Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország
Visegrádi Madonna – reneszánsz domborművünk, 1480 körül.
A vörösmárvány lunetta dombormű a palotakápolna berendezéséhez tartozott. Mária gyöngéden átölelve tartja a párnán álló gyermek Jézust, aki jobbját áldásra emeli, baljával pedig kis madarat – a jövendő szenvedéseit jelképező tengelicét – szorít a melléhez. A Madonna és a kisded alakját hasonló kompozícióban számos XV. századi domborművön ábrázolták az olasz reneszánsz mesterei. A visegrádi Madonnához a legközelebbi formai hasonlóságot az urbinói hercegi palota és a firenzei Bargello múzeumának egy-egy reliefje mutat, ahol a ruházat, kéztartás, és a fejek mintázásánál figyelhetőek meg rokon vonások.
Edelényi L’Huillier-Coburg kastély
Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. Építtetője bizonyosan báró L’Huillier Ferenc János, ám építésének ideje (illetve az építész személye) kapcsán még kutatások folynak. Valószínűsíthető, hogy 1715 és 1730 között épült. Az építmény első fénykora a családba beházasodó zólyomi Esterházy Istvánhoz köthető, akinek fia azonban utód nélkül halt meg, így az uradalom a kincstárra szállt. Ennek – illetve a kincstártól az uradalmat megvásároló Coburg-Koháry családnak – köszönhető a kastély második felvirágzása a 19. század elején. Az első világháborút lezáró, és Magyarországot – így a Coburg-Koháry hitbizományt is – feldaraboló békeszerződések, majd a későbbi államosítások hosszú időre megpecsételték a kastély sorsát. 1928-ban az Igazságügyi Minisztériumhoz került, többféle oda nem illő intézmény is működött benne. A rendszerváltás idején már üresen, omladozva állt, míg végül 2012-2014-ben Európai uniós támogatással sikerült igen szakszerűen felújítani.
A hazai kastélyállományból méretei folytán is kiemelkedő cour d’honneur-ös épület egyéni megjelenésével is különös figyelmet érdemel. Meglehetősen szokatlan kialakítású azonban, hiszen a hagyományos “U” alak itt nem az előkertet fogja közre, hanem hátrafelé néz. Hét emeleti helyiségében is rokokó falfestmények maradtak fenn, melyek valószínűleg az 1760-as évek környékén készültek, de az építészhez hasonlóan e falképek mesterének személyére is csak találgatások utalnak (elsősorban az iglói Lieb Ferenc, illetve az egri származású Woronieski János és jóval később a miskolci Fabriczy Ignác dolgozhatott a képeken), mint ahogyan az épületet körülölelő, többször átalakított barokk kertről sincsenek pontos információk. A többször átépített épület külső tömege jelentősebb átalakítás nélkül őrzi eredeti kialakítását, egyedül az 1928-as tulajdonosváltáskor ráépített – stílusában oda nem illő, ezért szerencsére később elbontott – manzárdtető változtatta meg rövidebb időszakra a kastély megjelenését.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécs – Vilmos püspök baldachinos síremléke 1361-1374.
A székesegyház mögött látható az Aranyos Mária kápolna alapfalai-alaprajza: itt volt középen Koppenbachi (Bergzaberni) Vilmos szül. 1300 körül – megh. 1374 püspök Nagy Lajos királyunk európai műveltségű főpapja, bizalmasának egykori baldachinos impozáns gótikus síremléke. Az egyedi módon, szépen rekonstruált síremlék az egyetemalapító püspök -mint első kancellár- számára készült. Koppenbachi (Bergzaberni) Vilmos püspök elpusztult baldachinos síremléke a magyar gótika egyik legnagyszerűbb alkotása volt és lett. Az egyetemet persze a magyar király pápai áldással I. Nagy Lajos alapította 1367-ben. A rekonstruált baldachinos síremlék makettje és a kapcsolódó gótikus szoborleletek, eredeti szép faragott részletek mellette, a Pécsi középkori egyetem múzeumban láthatóak. 1300 körül, után Prágában Bécsben Krakkóban alakultak meg az egyetemek.
Tisztelet a feltáró és létrehozó szakembereknek, a Pécsi Püspökvár múzeumnak, a Pécsi Egyházmegyének, a régészeknek a pályázatírók sikerének. A tervezőknek a művészi kivitelezőknek.
Jó volna ha minél többen megismernék a magyar középkor, a pécsi extra múzeumok európai rangú értékeit.
