Kategória Archívum: Gyula városa

A Fekete-Körös magyarországi szakasza a Tiszántúl egyik legérintetlenebb tája. A mályvádi erdőt határoló Fekete-Körös a leginkább szabályozatlanul hagyott folyóink egyike. A határtól a szanazugi összefolyásig kanyargó 20,5 kilométeres vonalán húsz erős hurkot és ívet vet. Igézően vadregényes. A kanyargó folyót több ezer hektár kiterjedésű erdő kíséri, az ősi erdőszigetek, Keszi,Bányarét, Törökerdő, Mályvád, Sitka erdeiben még ott kanyarognak az elhagyott Körös medrek. Az erdőgazdaság több évtizedes vízpótló törekvéseinek eredményeképpen jelentős részük ma újra vízjárta vidék. A változatos élőhelyek sok-sok növény- és állatfajnak adnak otthont.
A terület évszázadok óta kiváló vadászterület, dámvadállománya messze földön híres. A Bányaréti őstölgyes hazánk ezredik védett területe, valamikor legelőhöz kapcsolódó delelőhely volt. Kocsányos tölgyei és vadkörtefái a Körös-vidék egykori ősi tölgyerdőinek maradványaként jelentős genetikai és táji értéket képviselnek.

https://www.gyulavaros.hu/kirandulasok-a-kornyeken/malyvadi-erdo

Történetek, beszélgetés Bagyinszki Zolival 2.rész.

 

Történetek, beszélgetés Bagyinszki Zolival 1.rész.

Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki megalkotta a Gyermekvédelmi törvényt. Az 1901. évi VIII. törvénycikkelyben a talált, valamint a hatóságilag elhagyatottnak nyilvánított hét éven aluli gyermekek ellátásáról kell az államnak gondoskodnia, míg az 1901. évi XXI. törvény ezt a 15. életkorig kiterjeszti. A miniszterelnök lelkes és odaadó támogatója a gyermekvédelem ügyének. Erről egy 1910-es tudósítás így ír:
„… de egyiknek a sorsa sincs annyira a szívéhez és szeretetéhez nőve, mint a gyermekvédelem. Ehhez nem enged hozzányúlni ellenséges kézzel, ebben mindenki, a ki az elhagyatott gyermek rovására akar takarékoskodni, vele szemben találkozik ellenségül.”

Forrás: Körmendiné Pók Zsófia, könyvtáros, Heim Pál Gyermekkórház: A Budapesti Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely története és irodalma

A Békésmegyei fehérkereszt egyesületet 1896-ban gróf Almásy Dénesné ügybuzgósága hívta életre. Az egyesületet 1899. július 13-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy Gyulán gyermekmenhelyet létesít. Megvásárolták e célra a Szent István utcán fekvő Follmann-féle házat, melynek megvételére, átalakítására és felszentelésére mintegy 12 000 forintot költöttek.
A gyermekmenhely ünnepélyes megnyitása 1899. október 30-án történt. A fővárost nem számítva ez volt az országban az első gyermekmenhely. Lukács György főispánsága idején Bosnyák Zoltán megbízást kapott Széll Kálmán miniszterelnök-belügyminisztertől, hogy az állami gyermekvédelemről törvényjavaslatot dolgozzon ki. Amikor aztán a törvény létrejött és felállították az állami gyermekmenhelyeket, ezek egyikét Lukács kezdeményezésére Gyulának juttatták.
Gyula ezzel egy nagy jelentőségű intézménnyel gazdagodott. 1912-ben a gyermekmenhely részére új székházat akartak építeni. A város erre a célra megvette özv. Léderer Lajosné 1364 négyszögöles ingatlanát 10 000 koronáért, kedvezményes áron.

Forrás: Scherer Ferenc: Gyula város története, Gyula m. város kiadása, 1938, II. kötet, 289-290. o.

Az 1912 körül tervezett és a világháború után megépült jelentős épület tervezője: Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula építészpáros Gyula rangos város, ami az alábbi listából is nyilvánvaló: tájékoztatásul, a történelmi Magyarországi városok listája, ahol 1904-ben Gyermekmenhely-ek létesültek (a fővárosi mellett): amely a közelmúltig Gyermekkórházként működött.
Aradon (átadva: 1904. május 1.), Gyulán (1904. október 29.), Debrecenben (1904. október 15.), Kecskeméten (1904. október 28.), Kolozsvárott (1904), Nagyváradon (1904. május 11.), Pécsett (1904. augusztus), Szabadkán (1904. július 27.),
Szegeden (1904. április 16.), Veszprémben (1904. október 15.), Kassán (1904. december 1.), Marosvásárhelyen (1904. augusztus),
Munkácson (1905. október 31.), Rimaszombaton (1905. október 1.), Szombathelyen (1904. július 18.), és Temesvárott (1904. május közepe).

Bálint Imre és Bagyinszki Zoltán

Gyulán még a kapuk is szépek, változatosak, érdekesek, igényesek vegyük észre őket. Közintézmények, templomok, vendéglők, polgárházak, ”társasházak” bejáratai.
– Válogattam egy pár hangulatos régi felvételt, legtöbbjük több mint 100 éve készült az egykori megyeszékhelyen Gyulán. Ezeket vírusmentesen látogathatjuk.
Mutatja az egykori tulajdonos esztétikai igényét, pénztárcája vastagságát és a társadalmi státuszát már messziről is. No meg a készítője szaktudását.

