Kategória Archívum: Fotóim

Pilisszentkereszt – egykori Ciszterci apátság 1200 – kőfaragványai

Határon belül - 93.000 km2

Magyarország szívében található a Pilisszentkereszti egykori Ciszterci apátság /1200 körül – kőfaragványai, szépséges részletei Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában, a Régi Magyar Gyűjteményben találhatóak. Az apátság alapítása III. Béla királyhoz köthető.
A legkorábbi művészeti emlékeink közül valóak, továbbá ide a galériába helyezték az elhíresült Gertrudis királyné (1185-1213) 1230 körül készült impozáns szarkofágjának megtalált, szépen faragott részleteit is.
A képsorozat végén lévő felvételeken megtekinthető a teljes síremlék elképzelt rajza-a kőfaragványok helyére illesztésével.

Bagyinszki Zoltán

Párizs – Eiffel torony

A nagyvilágról

Az Eiffel-torony Párizs egyik jelképe. Nevét a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 méter magasan van.
Négyzetalapú, 1,6 ha alapterületű, 10 100 tonna tömegű, 12 000 acéldarabból, szegecseléssel állították össze, átmeneti jelleggel. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához.
A New York-i Chrysler Building (319 m) 1930-as felépítéséig a legmagasabb építmény volt a világon.
Az 1880-as évek végére a világ számos építészét hajtotta a becsvágy, hogy egy monumentális, „ezer lábnál magasabb” tornyot építsenek (kb. 305 m), azonban számtalan technikai problémába ütköztek. (például 1885-ben nagy nehézségek árán sikerült kőművesekkel felhúzatni a 170 méteres obeliszket Washingtonban, a Chrysler Building pedig csak homályos terv volt még; 1874-ben a Clarke, Reeves & Co. egy több, mint 300 méteres tornyot szándékozott építeni Philadelphiában, ami sosem valósult meg. Franciaországban Jules Bourdais és Amédée Sébillot gondolkodott egy 300 méter magas, hagyományos módon, kőművesekkel felrakatott torony építésén, ami a kor technológiai ismeretei szerint kivitelezhetetlennek tűnt.)
A sedani vereség és Elzász és Lotaringia elvesztése után az újjászületett, de még gyenge francia köztársaságnak az 1789. évi forradalom 100. évfordulóján valami nagyszabású, dicsőítő emlékműre volt szüksége. Jules Ferry kormánya 1878-ban kezdett megszervezni egy nagy világkiállítást, melynek a megnyitását 1889. május 5-ére rögzítette.
Amikor a világkiállítás tervét 1883-ban véglegesítették, az Eiffel & Cie két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin épp egy fémtorony ötletével állt elő. Elképzelésüket 1884. június 6-áig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével, aki finomította és díszítette az építményt. E díszek egyikeként 72 tudós – a svájci Abraham Louis Breguet és a születése szerint olasz Joseph Louis Lagrange kivételével valamennyi francia – családnevét örökítették meg rajta tudományos eredményeik elismerésének jeleként. E nevek arany betűkkel állnak az első emelet peremén.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez egy diaszkenelt képanyag, 20 éve készült felvételek!
Fotó: Bagyinszki Zoltán

Budapest – Mátyás templom 2022. II. és III. Béla király síremléke

Budapest

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület. Két uralkodói párt koronáztak meg falai között: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és Zitát. Mátyás király, uralkodása alatt kétszer is megnősült, esküvői a Mátyás-templomban zajlottak. Emlékkönyvében többek között olvasható Akihito japán császár, George Walker Bush amerikai elnök, Diána walesi hercegné, V. Harald norvég király és Margaret Thatcher aláírása. „A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni.”

Az egyházi hagyomány szerint eredetileg román stílusban építették, és szentelték fel Szent István király parancsára 1015-ben, de 1241-ben a mongol invázió során megsemmisült, bár erre kevés utalás található. A jelenlegi épület késő gótikus stílusban épült a 14. század második felében, a 19. század végén pedig alapos átépítésen esett át. Ez volt a Középkori Buda második legnagyobb temploma és a középkori Magyar Királyság hetedik legnagyobb temploma. Helyszíne volt a „Mária-csodának”. 1686-ban, amikor a Szent Liga megostromolta az akkor török kézen lévő Budát, a templom fala ledőlt az ágyútűz miatt. Kiderült, hogy mögé egy régi fogadalmi Madonna-szobor volt elrejtve. Amint Szűz Mária szobra megjelent az imádkozó muszlimok előtt, a helyőrség morálja összeomlott, és a város még aznap újra a keresztények kezére került.

