Kategória Archívum: Erdély – Partium

12►

Az Olt szorosában, a sötét fenyvesekkel borított meredek hegyoldalon alakult ki Csíkország büszkesége, az alig 154 éves Tusnádfürdő, Hargita megye legdélibb fekvésű, az ország egyik legkisebb, világszerte ismert városa, a székelyföld keleti részének nemzetközi hírű fürdő és üdülőtelepe. A Komlós- és Szurdok-tetők nyugati lejtőin létesült.
Tusnádfürdő alapítása 1842-ben történt. állítólag egy pásztorfiú csodálatos gyógyulásának esete terelte rá a figyelmet. Eltévedt marháit keresve a szinte járhatatlan rengetegben a Tisztás patak beszédmezőnek nevezett mocsaras ingoványán kellett több alkalommal átgázolnia. Közben meglepve tapasztalta, hogy az ásványvizes iszapba mélyen bemerülő lábairól addig gyógyíthatatlannak hitt kiütései rövid idő alatt eltűntek. A csodás gyógyulás hírére egyre többen keresték fel a beszédmező forráslápját. Az Európa-hírű gyógyfürdő és üdülőtelep 1968-ban emelkedett városi rangra.
Tusnádfürdő és környékének természeti adottságai – változatos vegyi összetételű borvizek, mofetták, tiszta levegője, a lebilincselő táj – kitűnő gyógyhatásúak a neurózis, a szív és érrendszeri, a gyomor-, bél-, mozgásszervi bántalmak és a belső elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők gyógyításában. A városból öt jól jelzett turistaösvény indul a környék nevezetességeihez: a Ludmilla kilátóhoz, a Vártetőhöz, a Sólyomkő-re, a Szent Anna-tóhoz, a Nagy Piliskére.
Tusnád és környékének változatos felszíni formái, a fiatal kúp alakú vulkanikus hegyek, a tusnádi Olt szoros, a Szent Anna-tó, a Mohos tőzegláp a ritka fajokban gazdag állatvilága, a több száz változatos vegyi összetételű ásványvízforrása (borvíz), mofetta (büdös-gödör) Románia, Erdély, a székelyföld tájegységei között szinte egyedülállóak. Látogatottságát földrajzi fekvésének és tájképi adottságainak köszönheti. Hargita megye legszebb magaslati fürdőhelyeinek egyike.
Tengerszint feletti magassága 650 m, éghajlata kellemesen mérsékelt, levegője ionizált. 1934 novemberében Tusnádfürdőt leválasztották Nagytusádtól, így közigazgatásilag önállóságot nyert. Ma az Alcsíki-medence egyetlen valamint Románia legkisebb városa. Városi státuszát ásványvizeinek és gyógyfürdőjének köszönheti. Könnyű megközelíthetősége révén (itt halad át a 400-as vasútvonal és a 12-es országút) rövid időn belül keresett és közkedvelt kirándulóhellyé, klimatikus üdülőteleppé és gyógyfürdővé alakul.

(forrás: http://www.tusnadfurdo.ro)
[google-map-v3 shortcodeid=”224b4cf3″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Tusnádfürdő, Hargita, Románia{}lake.png{}Tusnádfürdő, Hargita, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

2014. július 10. 17:08 www.kormany.hu

A Sepsiszentgyörgyön zajló 7. magyar református világtalálkozó keretében felavatták Kálvin János svájci reformátor egészalakos szobrát, Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A sepsiszentgyörgyi vártemplom előtti szoboravató ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyarság és a svájci francia reformátor sajátos kapcsolatáról beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarországon Kálvin János az a nem magyar történelmi személyiség, akiről a legtöbb utcát neveztek el. Egy korábbi szoboravatás emlékeit felidézve említette meg: a hit, a bizakodás, a kitartó kérés meghozza az eredményét. „Hinni kell, és meglesznek a szobrok, meglesz a kultúra, meglesz az ország, meglesz a nemzet, és meglesz az ember is. (…) Aki szeretettel tekint a szoborra, aki a hit, a kultúra, a közösség és a nemzet bástyáját látja benne, annak visszaköszön, azt erősíteni fogja” – állapította meg a tárcavezető.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, noha a reformátor csak egyetlen magyar emberrel találkozott, a magyarság mégis befogadta, magáénak érzi őt. „Kálvin beköltözött vártemplomainkba, odaült őrtüzeink mellé, megerősített önvédelmi harcunkban” – jelentette ki a püspök, aki szerint a szobornak is a székelység őrállói feladatára kell emlékeztetnie.

