Kategória Archívum: Felvidék

Az Ipoly Menti Kulturális és Turisztikai Társaság és a Csemadok Szalkai Alapszervezete 2003-ban vásárolt meg és újított fel egy öreg parasztházat, amiben aztán a tájház kialakításra került. Az 1897-ben vályogból épült, sátortetős ház a főút mellett található. Az utca frontjára néző két ablakát kék és zöld színű virágornamentika díszíti. Tisztaszobájának padlója döngölt, mennyezete gerendás, berendezése a második világháború előtti időket idézi fel. A második helység az úgynevezett tisztakonyha, ahol csak a vendégeket fogadták. A hátsóházban élte életét a család: itt aludtak, a téli időszakban itt főztek, s az asszonyok itt végezték a szövés-fonást és a kukoricafosztást is. Külön bejárattal áll a ház hátsó részében a füstöskonyha, benne egy vályogból rakott falisparhelttel, amelyben leginkább kalácsot sütöttek. Ez a fehérre meszelt, alul kék szegéllyel díszített helység volt a főzés helyszíne a nyári időszakban. A nyári konyha mögött állt egykor az istálló, majd a fészer, az ólak és egyéb gazdasági épületek. Az istállót kézműves műhelynek alakították ki, benne egy hatalmas búboskemencével. A tájház udvarán többek között egy nádtetős pihenőhely, egy szabadtéri kemence és egy gémeskút is várja az ide látogatót.

A szalkai tájház nem csak kiállítóhely, élő intézményként, kézműves műhelyként is funkcionál. Különféle kézműves bemutatókat és foglakozásokat tartanak, egész napos programokat rendeznek csoportok számára, sőt ifjúsági kézműves táborokat is szerveznek 8-16 éves korú fiatalok számára. Úgy a kinti kemencében, mint a nyári konyhában található rakott sparheltben folyamatosan készül valami finomság: kuglófot, lepényt, pogácsát, rétest lehet kóstolni. A múlt emlékeinek bemutatása mellett már csak ezekért is érdemes ide ellátogatni.

http://karpatmedence.net
[google-map-v3 shortcodeid=”9aa8f8ee” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Ipolyszalka, Szlovákia{}cabin-2.png{}Ipolyszalka, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A Török-, majd Baldácsy- (Baldacci-) kastély a 18. sz. 2. felében késő barokk stílusban épült, a 19. sz. végén klasszicista stílusban alakították át.
A kastély építését 1770 körül Török András kezdi el. A kastély a francia vidéki barokk stílusában épült. Elsőként a kápolna (ma templom) készült el, amelyet 1780-ban szentelnek fel. A XIX. század első felében Baldácsy Antal életében a kastély fejedelmi fényben pompázik. 1925-ben a birtokot báró Ulmann Adolf fia, Ullmann György örökli, aki 1945-ben kényszerült elhagyni az országot. A II. világháború után a kastélyban pár évig mezőgazdasági iskola, majd javítóintézet működött. Egy ideig börtönként is szolgált. Ezután 1990-ig motoralkatrészek, mezőgazdasági gépek raktáraként használták, mígnem annyira tönkrement az épület, hogy életveszélyessé vált.
2000 decemberében az Ullmann család leszármazottai, Ilona von Krockow grófnő és Matthias gróf visszavásárolták az ősi birtokot és elindították a kastély szakaszos felújítását. A birtokot kovácsoltvas kerítéssel elkerítették, a tetőt, és részben a kastély épületét is felújították. Kialakítottak egy borozót. 2001-ben a pincét modern szőlőfeldolgozó technológiával szerelték fel. Azóta valószínűleg itt érlelődnek Szlovákia (a Felvidék) legjobb borai. A kastély egy részében kastélyszálló működik.

http://wikimapia.org
[google-map-v3 shortcodeid=”c22e2a8b” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Béla, Szlovákia{}lodging_0star.png{}Béla, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

[google-map-v3 shortcodeid=”216fe325″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Béla, Szlovákia{}castle-2.png{}Béla, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

(A szlovák tábla – másik szöveggel, más nyelven – pár éve került a magyar helyére. A magyar tábla kb. 12 éve még eredeti helyén volt olvasható magyarul!!!)
[google-map-v3 shortcodeid=”7d77bdc7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Selmecbánya, Szlovákia{}stop.png{}Selmecbánya, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A védelmi vonal első változata még földből készült 1809-ben József nádor irányításával, innen kapta a nevét. Az öt, kőből és téglából készült bástya és az azokat összekötő fal végső kiépítésére 1839-1847 között került sor. A külső védelmi vonal hadászati célja az volt, hogy lezárja a Vág és a Duna közötti nyílt szakaszt, így biztosítva az Öregvár védelmét.
A a Nádor-vonal tulajdonképpen a régebben kifejlesztett, önálló erődelemek egyesítéséből jött létre. A Nádor-vonal bástyáit a szálláshelyiségek és védelmi állások egysége és egybeolvasztása jellemzi. A gyalogsági fegyverek számára kialakított lőrések és a nehéztüzérségi állások nagy száma, valamint a katonai szálláshelyek hatalmas kapacitása is igazolják, hogy a Nádor-vonal korának egyedülálló erődépítészeti remekműve volt.

