debali néven viszont ott virít a neve az iskolai történelemkönyvekben.
Még 1791-ben látta meg a napvilágot. Egyes források szerint Kolozsvártól egy macskaugrása, Kajántón. Az apja katonazenész volt, nem mellékesen az osztrák zeneszerző zseni, Joseph Haydn-nál tanult.
A kis Ferenc sorsa ezzel el is dőlt, egészen fiatalon az osztrák hadsereg katonazenésze lett. Később megismerkedett az olasz feleségével, Magdalena Bagnascóval, akitől hat gyermeke született.
Debály Ferenc József aztán 1838-ben, 47 évesen gondolt egy merészet és a népes családjával együtt felült egy Brazíliába tartó hajóra. A kalandvágy hajtotta, ekkor még eszébe sem jutott, hogy később Dél-Amerika egyik ünnepelt zeneszerzője lesz. A sors aztán ezt is eligazgatta.
A Brazíliában tomboló sárgaláz miatt ugyanis a hajót nem engedték kikötni az ország partjainál, így kényszerből Uruguay lett a célállomás. Itt telepedett le a népes Debály família. A családfő hamar talált munkát magának a fővárosban Montevideóban, egy helyi zenekar vezetője lett. A folyamatos polgárháború sújtotta Uruguayban (Argentína és Brazília is fenyegette az újonnan született államot) Debály katonazenésznek állt és egyre nagyobb hírnevet szerzett magának.
Olyannyira, hogy felkérték, zenésítse meg az ország nemzeti Himnuszát. Megtette, így született meg a világ máig leghosszabb Himnusza. A magyar zeneszerző az Uruguay-i szabadságharc idején kötött örök barátságot Giuseppe Garibaldival, az olasz hazafival, aki kis túlzással ott harcolt a nagyvilágban ahol éppen szabadságharc robbant ki. Garibaldi egyébként később, Olaszországba visszatérve, ahol az egységes Itáliáért indított harcot, egy másik magyarral is életre szóló barátságot kötött, méghozzá Türr Istvánnal, akit vezérkari főnökének nevezett ki
De visszatérve Debály Ferenc Józsefhez, akit ekkortájt már csak Francisco José Debali néven tiszteltek. Az Uruguay-i Himnusz megírása után újabb felkérést kapott, így 1845-ben megírta Paraguay legfontosabb dalának zenéjét is. Ha a két ország labdarúgó-válogatottja egymás ellen játszik, különösen büszkén feszíthetnénk a lelátón a meccs előtt szokásos Himnuszoknál.
Debály Ferenc József végül – bár ezt tervezte – sosem költözött a családjával Brazíliába, hanem Uruguay megbecsült polgára lett. A kiváló zeneszerző (akit Dél-Amerikában együtt emlegetnek Verdivel és Rossinivel) 1859-ben, 67 éves korában halt meg.
Ott minden kisiskolás fejből tudja, ki volt Francisco José Debali. Itthon sajnos tudomásom szerint egyetlen utcát sem neveztek el róla.
Még egy zsákutcácskát sem…
Nyugodj békében Debály Ferenc József !
A fotográfus 2011-ben az “Erdélyi templomok”(Tóth Kiadó) c. szépséges album felvételei kapcsán járta ismét körbe a 100.000 km2-es hatalmas Erdély templomait. ekkor járt Kolozsvártól É-i irányban is, Kajántó nevezetű kis falucskában. Emlékszik minden részletre,
de akkor még nem tudta, hogy ilyen szuper művészt is adott a zene világnak.
Bagyinszki Zoltán
Gerla – Óriás platán, az év fája verseny 4. helyezett
Riasztó környezetben, felháborító igénytelen kerítés tövében, egy csodálatos fotogén fa lett az ország egyik legismertebb, legszebb faegyede.
Igazán egészséges csoda az alig ismert kis falu kastélyparkjában található, most ősszel fotózva. Gratulálok.
Gerlán a Pósteleki erdőhöz közel épült a kis csoda úri lak Ybl Miklós építész tervei alapján, a Wenckheim család egykori kastélyparkjában másfél száz éves dendrológiai különlegesség mellett még több impozáns fa található. (az elátkozott arisztokraták micsoda értékeket teremtettek! köszönet érte.)
Azonban felháborító az elhanyagolt park és kastély állapota 6-8 év elburjánzásának köszönhetően- teljes dzsungellé változott- magánterület, pályázik “A valaki” lassan 10 éve sikertelenül és minden megy tönkre, kár érte……
Békéscsaba város értékesítette, de azzal a feltétellel, hogy rekonstruálják – 2014-ig, szomorú dolog, nem szabadna hagyni veszendőbe mennie a műemlék épületnek, hol van a hatóság? a nyomásgyakorlás?– miért lehet idáig eljutni, inkább adják át a normális helyi civilek számára, vagy a Wenckheim Társaság részére hátha tudnak valamit csinálni. Pályázni, Pályázni nem tudni ők is képesek. Miért képes viszont egy budapesti KFT ilyen csúfságot elkövetni – mi pedig miért asszisztálunk hozzá?
A dobogós hely egyébként járna neki, törzsének átmérője 4.5 m és kb 30 m magasra nőtt / még nőhet tovább is.
