Kategória Archívum: Felvidék

A bártfai Lábas ház zömök oszlopokkal rendelkező egykori polgári épület , a 2 szintes kontyolt tetővel rendelkező lakóház földszintjén boltíves folyosón jutunk a kicsit rendetlen hátsó udvarba.
A ma fotóstúdiónak helyet adó sárga épület a főtér sarkánál, a Ferenc – rendi templom előtt található. A lábas ház az egyetlen amely más homlokzati formát képvisel, hiszen a Fő tér 46 egykori polgári 2 szintes házai ( gótikus reneszánsz és barokk épületek) egységes arculattal és díszes kapubejáróval rendelkeztek. Szinte valamennyi építmény alsó szintjén üzlethelyiséget alakítottak ki,az emelet szolgált a család lakótere számára.
A városközpont főterét biztonságos városfal és bástyák vették körbe – talán a történelmi Magyarország legnagyobb, legteljesebb épségben megmaradt rekonstruált városfala bástyái találhatók e szepességi városkában.
A legutóbbi látogatásom óta egy –turistavonzó- bakó szobor “ékesíti” a gyönyörű, épségben megmaradt polgárházakkal övezett Bártfa főterét. A felvidék egyik kötelező programjaként ajánlom Bártfa város megtekintését.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Szepeshely speciális módon csak a káptalan épületeiből álló, egyutcás település, melyet a 17. sz-ban ma is álló fallal és bástyákkal erősítettek meg. Legfontosabb épülete a templom román kori eredetű, három hajós székesegyház, NY-i homlokzatán két jelentős toronnyal. A Szent Márton társaskáptalan prépostja először 1209-ben tűnik fel írott forrásban. A templom építését ennek megfelelően a 11-12. sz. fordulóján kezdhették meg. 1382-ben déli oldalához egy Krisztus Teste kápolnát emeltek, melynek helyén ma az 1488-93 között épült Szapolyai-kápolnát építették fel. Ebben a régió és az ország történetében jelentős szerepet játszó család tagjainak temetkezései, díszes sírkövei láthatóak. A templomot 1433-1478 között későgótikus csarnoktemplommá építették át, ekkor készült mai szentélye is. A felvidék egyik leggazdagabb, 8 db-ot számláló, középkori oltár-készletével rendelkező templom belsejének további értékei a középkori freskói. Ezek egyikén Károly Róbert király látszik, amint térden állva felajánlja koronáját Szűz Máriának.
A káptalan a középkor folyamán jelentős hiteleshelyi (kb. közjegyzői) tevékenységet folytatott, az itt keletkezett iratok a korszak kiemelten fontos forrásai.
Szepeshelyen a templomon kívül – az egyetlen utcában – a papi szeminárium klasszicista épülete (eredetileg 17. sz-i jezsuita kolostor) és a kanonokok házai állnak. Innen is páratlan kilátás nyílik a szepesi várra.
Szepeshely a közeli szepesi várral együtt 1993. óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

http://muemlekem.hu/hatareset/Szent-Marton-szekesegyhaz-Szepeshely-675

Szepes déli részének egyik legmutatósabb építménye a kelet-szlovákiai Márkusfalván (Markušovce) álló kastély.
A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás.
Röviddel ezután Máriássy Wolfgang II. József császár közelgő megérkezésének alkalmából a kastély kertjében felépíttette a Dardanela nyári rezidenciát.Az objektumok műemlék-felújítása után (1984-1994) a kastélyban Kelet-Szlovákia több objektumából származó gyűjteményekkel kiegészítve, történelmi bútorok kiállítása kapott helyet.
A nyári rezidenciában az iglói (Spišská Nová Ves) székhelyű Honismereti Múzeum billentyűs hangszerek kiállítását hozták létre. Az impozáns freskókkal díszített nyári rezidencia gyönyörű reprezentációs terme koncertteremként szolgál.

http://slovakia.travel/hu/markusfalvi-kastely

Kelet-Szlovákiában, Szepesbéla (Spišská Belá) helyi részében Nagyőr (Strážky) néven áll egy kastély, amely Szlovákiában a reneszánsz építőművészet dísze. A kastély gótikus vár alapjaira épült, amely állítólag egy templomos kolostor romjain keletkezett és Szlovákia legrégibb kastélyai közé tartozik. A későbbi tulajdonosok, a jelentős horvát nemesi családból származó Horváth-Stansith családok gótikus várukat fokozatosan reneszánsz kastéllyá alakították át.
Gregor Horváth-Stansith 1588-ban a családi székhelyen jelentős humanitárius iskolát alapított és az 1618. – 1628. közötti években folytatta a kastély átalakítását, amely abban az időben szerezte mai külsejét. Az eredetileg háromszárnyas épületet az 1708. évi tűzvész után kiegészítették egy negyedik szárnnyal, ezzel egy tipikus, belső udvarral ellátott négyszögletes alaprajz alakult ki.
1862-ben a nagyőri kastélyba költözött Mednyánszky Eduárd báró. Beckóról (Beckov) magával hozta 10 éves László nevezetű fiát Szepesre (Spiš), akiből később európai formátumú festő lett. A Tátra lábánál levő családi fészekben eltöltött néhány tartózkodása alatt ez a jelentős festőművész több csodálatos, eredeti szociális komponensekkel kiegészített tájképet festett.
A kastély varázslatos szépségét megsokszorosítja a 19. századból származó angolpark. A kastélyban az értékes történelmi könyvtáron kívül megtalálhatók Mednyánszky László festményei és a Beckó várából származó Ctibor kőcímer. A rekonstrukció után a kastély a Szlovák Nemzeti Galériának szolgál, amely itt több kiállítást rendez – történelmi bútorok és beltéri kiegészítők, Mednyánszky László és Nagyőr (a festő, aki itt gyakran tartózkodott és
alkotott), történelmi könyvtár és iparművészeti gyűjtemény.

