Kategória Archívum: Fotóim

“VÍZI MIKULÁS” jött Gyulán az Ó-Körösön!

Gyula városa

fotó: Kesztyűs András

Egy új gondolat gyors megvalósítás, médiaérdeklődés – Gyula TV. műsorában élő film felvétel, a Gyulai Hírlap – online műsoron is.

Sziasztok Kedves Barátaim! Egy élő képsor tegnap szervezetük – jó időben ketten egy kenus cimborával, 70 gyerek részvételével, 3 hajóval, 2 kg szaloncukor kiosztásával.

A gyerekek énekkel fogadták a miku segédek különítményét, ami aranyos volt. Az előzetes beérkezés után ma jön a nagyszakállú Télapó Gyulán és Magyarország gyermekeihez hozza az ajándékokat, no meg itt ott virgácsot is. A bátrabbak egy vízi kört is tehettek a mikulásokkal.

Üdvözlettel Minden barátnak, ismerősnek, diákoknak, ovisoknak. Érdemes várakozni délután, jöjjön ma hozzátok is a Mikulás szánkón, lovon, autóval, vagy éppen gyalog.

Üdv. András és Zoli a nyugd. kenus mikulás segéd. Köszönjük a sok gyors segítő közreműködést.

Bagyinszki Zoltán

A rekonstruált szépséges Bánffyhunyadi református templom 2022.

Erdély - Partium

Győr – A 600 éves Szent László herma és a Győri Székesegyház

Határon belül - 93.000 km2

A magyar szakrális csoda-csokor Győrben.
Keresztény értéksor a román kortól és stílustól a kortárs művészetekig, majdnem 1000 év.
A székesegyház monumentális műemlék épülete, a Héderváry gótikus kápolna – a Szent László hermájával – 600 éves arany ötvös remekmű, Boldog Apor Vilmos vértanú szarkofágja, Boldog Apor Vilmos vértanú szarkofágja, a Maulbertsch freskók, a kincstár és a kapcsolódó Pápa látogatás. Ja és a szemben található Püspökvár.
Ez szerintem óriási dolog, erről sem nagyon beszélünk. Szinte mindig Esztergom, Pannonhalma- tudom azok fontosak, Tihany, Mátyás t., Ják, a Bazilika Pesten stb.

Bagyinszki Zoltán

A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke a Szent László Herma, amely I. László király szentté avatásának alkalmából készült. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült.
A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban, a herma sejtelmesen előre tekintő, markáns aranyozott ezüst fejében őrzik. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték.
Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült, az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII. század fordulóján alakították át barokk tízágúra. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült. A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke, amely egy XV. századi átalakítás eredménye. Az európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját.

https://m.utisugo.hu/latnivalok/szent-laszlo-herma-gyor-44970.html

Sárközújlak – báró Vécsey kastély / üres elhagyatott, pusztuló barokk műemlék.

Erdély - Partium

Sárközújlak barokkos kastélyát 1760-1764 között építette Vécsey István (1764-1802) császári királyi altábornagy. A négyzet alaprajzú, belső udvaros épület kétszintes volt faszobrok díszítették az utolsó emeletet, amelyek azonban tönkrementek egy 1823-ban keletkezett tűzvész alkalmával, s utóbb a kastélyt úgy fedték be, hogy nem építették újjá az emeletet. A főbejárat fölött a Vécsey család címre látható. A kastély a vidéki rezidenciájuk volt. A sárközújlaki kastélyt 1894-ben parkettázták és krakkói cserépkályhákkal látták el. A XX. század végéig fiúágon öröklődik, majd amikor 1898-ban Vécsey Paulina házasságra lép Sztáray Sándorral és a csehszlovákiai Nagymihályra, azaz Mihalovcénre költözik. A sárközi uradalom jelentős területeket veszített el a földbirtokreformkor 1923-ban. Ez következménnyel is járt, mert hogy a cselédek egy részét el kellett bocsátani, mert a megmaradt birtok képtelen volt az eddigi alkalmazottak eltartására. A birtokcsonkítások lehangolták a bárót, aki 58 éves korában, 1924.-ben meghalt. Vécsey Józsefnek egyik fia sem nősült meg, ami a szatmári Vécseyek magszakadásához vezetett. Vécsey László sárközi uradalmának megmaradt részét keresztfia, Sztáray Mihály örökölte, ugyanakkor az 5 gyerek közül csak Vécsey Eszter marad a kastély lakója.

