Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Budapest – Szent István Bazilika és a Szent jobb ereklye – Aug.20.

Budapest

A Szent Jobb magyar nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezhetően Szent István magyar király természetes úton mumifikálódott jobb keze. 1083. augusztus 20-án Székesfehérváron felbontották Szent István kősírját, amelyben a király földi maradványai „balzsamillatú” vízben úsztak. A katolikus legenda szerint Szent László magyar király, az időközben ellopott ereklyét 1084. május 30-án (ez a nap a Szent Jobb megtalálásának emléknapja) szerezte vissza. A jobbkéz azonosítási jele, István király gyűrűje volt, amely a kezet díszítette. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik. Tisztelete a magyar történelemben folyamatos, leginkább a Szent István-napi körmenetben nyilvánul meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hatvan – Grassalkovich kastély és vadászati kiállítás

Határon belül - 93.000 km2

A hatvani Grassalkovich-kastély rekonstrukciója valamint a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében valósul meg. A beruházás a Grassalkovich-kastély méltó felújítása mellett és egy hiánypótló kiállítótér létrejöttén túl, stratégiai, városfejlesztési célokat is szolgál, amely előnyére válik a hatvani vállalkozásoknak, a hatvaniaknak, és Hatvan városának. A fejlesztés kiemelten szolgálja Hatvan város és térsége, fejlődését, valamint jótékony hatást gyakorol a város gazdaságára, új munkahelyeket teremtve.
A kastély Hatvan város legjelentősebb műemlék épülete, amelyet Grassalkovich (I.) Antal építtetett 1754 és 1757 között, majd 1763-ban kibővíttette. Bár a település uradalmi székhely volt, mégsem szolgált a Grassalkovichok rezidenciájaként, a család leginkább a gödöllői kastélyt használta.
A hatvani kastély a középkori vár maradványainak helyén, feltehetően egyes megmaradt épületrészek felhasználásával épült, főhomlokzata a főtérre néz, és néhány méterrel kiemelkedik a közeli Zagyva folyó árteréből. A kastély középső emeletes részét 1754-ben Oraschek Ignác, a két földszintes oldalszárnyát 1763-ban Jung József építész építette.

http://vadaszatimuzeum.hu/a-kastely-es-kornyeke/kastely

A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé. A múzeum nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása, környezettudatos viselkedésre való nevelése.
A Grassalkovich-kastély épületében 3 szinten (pince, földszint, emelet) természettudományos, vadászati, halászati, horgászati és kultúrtörténeti témájú, interaktív, multimédiás állandó kiállítások látogathatók. A kiállítások a mai modern kiállításrendezési elveknek megfelelően többrétegűek, különböző célcsoportok érdeklődésének megfelelő tartalommal és kiállítási eszközökkel mutatják be a téma sokszínűségét. A kiállítások bemutatják a magyar vadászat, vadászmesterség és vadgazdálkodás hagyományait, eredményeit, a vadgazdálkodás természeti hátterét, a Kárpát-medence legfontosabb élőhelyeit és vadfajait; a vadgazdálkodás társadalmi beágyazottságát, kulturális szerepét; a halászat és a horgászat hagyományait és jelenét.Az épületben természetesen helyet kap a Grassalkovich-kastély történetét ismertető kiállítás is.
A vadászat mindig is része volt az emberiség történetének, az emberi kultúrának. Célja egykor az élelemszerzés, a szórakozás és a kereskedelem volt. A 21. században a vadászat már a vadgazdálkodás és a környezetvédelem fontos területévé vált. Az európai vadászati törvények többsége a vad védelmét, a vadállományok kezelését, a vad jólétéről való gondoskodás feladatait a vadászok kötelezettségének jelöli ki. A múzeum valamennyi kiállítása a vad megismerését, értékének bemutatását, tiszteletét szolgálja.

