Kategória Archívum: Gyula városa

Az óvodások és kisiskolások színezték a füzeteket a gyulai épületek rajzait – amelyeket Bagyinszki Luca készített.
Fotó a nagyapától: Bagyinszki Zoltántól, a családi “vállalkozásban készült különlegesség remek marketing eszköznek is bizonyult.
Az óvodások séták keretében keresték fel az virágos házikókat- majd a szüleiket is invitálták a szecessziós sétákra – Tudjuk nem lehet elég korán kezdeni…..
A képeken a fotográfus kifestős gyulai képei és a barát: Rusznyák Csaba premier képei láthatóak.
Megható és különleges élmény volt a kicsi gyerekek társaságában együtt színezni a XX. század elején készült hazai műalkotásokat.
„Színes, virágos házikók Gyulán” – a Kincskereső óvodában és a Csikyben | Csiky Gergely Főgimnázium (csikygergelyarad.ro)

Bagyinszki Zoltán

A Béke sugárút menti zöld Göndöcs – kertet még 1880 körül álmodta meg Göndöcs Benedek apátplébános, ogy. képviselő.
A százados fákkal / tölgyek, platánok, örökzöldek üdítő pihentető látvánnyal a város egyik pihenőközpontja, amely bekerült a városi és a megyei értéktárba is.
Az egykori Fehér-Körös mellékága ingoványos terület feltöltésével keletkezett a közkedvelt Népkert. Gyula város első közparkja lett.
Jelentőseb, a képeken is látható épületei – városi intézményei: Erkel Művelődési Központ, Vigadó, Kohán Képtár/ 1895, Városi Tornacsarnok és a XX. századi Hősök és Áldozatok emlékműve is nagy értéke a parknak. Hatalmas mozaikját Kohán György készítette.
A néhai Faszínház, a Színkör – már sajnos régen elbontásra került/1961. A park közepén található a vasbeton víztorony- tetején csillagászati műszerekkel.
Tövében pár éve, közkedvelt szabadtéri tornaeszközöket állítottak fel. A fotókon is látható játszótér a gyerekek felkapott szórakozóhelyévé vált.
A vigadó oldalán lévő szoborfülkéből köszönt ránk Göndöcs Benedek bronz mellszobra – alkotója Técsy László- 1933.

Bagyinszki Zoltán

Immár a 8. és a legrangosabb leggazdagabb eseménysor – különlegességekkel- nem mellékesen készül egy 160 oldalas szecessziós album a történelmi Magyarország építészetéről, B. Zoli válogatása. Brunner Attila műv. történész segítségével.
Ismét Arad város – aradi szecessziós barátok bevonásával. Csodálatos alkotói sikerélmény a Luca unokámmal készült egyedi gyulai szecessziós kifestő megvalósítása.Tudjuk nem lehet elég korán kezdeni.
Most sikerül először megismertetni szélesebb körben Pfaff Ferenc gyulai építőmester – tervező munkásságát- életművét. Megköszönve szecessziós aktivitását koszorút helyezünk el a Németvárosi Szent József temetőben a síremlékénél. Igazi nagyrendezvény keretében sok mindent sok mindenki számára szervezünk június 10-11-12-én Gyulán és Aradon.
Külön- külön köszönet a támogatók a családom segítségéért.
Talán a legkomolyabb és legtöbb időt igénylő feladatunknak tettünk eleget Fodor Gyuri és Bálint Imre barátommal közösen – hogy elkészült április hónapban a tanulmányunk
a város szecessziós építészetéről és a kapcsolódó interaktív várostérképünk hozzá. Több mint 40 épület és temetői síremlék 1000 fotóval mutatja be az Alföld egyik leggazdagabb települési épített örökségét.
Érdekességként említem ,hogy a Szecesszió témakörű kiállítás /B. Zoltán-Erkel Műv. Központ fotói segítségével reprezentálja a történelmi Magyarország századfordulós értékeit.
Azért a Székely Aladár fotóklub tagjai által készült Slide Show is különleges élményt jelent majd.
A szecessziós programok nyilvánosak –várjuk a kedves érdeklődő közönséget.

Bagyinszki Zoltán fotográfus,szervező

EMLÉKEZZÜNK VIRÁGOKKAL 2021-ben is!
Gyulai és Gyulavári 56-os személyiségek, HŐSEINK síremlékei, emléktáblái, portréi városunkban, temetőinkben.
Október 23. Alapítvány

Református Új-temető:
Nádházi János
Székely Mihály
id. Petrás János
Breiska Károly

Református Ó-temető:
dr. Gyarmati István
Szilágyi István

Gyulavári temető:
Dandé János
Erdős András
Szántó Lajos
Berár János
Gyöngyösi Károly
Kiss Á Ferenc
Hupli Lajos
Szabó János
Horváth András
Ifjú Horváth András
Erdős József

Szt. József temető:
Radóczi András
Szikes András
Dr. Japport Márton

Szt. Háromság temető:
Simonyi Imre
dr. Bányász Vince
Dr. Csonka István

Békéscsaba, Berényi úti temető:
Mány Erzsébet
Farkas Mihály

Budapest, Óbudai temető:
M. Szabó András

Összegyűjtötte és fotózta: Bagyinszki Zoltán
A 2020-ban megkezdett gyűjtés, a keresés az idén tovább folytatódik.

Pfaff Ferenc
(Gyula, 1878. 01. 18. – Gyula, 1945. 05. 17.)

Építőmesterre emlékezünk, halálának 76. évfordulóján.
Pár nap múlva a Szecesszió Világnapján koszorút helyezünk el a síremlékén.

A neves gyulai szakember 1902-ben kapott építész oklevelet, 1910-től közös tervező- és vállalkozóirodát nyitott Schneider Mátyással. Gyulán jelenleg 15 épület kapcsolódik igazoltan hozzá. Munkássága szorosabban kötődik Lechner Ödön nemzeti stíluskísérletéhez, de egyúttal helyi ízt is ad annak. Síremléke Gyulán, a Szent József temetőben található (I/4.)

Leismertebb gyulai művei a szecesszió világából:
1. 1905: Gyulavárosi Takarékpénztár (Városház u. 1. → Piculás Bank)
2. 1907-1908: Békés Megyei Takarékpénztár (Városház u. 26.) → KÖVIZIG főépület
3. 1911-1912: Állami polgári leányiskola + fiúiskola (B épület) → egykori I. sz. Ált. Isk. (Kossuth L. u. + Károly Róbert u.) → jelenleg zárva
4. 1927-1928: Pfaff-villa →Stéberl hentesüzlet (Béke sgt. 14.) → inkubátorház, Veres Húsbolt
5. Egyesült Katolikus Polgári Kör székháza (Béke sgt. 9-11.) → lebontva
6. Gyermekmenhely (Kárpát u. 11.) → gyerekkórház; átalakítás alatt

Kisebb, eklektikus lakóházak, villák:
1910: lakóház (Scherer Ferenc u. 58.)
1911: lakóház (Bodoky u. 1.)
1924: Faulháber-ház (Városház u. 5.)
Geszner-ház (Jókai u. 17.) → lebontva
Neumann-ház (Árpád u. 28.)
lakóház (Szent István u 33.)
lakóház (Kálvin u 27.)
Szív-ház (Kossuth L. u. 16.)
Józsefvárosi Földmunkás Olvasókör székháza (Scherer F. u.)

1908–1912 között elkészült épületeinek az utcavonalhoz finoman igazodó, elegánsan ívelő homlokzatai, szamárhátíves oromzatai, téglaszalagjai jellegzetesen sgrafittó- technikás, növényi és népművészeti motívumokkal tarkítják a városképet.
A városhoz élete végéig ragaszkodó Pfaff Ferenc egy kiváló gyulai polgár, termékeny építészt ismerhettünk meg munkái által. Mindenképpen nagyobb odafigyelést, további levéltári kutatást érdemel! A javaslatot az épületekről készült fotók is alátámasztják.

Dokumentálta: Bagyinszki Zoltán
Gyula, 2021. március 21.

A kanalasgém a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül az íbiszfélék családjába és a kanalasgémformák alcsaládjába tartozó faj.
A Platalea madárnem típusfaja.
Nevét csőre kanálszerűen kiszélesedő végéről kapta. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem az íbiszfélékhez tartozik.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008-ban „Az év madarává” választotta.

Magassága 80-90 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. Világossárga begye kivételével tiszta fehér, szeme kárminpiros, csőre fekete, hegye sárga, lába fekete, szemgyűrűje sárgászöld, torka zöldessárga. Fejükön tollüstököt hordanak. A tojó valamivel kisebb termetű a hímnél, a fiatal madár a tollüstök hiányában és sárga felsőmellében különbözik az öregebb madártól.

Márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeresen fészkel.
Magyarországon 1100-1300 páros fészkelő-állománya van a fajnak, mely európai viszonylatban az egyik legnagyobb populáció. Mind az európai, mind a hazai állomány folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években. Ennek ellenére a populációk sérülékenyek, mert táplálkozásukat csak nagyon speciális vízmélység mellett tudják végezni. Száraz években a populáció egy része nem is kezd fészkelésbe.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyulai földművelők gőzmalmának építése 1912-ből datálható, ekkor tettek közzé részvénybejegyzési felhívást. A malom építése Molnár Albert (1878-1952) építész nevéhez köthető. A gyulai gazdák az államosításig voltak tulajdonosok. 1921-ben gabonafelvásárlásra is írtak ki felhívást, hiszen a malom kapacitása nagymértékben megnőtt. Az egyetlen olyan feldolgozó volt, amely saját sütödével, pékséggel, kenyérgyárral rendelkezett. 1958-ban a malom leégett, 1961-ben indult újra búzaőrléssel. Évekig gyakorlati helyszíne volt a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, tanüzemeként is működött. A privatizáció után 11 évig angol tulajdonossal gazdálkodott, de magyar menedzsmenttel. Az 1990-es évek második felében részleges rekonstrukción esett át, a koptató üzemrészt felújították, a régi tisztító vonalat modern gépekre cserélték, valamint megnövelték az őrlőüzem teljesítményét is. 1993-ban az Agrimill Rt. telephelyévé vált, amely 1995-ben a malmot kukoricaőrlésre szerelte át, innentől datálható a nagy sikerű és kiváló minőségű kukoricadarák gyártása, amely alapjául szolgál a közkedvelt kukoricapelyheknek, illetve a „pukinak”. A malom névleges kapacitása 100 tonna/24 óra. Az üzem alapanyag-tároló 2800 tonnás. 2004-ben új tulajdonoshoz került, majd több átalakulás után 2020-ban a régi dolgozók szakértelmére alapozva rendületlenül, egyedüli gyulai malomként működik és őröl tovább. A malom –tó melletti üzemben 4 szinten dolgozik a szakmai gárda, érdekes a falak támpilléres biztosítása.

Lejegyezte: Fodor György