Bagyinszki Zoltán a kastélyász fotográfus
Kisörspuszta – Temetői harangláb / Ábrahámhegy
Egy csodálatos könyvfeladat részeként jártam itt, e népi műemlék megtekintése-fotózás volt a NAPI PENZUM RÉSZE.
Corvina kiadó: Magyar népi építészet 200 kiemelt műemlékkel látnivalóval, 4 éve már sokadszorra autóztam körbe kis hazánk vármegyéit. Ez a vidék különösen gazdag a vonzó népművészeti értékekben.
Szöveg: Bede Béla – fotó: Bagyinszki Zoltán. A kiránduló , turista értékeket kereső polgárok számára nélkülözhetetlen hsznos útikönyv született, praktikus több mint 400 oldal a népi műemlékeket kedvelők számára, gazdagon nagyméretű fotókkal.
Kisőrspuszta- Ábrahámhegyhez közel egy temetői bejáratnál a z út mellett található. Egykori falu , ma már külső pici település rész a Balaton – felvidéken, alig ismert, látogatott lakótér. Pedig van hangulata a ritka népi műemléknek a temetői Haranglábnak.
Az érdekes ritka szakrális építmény a 19. században készült. Kőből rakott íves záródású átjáróval rendelkezik, 2 szintes, legfelül kereszttel díszítették. A testes fehér sárga szerkezetet széles lábazattal látták el. A nyílásokat szalagkeret övezi. – idézet a könyvből.
Bagyinszki Zoltán
Máriaradna – Kegytemplom / Római Katolikus
A történelmi Magyarország egyik legfontosabb Mária-kegyhelye, a Maros völgyében fekvő Lippával szemben lévő, impozáns, barokk, kéttornyú máriaradnai kegytemplom. A ferences rendi templom a Maros mente, a Bánság és a szegedi nagytáj központi búcsújáró temploma, amely nemcsak a táj festői szépségével vonz számos hívőt, de a környékbeliek szerint csodák helyszíne is a régmúlt idők óta.
A legenda szerint egy hívő bosnyák kereskedő 1668-ban angyali sugallatra ajándékozta a radnai ferenceseknek a papírból készült kegyképet, melyMáriát ábrázolja a kisded Jézussal. 1695-ben a török felgyújtotta a templomot, de a kép sértetlen marad, a kápolna tetejéről lehulló tüzes cserepek pedig a rémült gyújtogatók fejére zuhantak. Az ezután felújított templom az aradiak búcsújáróhelyévé válik már az 1730-as évektől.
A templom története azonban régebbi időkbe nyúlik vissza. Radna első említése a XIII. századból származik, ferences kolostorát 1327-ben alapították. Kápolnáját, melybe a híres szentkép kerül, 1520-ban emelteti egy tehetős özvegyasszony a mai épületegyüttes helyén. Zarándokhellyé a csodás történet hatására lesz, hivatalosan az egyház is kultuszhellyé nyilvánítja 1750-ben.
A mai templom alapjait az ezt követő években rakják le, a ferences kolostor megépítése után folyamatosan a XIX. századig épületdíszítési munkákkal szépül a kegytemplom. 1911-ben tornyait jelentősen megmagasítják, így elérik csaknem a 70 métert. A Máriaradnán működő rendi élet még a kommunista időkben is zavartalanul működhet, jelezve annak kiemelkedő fontosságát. 1992-ben II. János Pál pápa a kis bazilika címmel ruházza fel. 2003-ban püspökségi felügyelet alá kerül, 2012-ben jelentős Uniós forrásokból kezdődött meg teljes felújítása. A munkálatok 2015-re fejeződnek be.
https://kirandulastippek.hu/del-erdely/mariaradna-kegytemplom
Koltó – Teleki kastély Petőfi szellemével.
Október közepén É-Erdélyben jártunk. a bázis Nagybánya volt- Kedves művészbarátaink vendégei lehettünk.Köszönjük szépen !
A 200 éves késő barokk épület igazi zarándokhely Erdélyben- közel a személytelen iparvároshoz. Magyar csoportok és családok – kulturális turisták látogatják a kastélyt,
a parkot, a bronz emlékművet- koszorúzzák a Petőfi múzeumot, a Református templomot, a híres kerek kőasztalt és a hatalmas egészséges mocsári ciprust járják körbe. Mi is ezt tettük.
Aki magyar és errefelé vezet az útja kötelezően megáll a sok látnivaló megtekintésére. Természetesen előtte / vagy utána elolvassa-átismétli a Petőfi kötet ismertebb verseit is.
A Teleki gróf – a ‘48-as szabadság harc ezredese gálánsan felajánlotta a nagy magyar / világhírű poétának a kastélyt- a mézesheteik alkalmával. Csak a szakácsnő maradt – senki nem zavarta a fiatal házasok boldog együttlétét, nyugalmát.
A központban található Teleki Művelődési Házban jelenleg 2 kiállítás látható: a kastélyból átmenekített Petőfi emlékkiállítás és a Nagybányai Festőtelep képzőművészeti tárlata- főleg a nagybányai és felsőbányai valamint a láposi hegyek ihlette szépségekkel.
Külön köszönjük Kádár Helén helyi idegenvezető segítő kalauzolását.
Bagyinszki Zoltán