http://slovakia.travel/hu/a-nagyori-kastely

Az Árpád-kori eredetű település ma a Szepesség egyik legnagyobb városa. Számos más szepességi várossal együtt még Zsigmond király zálogosította el Lengyelországnak az 1400-as évek elején. Mikor Mária Terézia királynő e területeket ismét Magyarországhoz csatolta, a szász/cipszer terület központjául Iglót jelölte ki. 1778-tól egészen 1876-ig (a szász önkormányzat megszűntéig) formálisan is a terület igazgatási központja volt.
Az épület az 1760-as években épült fel, korábbi, középkori és reneszánsz épületek alapjain. (A korábban itt állt, gótikus házban kötött békét egymással I. Ulászló király és Giskra huszita vezér 1443-ban.) 1777-78-tól itt működött a szepesi szász városok önkormányzata, itt székelt elöljárójuk, a szepesi gróf, vagyis a provinciális. (Innen ered a ház neve.) A ház homlokzatán kivételesen gazdag, rokokó stílusú stukkódíszek láthatóak: tájképek, allegórikus alakok.
Az épületben 1954. óta a Szepesi Múzeum működik.

http://muemlekem.hu/hatareset/Provincialis-haz-Iglo-432

Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – Izmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között felső-magyarországi fejedelem, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Ifjúkora óta ellenséges érzelmeket táplált a Habsburg-házzal szemben, elsősorban a protestáns vallásgyakorlás és a rendi szabadságok megsértése miatt. Fiatalon, 23 évesen választották a kuruc hadak főgenerálisává. Törekedett a mozgalom Erdélytől való politikai függetlenítésére, ami 1682-ben sikerült török támogatással. Egészen 1685-ig, amikor Ahmed váradi pasa elfogatta. Kis idő múlva ugyan szabadon engedték, de helyzete megrendült, és híveivel együtt kiszorították az országból. A „megbüntetett hűtlenség példájáról”, a fogságban szenvedő Thökölyről számtalan német és olasz metszet készült. Nem szakított véglegesen Béccsel, számos alkalommal kezdeményezett béketárgyalásokat, felajánlotta a császárnak biztosítandó fegyveres támogatást a török kiűzésére – egy birodalmi hercegi cím fejében –, ám feltételeit az udvar rendre elutasította. Ezt követően tevékenysége fokozatosan kiszorult a Kárpát-medence területéről. 1690-ben a zernyesti csatában aratott győzelmével átmenetileg sikerült megszereznie az erdélyi fejedelmi címet, de végül a császári csapatok elől meghátrálni kényszerült. A karlócai békét követően élete végéig az Oszmán Birodalom területén élt száműzetésben. Az anatóliai Izmitben hunyt el 1705-ben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kodály Zoltán, teljes nevén Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949 -ig.
Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), a kecskeméti vasútállomás teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt.
A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakára, valamint felvételt nyertaz Eötvös Kollégiumba, ahol Balázs Béla volt szobatársa. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is.
Zenei tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták c-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Erről később megjelent legelső (igen jó) kritikája egy pozsonyi lapban. 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A művészet és a történelem kedvelőit megragadja a Szlovákia nyugati részén, a Nyitrától (Nitra) nem messze fekvő Appony (Oponice) községben található a 16. században, reneszánsz stílusban épült kastély. Az Apponyi-család birtoka volt, amely azt a 19. század közepén átalakította és kibővítette. Az utolsó építési módosítások következtében neogótikus elemeket kapott.
A kastélyban jelenleg az Apponyi-múzeum kapott helyet, amelyben többek között megcsodálhatjuk a falfestményeket és a vadásztrófeákat. A kiállítás megismerteti a látogatót a jelentős magyar nemesi Apponyi-nemzedék történelmével, amelyből az albán királynő, Apponyi Gerardine is származott. A kastélyban épségben fennmaradt Magyarország hajdani, egyik legnagyobb könyvtárának egy része.

http://slovakia.travel/hu/apponyi-kastely

Az egykori impozáns szecessziós szállodánk a tó partján épült 1907- ben adták át a forgalomnak. Az Első világháborút követően bővítették a terjedelmét.
Tragikus számunkra hogy a nagy fejlesztések, tátrai szállodaépítkezéseket-infrastruktúra fejlesztéseket követően a színvonalas “kész-t” vitték-vették el a trianoni diktátumot követően.
idős Szentiványi József 1817-1906 hazafias érzelmű földbirtokosnak köszönhetően, budapesti műépítész tervei alapján a fachwerk szép példája, amely 54 szobával rendelkezett. A tornyos villácska is figyelemre méltó a hotel aurájában. Jelenleg a Kempinsky szállodalánc egyik – (egyetlen 5 csillagos turisztikai központja a Magas- Tátrában ) tagjaként üzemel. Talán a legszebb fekvéssel- látvánnyal büszkélkedhetett a történelmi Magyarország területén. Mind a tóról, mind a tóra nézve csodálatos. Dicséretes az épület megmentése, kiváló állapota.
Tervezői: Hoepfner Guido, Györgyi Géza

Köszönettel:
Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Ótátrafüred központjában, egykori hazánk é-i határán áll egy különleges országosan is ritkaságnak számító építmény. A Fachwerk stílusban készült templom-szinte egyedinek mondható nálunk . Szép egyszerű arányos épület,amely egy toronnyal-zsindelyes fedéssel készült az 1800-as évek végén. Mérműves gótikus ablakai igazán belülről csodálatosak.
A gerendavázas római katolikus templomot 1995- ben látogatásával megtisztelte II. János Pál Pápa is.

Bagyinszki Zoltán