A sepsiszentgyörgyi Kálvin téren az egész Kárpát-medencéből érkezett mintegy háromezer református hallgatta meg a beszédeket, majd vett részt az ünnepi istentiszteleten és az azt követő szabadtéri úrvacsoraosztáson. A világtalálkozó keretében csütörtökön egész nap egyházi, kulturális és gyermekprogramokat szerveztek a székelyföldi városban.

(MTI-EMMI)
[google-map-v3 shortcodeid=”08ea1d3a” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Románia{}modernmonument.png{}Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

A Keleti-Kárpátok egyik legszebb vidéke a Nagyhagymás és környéke,négy nevezetes hegycsúcsával az Egyeskő (1587 m),az Öcsém (1707 m), a Nagyhagymás (1792 m) és a Fekete-hagymás.
Az Egyeskő sziklacsoport több tűhegyes szikla csoportosulása,lábánál menedékház, ahonnan lenyűgöző kilátás tárul a szemünk elé a délen húzódó érdekes kőfolyásokkal (Ördögmalom) tarkított Öcsém tető és mellette csaknem az egész Keleti Kárpátok vonulatával.
Egész napos gyalogtúra az Egyeskő és Nagyhagymás megtekintése,a Hagymás hegység főgerincén haladva könnyen megközelíthető a Nagyhagymás csúcsa.
Megközelítés autóval történik a Nagyhagymás sziklái alatt fekvő Balánbánya városáig ahonnan két órás gyalogút vezet az Egyeskő toronyszerű szikláihoz.

(forrás: http://sajatutad.ro )

12►

Első templom fából készült 1780-ban. 1830-ban újabb fatemplomot építenek, ami 1848-as tűzvész áldozata lesz, majd 1849-ben újjá építenek. Ezt egészen 1957-ig használták, amikor az új (jelenlegi) templomot használatba vették, s amely építése 1937-ben kezdődött.
„Ez a régi templom vót a legelső templom Pusztinában. Mikor a ze’ső verekedés után e’rontottuk, tiszta fából vót építve. S abban a templomban, a fala alatt kaptunk münk pénzt, s egy kicsi csengettyűt, amire ezerhéccázkilencvennégy vót írva.” (Halász Péter: Pusztina (Pustiana) helynevei; Budapest, 1987. Magyar Névtani Dolgozatok)
„A pusztinai egyházközség, lévén a Tázló völgy legnagyobb katolikus közössége, a XVIII. század végétől központi szerepet játszott a vidék katolikus falvai között, és 1806-tól önálló parókia rangot kapott. Papjai nagy területen fejtették ki tevékenységüket, közel 20 közösség volt alárendelve 15 templommal”.
Jerney János Keleti utazása…  című könyvében a következőket írja: „Anyatemploma fából st. István tiszteletére építve, a’ tatrosi egyházmegyében. 1830-ban lőn paróchia. …
Van 23 fiók egyháza, melyekben összesen 3400 lélek.”
1880-tól önálló parókia.
A templomot Szent István király tiszteletére építették, fából, „az oltárképen első királyunk látható magyar öltözetben.”

(forrás: http://pustiana.ro ) és a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”a2884f5b” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Pusztina, Bákó megye, Románia{}chapel-2.png{}Pusztina, Bákó megye, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

A szájhagyomány szerint a Csík vármegye felől érkező magyarok először egy román faluba, Blegyestbe mentek, s ott cséplést vállaltak, majd ők, a cséplők jöttek a mai Pusztina helyére. Egy magyar ember figyelt erre fel, egy bizonyos Nemes nevű. A falu a nevét az itt talált pusztáról kapta. Más forrás szerint az első csíki telepes, aki Pusztinába érkezett, egy bizonyos Pusztina György volt.