A feltárt Aranyos Mária kápolna mai középső részén Vilmos püspök egyetemalapító vörös márvány jelképes sírlapja látható – rekonstruált alapokkal, továbbá a rekonstruált grafika mutatja az egykori állapotát. A csodálatos múzeum bemutatja az 1:3 méretű makett formát és a képeket milyen volt, milyen lehetett egykor a püspöki síremlék ill. a kápolna – csak hozzáteszem sok sok ilyen értékes műalkotás készülhetett a középkori Magyar országon, amiből sajnos egy sem maradt ránk – a törökök tökéletes munkát végeztek.
Bagyinszki Zoltán
Borsi – II. Rákóczi Ferenc rekonstruált szülőhelye 2022.
Újra megnyitotta kapuit a szépségében megújult Rákóczi-kastély Borsiban. A határ szlovák oldalán, Sátoraljaújhelytől alig 5 kilométerre álló kastély, amelyet 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány emelt, pompás várkastéllyá Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György fejedelem építtette át. Az épület történelmi jelentőségét ma is az adja, hogy 1676-ban itt látta meg a napvilágot a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc.
A borsi kastély a magyar reneszánsz építészet egyik gyöngyszeme, mostantól újra méltó állapotban várja a fejedelem tisztelőit, turistákat, érdeklődőket. Vendégeinket a fejedelem korát megidéző élményekkel és kiállítással, szállodával, étteremmel és borkóstolóval várjuk kastélyunkban.
Budapest – a közkedvelt muzeális Hauer cukrászda 1899.
A hazai cukrászdák sorozatomhoz…HAUER. A finom sütit és gőzölgő illatos kávét gondoljuk hozzá. Azonban érdemes felkeresni is és elmélyedni a boldog békeidők hangulatában, nyugalmában.
Bagyinszki Zoltán
Szabadkígyósi Wenckheim kastély 1875-79, ismét régi pompájában látható
Kedves Mindenkinek, kastélyászok figyelmébe!
Szépséges 2 anyag a honlapomon, érdemes megtekinteni.
A Szabadkígyósi neoreneszánsz Wenckheim kastély rekonstrukció végén bejelentették, hogy a csodás műemlék épület és kiállítás, az Alföld legszebb impozáns kastélya a hétvégén átadásra került. Szép fotók kívül belül a bizonyítás céljával.
De a park is reprezentatív, pár fotóval és külön anyag mutatja be a giga platán matuzsálem szépségét is.
Irány Szabadkígyós- a családi rezidencia, a sokadik megújult kastély, igazán érdemes a pr. szervezésre Gyula és Békéscsaba közelében.
Köszönet a kormánynak, Virág Zsoltnak, Lengyel Szilárdnak, Balogh Józsefnek és a sok sok alkotónak: vezetők, tervezők, szervezők, mesterek, szakemberek, kertészek – no meg Ybl Miklósnak és a leszármazott Wenckheim családtagoknak is-a kik szerintem ezt a napot már nem igazán hitték…
Bagyinszki Zoltán fotográfus.
Szerencs – Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem tumbája
Szerencs, az erdélyi vajda tumbája a református templomban
Egy gótikus templom a Zemplénben, kb. 500 évvel ezelőtti időkből, kerített templom, valamikor biztosan komolyabb védelmi rendszere volt.
Persze Felsővadászi Rákóczi Zsigmond 1554-1608 erdélyi vajda időszakához kapcsolódik. A vajda segítette, fejlesztette -alakította a települését. A közeli szépséges várkastély amelyet birtokolt komoly reneszánsz erődítés.
Az utódok méltó módon egy nagyszabású vörös márvány síremlékkel tisztelegtek a nagy katona- politikus- vezető emlékének. 1618-ban készült el fiai által az extra szarkofág. Ő az egyetlen erdélyi vajda akinek síremléke nem Erdélyben található.
Nagyon kevesen tudják , ez ma Szerencsen, a templom főhajójában a tumba alatt megtekinthető- sőt ami szinte egyedi érdekesség ,hogy a templom szintje alatt a tumba mellett felhajtható ajtó alatt
található a vajda kriptája. Ott látható Széchenyi Zsigmond koponyája, csontjai- vagyis nagyon közelről kerülhetünk kapcsolatba –lent kiváló ősünk testi és lelki/fent maradványaival.
Valódi fotográfusi élmény volt jelenleg a magyar / 1000 év értékes síremlékekeit kutató és fotózó fotográfus számára.
A képek minden szónál többet mondanak – tisztelettel:
Bagyinszki Zoltán fotográfus Gyuláról.