http://www.muemlekem.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”ef9669aa” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Komarno, Szlovákia{}5-default.png{}Komárno, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A mohácsi csatavesztés után a komáromi vár a Habsburgok birtoka lett. A Török Birodalom terjeszkedése során 1541-ben Buda török kézre került, ezért I. Ferdinánd Bécs védelme érdekében elrendelte Komárom várának megerősítését. Az Öregvár tervét 1550 körül az olasz hadmérnök Pietro Terbosco készítette el. A felépült vár komoly erősségnek számított a törökök elleni végvárrendszerben. 1585-ben a Vág torkolatánál és a Duna túlsó partján az átkelés biztosítására egy-egy cölöphídfőerődöt építettek.

Az Öregvár igazi próbatétele az 1594-es török ostrom volt, amikor Szinán nagyvezér százezer fős seregével Tata, majd Győr elfoglalása után Komárom ellen fordult. A vár védői hősies ellenállásának köszönhetően nem került török kézre. 1663-ban a bécsi udvar újabb erődítések megkezdését rendelte el, aminek során az Öregvár nyugati-város felőli részét koronaművel, az ötszögű Újvárral erődítették. Az 1673-ban elkészült Újvár a legkorszerűbb olasz és francia erődítési elvek figyelembevételével épült fel. Az Újvár megépítésével párhuzamosan újjáépítették és megerősítették a Vág torkolatánál és a Duna jobb partján (a mai magyarországi oldalon) lévő Szent Péter palánkot, azaz a korábban épített hídfőerődöket is.
Az Öregvárat 1546. március 23-án kezdték el építeni, 1557-re készült el. Kapuját Ferdinándról nevezték el, felirata 1550-ből datálódik.
(szöveg Wikipédia)
[google-map-v3 shortcodeid=”791f94ab” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Komárom, Szlovákia{}5-default.png{}Komárom, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A nagyméretű Rákóczi – mellszobor a Borsi Rákóczi várkastély előtt áll 1969 óta, méltó helyen, hiszen ebben a kastélyban született a fejedelem.
Mayer Ede 1907-ben – Rákóczi hamvainak Rodostóból való hazahozatala utáni évben – készítette Rákóczi mellszobrát, Mányoki Ádám festménye alapján.

A szobor Zólyom város főterén állt, de 1920 júniusában ledöntötték, szerencsére nagyon nem sérült meg, a sapkájáról a kócsagtoll tört le és veszett el.
Ekkor parancsot adtak ki a szobor beolvasztására, a véletlenen múlott, hogy a szállítására kijelölt teherautó sofőrje egy talpraesett magyar fiatalember volt, aki ügyesen az autó alá bújva, olyan hibát kreált, hogy nem indult el a kocsi. A szobrot kísérők – megunva a várakozást – magára hagyták a magyar sofőrt, aki a szobrot a zólyomi várba szállította, ahol a pincében elrejtették.
Az 1960-as évek elején a szobor átkerült Fülekre, ahol 1968-ban a múzeum igazgatója kitette a múzeum bejáratához.

Borsiból Kása István Fülekre benősülve, az Iskolaügyi osztályon dolgozott, ahová a múzeumok is tartoztak. Ellenőrizve a füleki múzeumot, megtudta az igazgatótól, hogy a szobrot már több intézménynek felajánlotta, ha a II. Rákóczi Ferenc nevét felveszi az intézmény, amit senki nem mert felvállalni.
Ekkor a Borsiból származó Kása István indítványára, a Rákóczi szülőháza – a Rákóczi várkastély – előtt 1969. május 31-én felállították a szobrot. 2008-ban a hiányzó kócsagtollal is kiegészítették.

A kastély állapota romos, pár éve a tetőt kicserélték, de anyagi segítségre lenne szükség a további munkákhoz.

Forrás: Kázmér István, a Rákóczi múzeum vezetőjének elbeszélése, www.kozterkep.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”b6859e67″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Borsi, Szlovákia{}1-default.png{}Borsi, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A legrégibb felvidéki csillagvizsgáló felépítése Dr. Konkoly-Thege Miklós nevéhez fűződik. Az asztrofizikális obszervatóriumot, Európában az elsők között, 1871-ben hozták létre és a 19. század végén a legjobban felszerelt csillagvizsgálók közé tartozott. Konkoly doktor egész életét a tudománynak szentelte. Negyven tudományos és szakmai munkát hagyott hátra. Aggodalmában, hogy halála után a csillagvizsgálót megszüntetik és a berendezést nem használják majd többé, egész vagyonát, házát, kertjét és az obszervatóriumot teljes berendezésével az államra hagyta (1899 május 18.). Mindezt azzal a feltétellel, hogy a csillagvizsgáló Ógyallán marad, míg ő él és igazgathatja azt.

http://www.visitslovakia.com
[google-map-v3 shortcodeid=”06d5dbb7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Komárňanská 134 , Hurbanovo , 94701{}binoculars.png{}Komárňanská 134 , Hurbanovo , 94701″ bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Bény község Párkánytól és Esztergomtól északra, a Garam alsó folyása mentén fekszik. A jó adottságú helyet ősidők óta lakták, az első évezredben megfordultak itt a kvádok,a rómaiak, a gótok, majd az avarok is.