Az évszázados oszmán megszállás alatt az egyházi kincstárt többször átmenekítették Pozsonyba, majd Buda elfoglalása (1541) után a templomot a fővárosi mecsetté alakították át, melynek során a templomon belüli késő gótikus freskók megsemmisültek. Buda felszabadulása után megkezdődött a barokk stílusú restaurálás, de 1874–1896 között, Schulek Frigyes tervei szerint a 13. századi gótikus állapotára állították vissza. A második világháborúban Budapest ostroma alatt a németek, majd a szovjetek is táborként használták 1944–1945-ben Magyarország szovjet megszállása alatt. A templomot 1950 és 1970 között a magyar kormány finanszírozásával nagyrészt felújították. A harangtornyot helyreállították, a belső festmények és freskók felújításával együtt. A háború alatt megsemmisült ötmanuálos orgonát 1984-ben újították és szentelték fel.

A templom alatt és mellette fekvő temető területén, mintegy 300 m2-en gépház gondoskodik a nagy turistaforgalmat lebonyolító épület szellőzéséről. A templomban található az Egyházművészeti múzeum, amely a középkori kriptában kezdődik és a Szent István-kápolnánál fejeződik be. Számos szent ereklyét és középkori kőfaragványt, valamint a Szent Korona és koronaékszerek másolatait őrzi.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dobozi Wenckheim kastélypark télen – nyáron

Határon belül - 93.000 km2

Beckó vára, Stibor kapitány síremléke

Felvidék

Beckó vára, Stiborici II. Stibor kapitány részlet gazdag, vörös márvány síremléke, aki 1423 – ban halt meg. 1434. a síremlék dátuma.
Értékes középkori gótikus műalkotásunk. Édesapja erdélyi vajda volt. Lengyel származású vitéz – Vágvölgyi kapitány.
A síremlék fedlapja a Budapesti Történeti Múzeumban található.

Bagyinszki Zoltán

Útban Vereckére, a hágón lévő emlékműhöz

Kárpátalja


Fotó: junior Zoltán

Magyar történelmi családok mauzóleumai

Határon belül - 93.000 km2

A történelmi Magyarország ismert és elismert történelmi családjainak mauzóleumai. Historikus   emlékezés  másképpen….Építmények, családok, ill. személyiségek és műalkotások. 

1. Bóly temető, Batthyany – Montenuovo  hercegi mauzóleum, épült 1879-94 között Carl Gangolf Kaiser osztrák ép. tervei  szerint. Az  utolsó hercegi leszármazott a Rákosi rendszer áldozata volt, Montenuovo Nándor herceg, azaz Alfred Ferdinand von Montenuovo (1888–1951).

2.Budapest  Nádori – Habsburg kripta Budai  várpalota, József főherceg nádor márvány síremléke és mellette sok ismert Habsburg személyiség. Jelentősége, bősége, művészi  kivitele miatt ide illeszkedik.

3.Budapest Fiumei úti temető, Kossuth Lajos 1802-1894 kormányzó mauzóleuma. Tervezője: Gerster Kálmán 1903-1909. a Kupola és a belsők művészi mozaikjai Róth Miksa műve, szobrok Stróbl Alajos.
Magyarország legnagyobb mauzóleuma, különleges díszes belső térrel.

4.Budapest  Fiumei  úti  temető, Batthyany Lajos 1807-1849 mártír miniszterelnök mauzóleuma. Schikedanz Albert építész tervei szerint épült 1874-ben- az oroszlánok később kerültek a homlokzatra.

5.Budapest Fiumei úti temető, Deák Ferenc 1803-1876 A pénzügyminiszter mauzóleuma  1884-1887 között  épült, Gerster Kálmán tervei szerint, mozaik és freskó: Róth Miksa  és Székely Bertalan

6.Budapest Törley mauzóleum, a szec. épületet a romlás virágai díszítik. Csantavéri Törley József 1858-1907 pezsgőkészítő. budafoki Udvarhegyen épült 1909-ben, tervező: Ray Rezső.