A kastély Sztáray bírtok lesz. A II. világháború után a kastély a szovjet hadsereg vezérkarának adott otthont. Az idős Vécsey Eszter bárónő a kastély elhagyására kényszerült. Sztáray Mihály gróf azonban nem várta meg a szovjet katonákat.Sofőrje fuvarozta őt feleségével és kisfiával együtt az osztrák-olasz határig. Eszter bárónő nem volt képes elhagyni az otthonának tekintett Sárközt, pedig a kastélyba sosem térhetett már vissza. Szobalánya, Csuka Miklósné született Báncsi Julianna fogadta be egykori úrnőjét.A Vécsey-kastélynak belső bútorzatát széthordták, majd az üresen álló épületét egyszer raktárnak, aztán 1948-tól az Állami Gazdasági Vállalat székelt, 1962-től a Mezőgazdasági Kísérleti Állomás, majd árva gyermekek üdültetésére használták. 1999 óta üresen áll. Papíron még a Román Állam tulajdona, és a hajdani Táborigazgatóság, a jelenlegi Sport és Ifjúsági Igazgatóság használatában áll. Sztáray család pedig pereli az épületet, no és a birtokot. A táborigazgatóságnak előbb pénze nem volt, de a per miatt már érdeke sincs, hogy egy cserepet is kicseréljen. Így a jelenlegi örökös, Sztáray Mihály harcol az ingatlan visszaszerzéséért. És míg az örökös a törvényszék termeit járja, a csatornából kiömlő víz a falakat mossa, a hívatlan vendégek viszik, még ami vihető, jelen pillanatban az épületnek nincsenek ablakai és hamarosan a tető is javításra szorul.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=4204

Tiszacsege – Vay kastély

Határon belül - 93.000 km2

A Vay kastély a XVIII. század legelején épült biedermeier felé hajló empire stílusban. Vay Ádám kuruc generális építette egy magaslatra. Hatezer holdas birtok tartozott hozzá, gulyákkal, ménesekkel. Az épület- együttes az ötszintes főépületből, egy kolostor-épületből és egy lovardából áll. Mivel a Tisza parti városnak, Csegének komp joga volt, itt úri tizedet is lehetett szedni. A báró úr pallos joggal rendelkezett, ezért a kastély alatt egy tömlöcrendszert is építettek. A leghíresebb betyár ‘Ződ Marci’ volt, aki itt raboskodott. Azért hívták így, mert az asszonyok szerint szép zöld volt a szeme. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után 1711-ben labanc kézre került. A labanc tábornok elég iszákos volt, sőt a kártyát sem vetette meg, így hamar elkártyázta a birtokot. Korábban az egyik debreceni bíróé is volt a kastély. A második világháború után egy Radák nevezetű hölgyé volt a birtok, de mivel nem volt utódja, így az államra szállt a tulajdonjog.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=365