Nevét valószínűleg a Szent István megsegítésére érkezett Hunt lovag Bény nevű fi áról kapta. (Kisés Nagy-) Bényt a honfoglaló magyarok alapították, s a nyelvészek szerint a névben – a legendákkal ellentétben – valószínűleg a „bő” szó rejlik, amely viselőjének vagyonos, nemzetségfő voltára utal. A falut, melyet zömében magyarok laknak ma is, nagy kiterjedésű (107 hektáros területet körülölelő) sáncrendszer veszi körül, melyet a szájhagyomány az avaroktól, Koppánytól és Szent Istvántól származtat. A régészek szerint a földvár a 10. században épült, bár a Garam-teraszon nyilván voltak előzményei. A legvalószínűbb, hogy az egykori avargyűrűkre épített, ma is látható nagy kiterjedésű sáncokat Géza fejedelem emeltette, amikor a Bodrogközből Esztergomba helyezte át az uralkodói központot. Ez a táborhely lehetett István hadának gyülekezőhelye a Koppány elleni harc előtt, valószínűleg itt övezték fel karddal Istvánt a nagykorúság jeleként. A sáncrendszer a 11–12. században elvesztette eredeti funkcióját, és elhagyták. A bényi rotunda és még két másik elpusztult templom is a 10–11. században épült. Eredetileg premontrei kolostortemplomok voltak. Amade, István gróf atyja, aki II. Endre királyt a keresztes háborúba Palesztinába kísérte, „lelke üdvéért” Kéménd falut a kolostornak ajándékozta. Vályi András leírása szerint (1796) „Hajdan a Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik az Úr testének tiszteletére, második temploma tornyos kerek formára vala épűlve az IDVEZÍTŐNEK, és a 12 Apostoloknak tiszteleteire, harmadika pedig Szent Katalinnak tiszteletére; de a mellyeknek a háborús viszontágsagok miatt tsak omladékjai is alig szemléltethetnek.” Fényes Eleknél (1851) az alábbiak olvashatók: „Volt itt hajdan a praemonstrati szerzeteseknek egy monostoruk, és apátságuk, mellyhez 3 szentegyház tartozott, ezek közül kettőt a zárdával együtt a törökök elpusztítottak; egy 1724-ben kijavíttatván, most is megvan.” Az épen maradt körtemplomban 13. századi freskótöredékek láthatók. A maga nemében páratlan építmény jellegzetes képviselője tájaink román építészetének. A kéttornyú premontrei templom, bazilika, a 13. században épült, szintén román stílusban.

http://vasarnap.ujszo.com
[google-map-v3 shortcodeid=”e5d78790″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Bény, Szlovákia{}chapel-2.png{}Bény, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Bény a valamikori Esztergom vármegye része volt, a mai Szlovákia területén található. Büszkesége a Szűz Máriáról elnevezett egykori premontrei prépostság. 1217 előtt a Hontpázmány nemzetségbeli Omodé ispán alapított monostort a Garam jobb partján. A ninivei premontrei monostorjegyzék 1234-ben még nem, csak 1294-ben említi. Itt temették el Istvánt, az alapító Omodé fiát. Szóbeli végrendeletében megerősítette a monostor részére apja adományait: Kéménd, Páld és Vezekény falut, 2 kandéi szőlőt, egy háromköves malmot stb.

1280-ban a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomát említik. A 13. században román stílusban épült templom toronypárja elé előcsarnokot emeltek. Így az egyhajós épület hossza 8 x 23 méter lett. A monostor területén Krisztus Szt. Teste, a 12 apostol és Alexandriai Szt Katalin tiszteletére szentelt 3 kisebb templom is állt. A magyar templomépítészetben először a bényi templomnál tűnt fel a sokszögű szentélyzáródás. 1722-ben barokk köntösbe burkolták, majd Hild József önkényes változtatásokkal restaurálta, Henszlmann Imre régi állapotát rajzokon rögzítette. Közelében egy rotunda áll, mely a középkorban a falu plébániatemploma volt. Az elnéptelenedett prépostság javadalmait I. Ferdinánd a nagyszombati jezsuitáknak adta.

http://www.hitvallas.hu

A dombormű egy magyar  vadászójelenetet ábrázol leopárddal. Extra érték az Árpád korból, amely a templom karzat É-i oldalán látható. – Bagyinszki Zoltán

[google-map-v3 shortcodeid=”c01ad48b” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Bény, Szlovákia{}chapel-2.png{}Bény, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]