7.Doboz kastélypark, gr. Wenckheim mauzóleum felszentelésére 1900 évek elején került sor- különleges értéke a velencei aranymozaik a kupolában. A neoromán stílű épület tervezője a bécsi Nicolaus Schidek volt.

8.Kenderes Horthy családi mauzóleum– Vitéz Nagybányai Horthy Miklós 1868-1957 kormányzó. A XX. század elején készült mauzóleumában 4 generáció tagjai találhatóak

9.Keszthely Szent Miklós temető, Festetics család hercegi mauzóleuma 1925-ben készült el, terveit Groffits Gábor készítette

10.Krasznahorka  (Szlovákia ) a falu szélén található a szecessziós Andrássy mauzóleum. Andrássy Dénes építtette a világ összes márványtípusa felhasználásával felesége és önmaga számára

11.Nagycenk Széchenyi család mauzóleuma a temetőkertben, kiemelve gr. Széchenyi István 1791-1860 a „legnagyobb magyar” síremléke az  épület 1806-19 között épült Ringer József tervei szerint

12.Nagyganna  Eszterházy mauzóleum, több mint 50 Eszterházy családtag nyughelye!
R.k. templom és mauzóleum, klasszicista stílusú épület, 1808-1818. Tervezte: Charles Moreau.

13.Pécs Zsolnay mauzóleum,  rekonstruált majolika családi kripta Zsolnay Vilmos 1828-1900. a művészi porcelán és az eozin máz alkotója (Sikorski Dávid tervei alapján 1901 a mauzóleum elkészülte. Ablak és mozaik díszítés: Róth Miksa

14.Széphalom Kazinczy mauzóleum Sátoraljaújhely városi park, Kazinczy emlékhely – Kazinczy mauzóleum 1759-1831 , a mauzóleum tervezője Ybl Miklós, az épület elkészült 1873-ban.

Összegyűjtötte és fotózta:  Bagyinszki  Zoltán

Ungvár – görögkatolikus Szent Kereszt felmagasztalása székesegyház

Kárpátalja

Homonnai Drugeth György 1615-ben alapított jezsuita kollégiumot Homonnán. Fia, Drugeth János 1640-ben költöztette a homonnai intézményt Ungvárra. A rendház a XVII. század végén, a kuruc háborúk alatt súlyos károkat szenvedett, a jezsuiták többször elhagyták Ungvárt, a kollégium 1718-ban nyílt meg ismét.
Az első templomról nem rendelkezünk információval . A második jelenleg is létező templom építése 1732-ben kezdődött, és 1740-re be is fejeződött. A templom szentélyes nyújtott, egyenes záródású, két oldalán sekrestyékkel, felettük oratóriumokkal. A hajót és a szentélyt dongaboltozat fedi, a hajó hosszanti oldalán három-három oldalkápolna nyílik.
A munkácsi görögkatolikus püspökséget, amely az egri püspökség joghatósága alá volt rendelve, Mária Terézia 1771-ben tudta önálló egyházmegyeként megalapítani . Ezután született a döntés, hogy a püspöki székhelyet telepítsék Ungvárra. A jezsuita rendházat alakították püspöki palotává, a templomot székesegyházzá, a várat a szeminárium kapta, 1775-76-ban.
A jezsuita templom belsejét átalakították a bizánci rítus igényei szerint, titulusa – Szent Kereszt – változatlan maradt. A szentélybe körüljárható baldachinos oltárt, a diadalívbe rokokó faragványokkal díszített ikonosztázt építettek, amelynek alsó sora négy alapképből és három kapuból áll, fölötte az ünnepek, apostolok és próféták sora következik, az egészet a Kálvária jelenete koronázza.
A királyi kapu fölött három ereklyetartó vitrin található, a középsőben Kereszt-ereklyével. A szentély kifestését Andreas Tritina eperjesi művész kezdte 1777-ben, halála után a munkát valószínűleg Sebastian Hirschlinger fejezte be 1782-ben.
A püspöki trónt Franz Feck kassai faragó készítette. Keretét püspöki jelvények díszítik, baldachinjának párkányán Bacsinszky András püspök címerét is láthatjuk.
A szószék szokatlan formájú, nincs kosara, pódiumszerű részen áll a fölolvasó. A szószék és a püspöki trón háttámláján lévő festmények (Szent Pál apostol, Krisztus főpap) 1789-ből származnak.
Három oltár főképe barokk, az északi oldal középső kápolnájába a Keresztrefeszítés, a bejárattól számított első északi oldalkápolnában Szent András, és a déli oldal első oltárán Keresztelő Szent János látható.
Az átalakítások nagy része 1780-ban elkészült, a fölszentelése október 15-én történt. A barokk átalakítás után a külső jelenlegi, eklektikus formája 1876-77-ben alakult ki.
A szovjet rendszerben az egyház üldöztetéseket szenvedett, Romzsa Tódor püspököt 1947. november 1-jén a kórházban megmérgezték.
A székesegyházat csak 1991-ben vehette ismét birtokába a görögkatolikus közösség. A 2001-ben boldoggá avatott Romzsa Tódor püspök ereklyéit a Szent Kereszt oltárban helyezték el. Ikonjs és a főbejárat fölötti Deészisz csoport mozaikjai Puskás László görögkatolikus pap, művész munkái.