http://vadaszatimuzeum.hu/vadaszati-muzeum/bemutato

Öreg hidak, boltíves technikai műemlékek

Határon belül - 93.000 km2

A hidak, a csodás hazai műszaki létesítmények,a mérnöki csodák a férfiak számára valószínű vonzó témakör.
Gondoltam egy csokor régi öreg híd érdeklődésre tarthat számot. Főleg hazai kő és téglaépítményt válogattam a félkör, a bolt ív jegyében.
Ezek 100-200-300 éves alkotások és még bírják a közlekedési szállítási nehézségeket.
Egy részük már funkción kívül vannak, esztétikai műemléki funkcióval bírnak. A víz a folyó más irányt vett alattuk- vagy szabályozták a a folyómedreket.
Egy részük szép falusi kisméretű alkotás, több impozáns “félkörívsor” is található közöttük. Van még pótolnivaló a szép műemlék hidak tekintetében, ezek a közeljövő feladatai számomra. Becsüljük és tiszteljük a régi öreg hídjaink jelenlétét.

Bagyinszki Zoltán

Cserépkályhacsodák és kandallók-válogatás III.

Határon belül - 93.000 km2

Acsa, Fogaras, Gernyeszeg, Hatvan, Pécs, Vajta, Városszalónak, Zalacsány

Bagyinszki Zoltán

Kassa – 120 éve született Márai Sándor–Márai hét Gyulán

Felvidék

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ezt nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének köszönhette, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek az eszményeknek hangot adjon műveiben.

Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újrakiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Forrás: wikipédia

Karapancsa – magyar világelső gím bika trófea

Határon belül - 93.000 km2

Ez is magyar világelső, a karapancsai bika!
Fantasztikus, ilyen trófeát még nem láttam 14.5 kg-os. – fotónak is trófea. Azt mondják nincsenek véletlenek.
A történet eleje, pár hete jártunk a déli határ menti Karapancsai Habsburg vadászkastélyban és a parkjában,
ott egy csodás gím bika szobor fogadja a látogatót- ahová csak kevesek jutnak el. Kieső ismeretlen szép természeti környezet a Duna menti ártereknél.
Az impozáns gemenci (Hercegszántó) szobor visszaköszönt Nekem a héten Hatvanban, a Grassalkovich kastély remek vadászati kiállításán. Ott volt előttem a világ első csoda amelyről több képet készítettem és majd csak otthon a válogatásnál derült a kapcsolódás- beazonosítás. Még egy világelső magyar érdekesség, a megörökített bronz karapancsai bika. A copf stílusú kastély épület nemzetközi elismerést kapott a rekonstrukció okán és még egy extra található itt: Széchenyi Zsigmond vadászíró életmű kiállítása. (további részletek a képi leírásban találhatóak)

Bagyinszki Zoltán

Békéscsaba – Trianon emlékmű-Trianon 100.

Határon belül - 93.000 km2

Békéscsaba – Különös koncert, csak csellókra

Határon belül - 93.000 km2

Veszprémi Szent Mihály-bazilika, főszékesegyház

Határon belül - 93.000 km2

A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház a Veszprémi főegyházmegye főtemploma. Az eredeti templom az államalapítás korában épült, minden bizonnyal ez Magyarország legrégibb székesegyháza. Mai formáját 1910-re érte el. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. A templom 1981 óta bazilika.
Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A Pannonhalmi alapító oklevél (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.
Abban, hogy Veszprém a királynék városává vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá, bár erre nincs konkrét bizonyíték. I. István király nagyobbik legendája így ír erről:
“Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített.”
A templomot Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése a veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is).
A székesegyház első feltételezett ábrázolása a magyar királyok Veszprémben, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika részére készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján látható. Ezen Gizella királyné egy torony nélküli templom modelljét tartja kezében. Azonban valószínűbb, hogy a makett a székesfehérvári bazilika stilizált ábrázolása.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szecessziós megfigyelő játék

Határon belül - 93.000 km2

http://www.szecessziosmagazin.com/dupla.php

7 szépséges épület, 4 különbség a képpárokon, találd meg! Szecessziós megfigyelő játék.

Ha a képre kattintasz elindul a játék, Tehát bárhova
kattintasz elindul a játék, nemcsak a START szövegre.

lehet indítani KATT ! jó szórakozást kíván Bálint Imre és Bagyinszki Zoltán