Kategória Archívum: Gyula városa

A kanalasgém a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül az íbiszfélék családjába és a kanalasgémformák alcsaládjába tartozó faj.
A Platalea madárnem típusfaja.
Nevét csőre kanálszerűen kiszélesedő végéről kapta. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem az íbiszfélékhez tartozik.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008-ban „Az év madarává” választotta.

Magassága 80-90 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. Világossárga begye kivételével tiszta fehér, szeme kárminpiros, csőre fekete, hegye sárga, lába fekete, szemgyűrűje sárgászöld, torka zöldessárga. Fejükön tollüstököt hordanak. A tojó valamivel kisebb termetű a hímnél, a fiatal madár a tollüstök hiányában és sárga felsőmellében különbözik az öregebb madártól.

Márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeresen fészkel.
Magyarországon 1100-1300 páros fészkelő-állománya van a fajnak, mely európai viszonylatban az egyik legnagyobb populáció. Mind az európai, mind a hazai állomány folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években. Ennek ellenére a populációk sérülékenyek, mert táplálkozásukat csak nagyon speciális vízmélység mellett tudják végezni. Száraz években a populáció egy része nem is kezd fészkelésbe.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyulai földművelők gőzmalmának építése 1912-ből datálható, ekkor tettek közzé részvénybejegyzési felhívást. A malom építése Molnár Albert (1878-1952) építész nevéhez köthető. A gyulai gazdák az államosításig voltak tulajdonosok. 1921-ben gabonafelvásárlásra is írtak ki felhívást, hiszen a malom kapacitása nagymértékben megnőtt. Az egyetlen olyan feldolgozó volt, amely saját sütödével, pékséggel, kenyérgyárral rendelkezett. 1958-ban a malom leégett, 1961-ben indult újra búzaőrléssel. Évekig gyakorlati helyszíne volt a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, tanüzemeként is működött. A privatizáció után 11 évig angol tulajdonossal gazdálkodott, de magyar menedzsmenttel. Az 1990-es évek második felében részleges rekonstrukción esett át, a koptató üzemrészt felújították, a régi tisztító vonalat modern gépekre cserélték, valamint megnövelték az őrlőüzem teljesítményét is. 1993-ban az Agrimill Rt. telephelyévé vált, amely 1995-ben a malmot kukoricaőrlésre szerelte át, innentől datálható a nagy sikerű és kiváló minőségű kukoricadarák gyártása, amely alapjául szolgál a közkedvelt kukoricapelyheknek, illetve a „pukinak”. A malom névleges kapacitása 100 tonna/24 óra. Az üzem alapanyag-tároló 2800 tonnás. 2004-ben új tulajdonoshoz került, majd több átalakulás után 2020-ban a régi dolgozók szakértelmére alapozva rendületlenül, egyedüli gyulai malomként működik és őröl tovább. A malom –tó melletti üzemben 4 szinten dolgozik a szakmai gárda, érdekes a falak támpilléres biztosítása.

Lejegyezte: Fodor György

A Fekete-Körös magyarországi szakasza a Tiszántúl egyik legérintetlenebb tája. A mályvádi erdőt határoló Fekete-Körös a leginkább szabályozatlanul hagyott folyóink egyike. A határtól a szanazugi összefolyásig kanyargó 20,5 kilométeres vonalán húsz erős hurkot és ívet vet. Igézően vadregényes. A kanyargó folyót több ezer hektár kiterjedésű erdő kíséri, az ősi erdőszigetek, Keszi,Bányarét, Törökerdő, Mályvád, Sitka erdeiben még ott kanyarognak az elhagyott Körös medrek. Az erdőgazdaság több évtizedes vízpótló törekvéseinek eredményeképpen jelentős részük ma újra vízjárta vidék. A változatos élőhelyek sok-sok növény- és állatfajnak adnak otthont.
A terület évszázadok óta kiváló vadászterület, dámvadállománya messze földön híres. A Bányaréti őstölgyes hazánk ezredik védett területe, valamikor legelőhöz kapcsolódó delelőhely volt. Kocsányos tölgyei és vadkörtefái a Körös-vidék egykori ősi tölgyerdőinek maradványaként jelentős genetikai és táji értéket képviselnek.

https://www.gyulavaros.hu/kirandulasok-a-kornyeken/malyvadi-erdo

Történetek, beszélgetés Bagyinszki Zolival 2.rész.