Bagyinszki Zoltán

Tél van, az idő sem/ a vírus sem kedvez a fotósoknak- de létrehívta a városunk különös és érdekes látnivalóit, amit sokszor rohanásunk közben észre sem veszünk pedig megérné…..
Séta a városban, de figyelmesen keresve Gyula csodálatos kézműves remekeit. A vasból készült műalkotásokat. Az indítást számomra a Rk. Nagyboldogasszony templomunk belső 3 remekbeszabott kapuja adta.
Majd a KÖVIZIG gazdagon díszített középülete következett és a Bíróság (Törvényszéki palota) ezután a Városháza szépséges részletei majd a temetők értékei és a magánházak is elvarázsoltak.
Kicsit régebbi fotók és a mai képek válogatása hozta össze a közel 40 épület ill. temetői részletet, a több mint 120 válogatott felvételt amit megfeleztem sajnos. (nehéz volt!)
és ebből most 2 részletben tudom bemutatni az online kiállítást. Akár lehetne a címe “VASREMEKEK” is.
Legalább 200 év speciális szakmai művészeti egyvelege az itt látható sorozat.Sajnos az alkotók a mesterek neveit nem is tudom hol lehetne megtudni ? Feltétlen érdemes volna megtisztelni őket, azokat akik e változatos világot megteremtették az izzó tüzes vasat formálva. Többször is volt szerencsém figyelni a munkájukat ahogyan formálják az üllőn kalapáccsal a mintákat, díszítéseket – főleg a szecessziós remekművek az igazi kihívás,a sok ívelt forma rendkívül látványos gazdagsága. Több 100 éve állják az idő viszontagságait hegesztés nélkül rögzítve.
Kapuk, korlátok, erkélyek, ablakrácsok, egyedi épület díszítőelemek kerülnek ki ügyes kezeik alól. Talán nem mondok újat kár, hogy ez a szakma, ez a művészet kihalófélben van. Bocsánat- kihalt?!
A honlapomon már bemutatva a budapesti szecessziós stílusú erkélyeket kapukat ablakrácsokat csodáltam évekkel ezelőtt, akkor nem gondoltam még, hogy Gyulán is vannak hasonló szépségek. Ismét megállapítható kiváló helyen élünk, a Kultúra Magyar Városa igazi tárháza az értékeknek. Javaslom néha lassítsunk és fedezzük fel a kovácsoltvas szépségeinket.

A fotók alatt olvasható az épület neve, illetve címe- a fontosabb ismert objektumok nem kaptak utcaneveket.

Bagyinszki Zoltán

Tél van, az idő sem/ a vírus sem kedvez a fotósoknak- de létrehívta a városunk különös és érdekes látnivalóit, amit sokszor rohanásunk közben észre sem veszünk pedig megérné…..
Séta a városban, de figyelmesen keresve Gyula csodálatos kézműves remekeit. A vasból készült műalkotásokat. Az indítást számomra a Rk. Nagyboldogasszony templomunk belső 3 remekbeszabott kapuja adta.
Majd a KÖVIZIG gazdagon díszített középülete következett és a Bíróság (Törvényszéki palota) ezután a Városháza szépséges részletei majd a temetők értékei és a magánházak is elvarázsoltak.
Kicsit régebbi fotók és a mai képek válogatása hozta össze a közel 40 épület ill. temetői részletet, a több mint 120 válogatott felvételt amit megfeleztem sajnos. (nehéz volt!)
és ebből most 2 részletben tudom bemutatni az online kiállítást. Akár lehetne a címe “VASREMEKEK” is.
Legalább 200 év speciális szakmai művészeti egyvelege az itt látható sorozat.Sajnos az alkotók a mesterek neveit nem is tudom hol lehetne megtudni ? Feltétlen érdemes volna megtisztelni őket, azokat akik e változatos világot megteremtették az izzó tüzes vasat formálva. Többször is volt szerencsém figyelni a munkájukat ahogyan formálják az üllőn kalapáccsal a mintákat, díszítéseket – főleg a szecessziós remekművek az igazi kihívás,a sok ívelt forma rendkívül látványos gazdagsága. Több 100 éve állják az idő viszontagságait hegesztés nélkül rögzítve.
Kapuk, korlátok, erkélyek, ablakrácsok, egyedi épület díszítőelemek kerülnek ki ügyes kezeik alól. Talán nem mondok újat kár, hogy ez a szakma, ez a művészet kihalófélben van. Bocsánat- kihalt?!
A honlapomon már bemutatva a budapesti szecessziós stílusú erkélyeket kapukat ablakrácsokat csodáltam évekkel ezelőtt, akkor nem gondoltam még, hogy Gyulán is vannak hasonló szépségek. Ismét megállapítható kiváló helyen élünk, a Kultúra Magyar Városa igazi tárháza az értékeknek. Javaslom néha lassítsunk és fedezzük fel a kovácsoltvas szépségeinket.

A fotók alatt olvasható az épület neve, illetve címe- a fontosabb ismert objektumok nem kaptak utcaneveket.

Közben sikerült megtalálni az alkotó művész-mestert Geist György gyulai műlakatos.

Bagyinszki Zoltán