Biharkeresztes

Határon belül - 93.000 km2

Az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén fekszik, Debrecentől 50 kilométerre, a magyar-román határtól 6 kilométerre. Vasútállomása egyben határállomás is, a várost átszelő vasútvonal utolsó magyarországi állomása.
Földrajzi szempontból a Bihari-sík egyetlen városa, a kistáj keleti részén fekvő település.
Szomszédai: észak felől Bojt, északkelet felől Bedő, kelet felől Ártánd, dél felől Berekböszörmény, délnyugat felől Told, nyugat felől Mezőpeterd, északnyugat felől pedig Váncsod. Délkeleti irányból Romániához tartozó területek határolják (határszéle mintegy 2 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral), a legközelebbi település a határ túloldalán Köröstarján.
A faluból az 1848–49-es szabadságharcban sokan részt vettek, a keresztesi honvédek névsorát Osváth Pál jegyezte fel.
A helység 1850-ben járási székhely lett (Sárréti, később Mezőkeresztesi járás) és vásártartási jogot kapott, így dinamikusan fejlődni kezdett és rövidesen a járás egyik meghatározó települése lett. Városiasodó jellegére utal, hogy 1900 táján már két gőzmalma és két olvasóköre is volt.[13]
1912-ben a falu neve újra megváltozott. A postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott, hogy Borsod megyében volt egy másik Mezőkeresztes nevű község. Eredeti nevét az tarthatta meg, a bihari Mezőkeresztesből Biharkeresztes lett.
Az I. világháború alatt (1914–1918) román csapatok szállták meg a falut. A harcokban 80 lakos esett el. A trianoni határ létrehozása jelentősen visszavetette a fejlődésben Biharkeresztest, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagyvázsonyi rekonstrukció a Kinizsi várban 2022.

Határon belül - 93.000 km2

Bethlen Gábor az egyik legnagyobb magyar és legkiválóbb államférfi volt.

Erdély - Partium


Tisztelgő emlékezés a szülőhelyéről, Marosillyén a szülőháza fotóival és a közelmúltban a Gyulafehérvári székesegyházban fotózott emléktáblájával -sajnos a középkori reneszánsz síremlékét feldúlták a törökök és kifosztották, tönkretették, megsemmisítették.

Itt a fejedelemsége központjában szobrot is avattak a közelmúltban számára. Rekonstruálják a fejedelmi palotát is.
A Magyar Országgyűlés 2015 novemberében a születése és halálának napját november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította.

2022. november 15.

Bagyinszki Zoltán

 

 

Tétény – Sóskúti-fennsík, Nyakaskő és környéke

Határon belül - 93.000 km2

Fotó: Bagyinszki János

A Nyakas-kő és a környék sziklaszirtjei jellegzetes alakját az erózió, főként az uralkodó északnyugati szél alakította ki, a keményebb mészkőbe rétegződött puhább, homokos üledékeket nagyobb mértékben erodálta, így lett a kőnek nyaka. Az üledékes kőzetekben gyakran találnak Pannon-tenger kori fosszíliákat is. Ha nem is mászunk ki a szikla tetejére, érdemes kissé feljebb kapaszkodni, ahonnan parádés kilátás nyílik a Nyakas-kőre, a szomszédos Madárszirtre és Biatorbágy környékére. A Buda környéki hegyek egyik leglátványosabb pontja ez, kétségtelenül. Miután kiélveztük a nem mindennapi hely varázsát, szép időben, hétvégén, a tömeg miatt ez nem is olyan egyszerű, induljunk el a Madárszirt felé, óvatosan ereszkedjünk le a két sziklát elválasztó árokba, ahol ismét találkozunk a Piros jelzésű turistaúttal. Morzsalékos, nehezen járható, meredek kaptatón, néhol lapos sziklákon lépdelve mászunk fel a Madárszirt déli végére, a P jelzéseket követve. Látványos utunk a sziklafal pereme közelében fut, lélegzetelállító kilátást élvezve a Biai-tavakra, a Zsámbéki-medencére, gyalogolunk tovább. Ne felejtsünk el visszanézni a Nyakas-kőre, innen látszik legjobban, milyen hatalmas képződmény.

https://kirandulastippek.hu/budapest-kornyeke/nyakas-ko-a-budai-hegyseg-legmenobb-sziklaja

Budapest – Ráth György különleges síremléke

Budapest

A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.

https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke