Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.

http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm

Négy utca által határolt telken, keretes beépítésű, egyemeletes szárnyakból álló épület, ÉNy-i sarkán toronnyal, K-i és D-i szárnyán az udvarba erősen benyúló toldalékokkal. Az épületegyüttes magja a Ny-i szárny közepén álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Utcai homlokzatán ión pilaszterekkel tagolt, attikás középrizalit, az attika fölött a város címere. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű. Földszinti terei boltozottak, az emeletiek, egy csehsüveg boltozatos helyiséget kivéve, síkmennyezetesek. A házasságkötő teremben fatáblákra festett falikép: 1988 (Berki Viola). Korábbi, 1758-ban emelt földszintes épület felhasználásával épült 1833-1834-ben (építész: Fischer Ágoston kecskeméti mester). Az épület klasszicista szárnyához több, különböző funkciójú, eltérő tömegű, magasságú, nyereg-, és manzárdtetős épületrész kapcsolódik. A különböző funkciójú épületrészek kapcsolódási pontjain rizalitok, a szárnyak véghomlokzatait hullámvonalas oromzat zárja le, a falfelületek höbörcsös vakolatában sima felülettel, eltérő színnel megjelenő növényi és figurális díszítés. A D-i szárnyban színház, jelenleg filmszínház, K-i, főhomlokzata előtt csúcsíves záródású árkádokkal megnyitott előcsarnok. A Ny-i szárny É-i részén, közvetlenül a régi épület mellett az új városháza bejárata. Íves nyílású, falsík mögötti előterében építési tábla. Épült 1905-1906-ban (építészek: Hikisch Rezső és Kotál Henrik, kivitelező: Hegyi Ferenc).

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/2296

A jászberényi Jász Múzeum őrzi az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Jászkürtöt, amelyhez egyik legszebb hősi magyar mondánk, a Lehel monda fűződik. A kürtöt a régiségben Jászkürtnek hívták, s csak a 17. századtól azonosítják Lehel vezér híres kürtjével. Ettől kezdve egyaránt hívják Jászkürtnek és Lehel kürtjének is. Ismereteink szerint a gazdagon faragott, elefántcsont kürt a 12. század második felében, Kijevben vagy Magyarországon készülhetett. A kürt Jászberénybe kerülésének idejéről, körülményeiről, biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de feltételezhető, hogy ajándékozás révén kerülhetett valamelyik jász vezérhez, általa pedig a Jászság területére. A kürt eddig ismert legkorábbi ábrázolása, amelyet Jászkisér város egykori pecsétje őrzött meg, 1543-ból való. A török hódoltság után a kürt képe rákerült Jászberény város, a Jász-Kun Kerület, valamint a jászsági községek címereire, pecsétjeire, fontosabb iratokra, tárgyakra, de még a házak homlokzatára is. A kürt jelképpé válása kezdetben a jászok Szent István országához való tartozását segítette, a redemptiot követően azonban egyre inkább a sajátos közjogi helyzettel bíró népcsoport összetartozását szimbolizálta. 1876-ig, a Jászkun Kerület fennállásig a jászkapitányok méltóságjelvénye volt, s ünnepi alkalmakkor gyakran viselték övükre vagy vállukra függesztve, de jeles ünnepeken ebből ittak egymás egészségére. Figyelemre méltó a kürt hangja is, hasonlít a havasi kürt hangjához. Első rádiófelvétele 1953-ban volt, amikor Kádár Ferenc dévaványai kürtfaragó népművész szólaltatta meg Jászberényben, s ekkor a Kossuth Rádió felvételt is készített róla. A kürt ma is a jász összetartozás legfőbb szimbóluma, amelyet csak igen jeles alkalmakkor vesznek ki szentélyéből, s szólaltatják meg a közönség nagy örömére.

http://www.jaszmuzeum.hu/node/168

Hévíz a természeti világcsoda 27-35 fokos meleg- gyógyvizével mágnesként vonzza gyógyulni pihenni vágyó embereket, betegeket turistákat ( közelben Sármelléken repülőtér is működik.
Nagy élmény volt számomra családom fiaim számára a rendszerváltás után rögtön, a szovjet kivonulást követően bemenni megnézni a reptér titkos technikai rendszereit).
Mi szerencsénkre fényképezőgépemmel több alkalommal is pihentünk, csodáltuk ,úszkáltunk a tóban a tündérrózsák között. A z átlagos 3-4 m mélységű , 4.4 hektáros felületű tó és környezete a fürdőház épülete lenyűgöző.
A város első képes albumához annak idején én készítettem a fotókat (Debrecen Tóth kiadó). A 3 nyelvű nívós album több száz kép segítségével tovább vonzotta a vendégeket.

Friss hír HÉVÍZ a város, a tó az idegenforgalmi objektum népszerűsége, vonzereje miatt bekerült Európa 15 legnépszerűbb látogatott helyei közé. A közeljövőben intenzív XXI. századi rekonstrukció kezdődik a városban, Hévíz gyógy központjában.
Európai közönségszavazás: a Best Destination 2020. Az előzetesen javasolt objektumokra településekre több mint 600.000 szavazat érkezett. 12. helyével most megelőzve pl. Madridot vagy Prágát. További sok sikert kívánunk a fejlesztésekhez, városmarketinghez akkor most eldöntöttem ismét újabb tavaszi látogatással segítjük a jövő évi szavazás sikerét. Megyünk Hévízre.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetején a természetjárók ezt a 2005-ben műemlékké nyilvánított, kőből épült kilátót, ami azóta a térségi turistaélet egyik központjává vált. Az építményt eredetileg Jubileumi kilátónak nevezték, amely a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves évfordulójára utalt. A tervezők igyekeztek szem előtt tartani a visegrádi vár és a Salamon-torony jellegzetességeit, így teremtve összhangot az építmények között. A legfelső teraszt csigalépcsőn lehet elérni, onnan körpanoráma tárul elénk.

A felső szintről Budapestet és környékét fedezhetjük fel, de tiszta időben akár száz kilométerre is elláthatunk. A Mátrától a Pilisig és a Zsámbéki-medencéig csodálhatjuk a panorámát. Ennek legszebb szelete a karnyújtásnyira lévő Fellegvár, amely ilyen szögből, azonos magasságból máshonnan nem nézhető meg. Egy emelettel lejjebb pár trófea társaságában kis tárlat ismerteti a közelben fellelhető természeti értékeket. A látnivalókról a kilátó kilátószintjén kihelyezett ábrák és feliratok is tájékoztatnak.

A kilátó közelében pihenőhely, sétautak, alpesi és nyári bobpálya, mini golfpálya és étterem található.

https://www.termeszetjaro.hu/hu/point/kilato/zsitvay-kilato/22471729/