 

Történetek, beszélgetés Bagyinszki Zolival 1.rész.

Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki megalkotta a Gyermekvédelmi törvényt. Az 1901. évi VIII. törvénycikkelyben a talált, valamint a hatóságilag elhagyatottnak nyilvánított hét éven aluli gyermekek ellátásáról kell az államnak gondoskodnia, míg az 1901. évi XXI. törvény ezt a 15. életkorig kiterjeszti. A miniszterelnök lelkes és odaadó támogatója a gyermekvédelem ügyének. Erről egy 1910-es tudósítás így ír:
„… de egyiknek a sorsa sincs annyira a szívéhez és szeretetéhez nőve, mint a gyermekvédelem. Ehhez nem enged hozzányúlni ellenséges kézzel, ebben mindenki, a ki az elhagyatott gyermek rovására akar takarékoskodni, vele szemben találkozik ellenségül.”

Forrás: Körmendiné Pók Zsófia, könyvtáros, Heim Pál Gyermekkórház: A Budapesti Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely története és irodalma

A Békésmegyei fehérkereszt egyesületet 1896-ban gróf Almásy Dénesné ügybuzgósága hívta életre. Az egyesületet 1899. július 13-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy Gyulán gyermekmenhelyet létesít. Megvásárolták e célra a Szent István utcán fekvő Follmann-féle házat, melynek megvételére, átalakítására és felszentelésére mintegy 12 000 forintot költöttek.
A gyermekmenhely ünnepélyes megnyitása 1899. október 30-án történt. A fővárost nem számítva ez volt az országban az első gyermekmenhely. Lukács György főispánsága idején Bosnyák Zoltán megbízást kapott Széll Kálmán miniszterelnök-belügyminisztertől, hogy az állami gyermekvédelemről törvényjavaslatot dolgozzon ki. Amikor aztán a törvény létrejött és felállították az állami gyermekmenhelyeket, ezek egyikét Lukács kezdeményezésére Gyulának juttatták.
Gyula ezzel egy nagy jelentőségű intézménnyel gazdagodott. 1912-ben a gyermekmenhely részére új székházat akartak építeni. A város erre a célra megvette özv. Léderer Lajosné 1364 négyszögöles ingatlanát 10 000 koronáért, kedvezményes áron.

Forrás: Scherer Ferenc: Gyula város története, Gyula m. város kiadása, 1938, II. kötet, 289-290. o.

Az 1912 körül tervezett és a világháború után megépült jelentős épület tervezője: Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula építészpáros Gyula rangos város, ami az alábbi listából is nyilvánvaló: tájékoztatásul, a történelmi Magyarországi városok listája, ahol 1904-ben Gyermekmenhely-ek létesültek (a fővárosi mellett): amely a közelmúltig Gyermekkórházként működött.
Aradon (átadva: 1904. május 1.), Gyulán (1904. október 29.), Debrecenben (1904. október 15.), Kecskeméten (1904. október 28.), Kolozsvárott (1904), Nagyváradon (1904. május 11.), Pécsett (1904. augusztus), Szabadkán (1904. július 27.),
Szegeden (1904. április 16.), Veszprémben (1904. október 15.), Kassán (1904. december 1.), Marosvásárhelyen (1904. augusztus),
Munkácson (1905. október 31.), Rimaszombaton (1905. október 1.), Szombathelyen (1904. július 18.), és Temesvárott (1904. május közepe).

Bálint Imre és Bagyinszki Zoltán