http://www.temple-tour.eu/hu/ungvar/68

Az Aranybulla 800 éves jubileuma – 1222

Határon belül - 93.000 km2

Az Aranybulla monumentális emlékműve Székesfehérvár Öreghegy városrészében, annak legmagasabb pontján, a Csúcsos-hegyen áll, mivel a hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András a nevezetes dokumentumot az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen. A ma is látható emlékmű a második: az eredeti a második világháborúban megsérült. A hegyre 1970-ben egy szovjet harckocsi került, mint a világháború mementója. A ma is látható emlékművet 1972-ben, az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor, amit akkor a Budai úton, a mai református új templom helyén állítottak fel. 1990. augusztus 18-án avatták föl jelenlegi helyén.
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette. A kettős aranypecsét az oklevél hártyájának felhajtott alsó részén, a plicaturán függött. A függőpecsétnél plicát (plicatura) hoztak létre az oklevél alsó szélének visszahajtásával és azon keresztül vezették a pecsét függesztésére szolgáló zsineget. (1 §. Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma*, Szerbia, Galícia és Lodoméria királya, örök emlékezetül.)
A középkorban a pecsét a különféle oklevelek hitelesítésének fő eszköze volt, ami a 14. századra már kizárólagossá vált. Tágabb értelemben az aranybulla azt az aranyból készült pecsétet jelenti, mellyel a magyar királyok – III. Bélától kezdődően – megerősítették és hitelesítették fontosabb okmányaikat. Magyarország nemesi szabadsága alapkövének tartott Aranybullának mind a hét eredeti példánya elveszett, azonban a szövege meglehetősen sok forrásban maradt fenn. Az Aranybulla rendelkezéseinek királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, mely kimondta, hogy a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király a rendelkezéseket megszegi.
II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Radvány – Radvánszky kastély

Felvidék

Egy felvidéki fotós program keretében régebben készült sorozat a szépséges “ismeretlen” reneszánsz kastélyról. Most fekete-fehérben látható (így talán nem fáj annyira nekünk!)
Sajnos nagyon leharcolt állapotban volt, van – Tudjuk a millió Felvidéki magyar kastélyból kúriából – legtöbb jó állapotban, sok kiválóan megőrizte önmagát…..
Micsoda örökség került odaátra – Trianon.
Sok viszont lepusztult, pusztulóban van lehet persze tudatosan. A Besztercebányához közeli sárga színű épület is ebben a kategóriába tartozik.
Az Árpádkori település Radvánszky kastély (1600 körül épült) belső udvarába a jellegzetes reneszánsz kapun keresztül lehetett bejutni – nekünk ez nem sikerült.
A udvar közel négyszögletes formát mutat, az emelet egyik oldalán szemrevaló oszlopokra támaszkodó loggia fut végig.
A nagyméretű rezidencia hatalmas gondozatlan –megcsonkított- park közepén található, igazán szépséges vörösbarna árnyalatú vastag lombszőnyeg kerítette a fotózás idején.

Bagyinszki Zoltán