Kaszáp István, az 1910-es években született, így mesélte el Pusztina keletkezését:

„Jártak ide bé Csíkból csépelni, s tőlük született Pusztina. Jártak ide, s mikor Madéfalván meglőtték a székelyeket, ide menekültek, akik elbujdostak, met má üsmerősek vótak. S ide béjött egy dzsenerál, Nemes nevezetű. Tátám mesézte, én eszt a dzsenerált nem értem. S ittegyen kibérelt egy birtokot malmostul, kurtéstól (udvarház), mindenestül. S a magyarok Blegyestben, amikor meghallották, hogy kerekedett egy magyar bojér, harmincan vótak azok a cséplők, kijöttek ide a bojérhoz, s megszálltak ide fenn a Fenekben, s a Laci erdeiben. Merthogy Laciak vótak az előbbcöri pusztinai lakosok, asztánd a Becék, asztán az Erőssök, s errefelé a Pálok, Barták. S mikor jöttek ki Blegyestből, az erdőn kaptak ety harangot. Ezt a harangot a törököktől dukták vót el, met mikor béjöttek ide a törökök, a harangokat gyütötték essze, álgyút öntöttek belőle, met az egyféle réz vót. De hogy aszt kik dukták el, ma sem tuggya senki. Hanem azok a zemberek mekkapták s e’hoszták ide Pusztinába. Kicsi harang vót.”

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”8dbc8317″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Pusztina, Bákó megye, Románia{}catholicgrave.png{}Pusztina, Bákó megye, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A Kárpátok gyöngyének is emlegetett Királykő a Déli-Kárpátok legszebben kiemelkedő magashegysége, melyet a függőleges falak, fehér mészkőszirtek, félelmetes hasadékok tesznek látványossá. Növényvilága is egyedi, különlegessége a szigorúan védett, csodás szépségű királykői szegfű (Dianthus callizonus), mely az egész világon csak itt terem.
A hegység tulajdonképpen egyetlen 22 km hosszú, csipkézett mészkőgerinc a Bucsecs és a Fogarasi-havasok között, Erdély dél- keleti szélén. A hegység egész területe a Királykő Nemzeti Park részét képezi. Legmagasabb pontja a 2238 m magas Pásztor-csúcs.
A Királykő területén több mint 160 barlangot tartanak nyilván, közülük a 629 méter hosszú Dâmbovicoara-barlang és  a 367 méter hosszú Medve-barlang a legnagyobb, valamint a több mint 450 méter mély Grind-zsomboly (Románia egyik legmélyebb barlangja).
A hegység vad sziklavilága tökéletes menedéket nyújt számos védett faj számára, mindennapos látvány itt a zerge, de megtalálható a hiúz, a barnamedve és számos denevérfaj is.

(forrás: http://www.utazzerdelybe.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”3554e5b5″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Királykő-hegység, Orașul Zărnești, Brassó megye, Románia{}mountains.png{}Királykő-hegység, Orașul Zărnești, Brassó megye, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

1764. január 7-e véres hajnala siculicidium (székelyek legyilkolása) néven vonult be a történelembe. A székely határőrség felállításának kudarca örvén a katonaság vérfürdőt rendezett – a Habsburg uralom katonái  akik  a vérengzést művelték – a felcsíki Madéfalván, ahol több száz székely vesztette életét. Az eset után a székelyek tömegesen vándoroltak ki a szomszédos Moldvába.
A székelyek egyik legfontosabb történelmi- nemzeti emlékhelye.

(forrás: http://tortenelemportal.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”6ade44fb” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Madéfalva, Románia{}5-default.png{}Madéfalva, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Az illyefalvi református templom jellegzetességét kettős várfala határozza meg. A várudvarba a reneszánsz kori várfal déli oldalán álló négyszögletes, kétszintes kaputorony alatt van a bejárat.
A műemlék épület külseje egyszerű, déli és északi oldalfalait négy pár, keskeny, téglából felrakott, cseréppel fedett támpillér erősíti. A déli és nyugati részen nyíló bejáratait népies barokk árkádíves tornác fedi.
A mai templom szentély-hajó méretaránya a falak vastagsága, a falazás, valamint a középkori elemek hiánya egy teljesen újjáépített templomra utalnak.
A templom kettős térfűzésű, hajó és szentély együtteséből álló keletelt épület. Rövid szentélye kívül sokszögzáródású, a belső részen a szögletek enyhén lekerekítettek.
Délen és nyugaton a bejárat elé egy-egy portikusz épült. Támpillérek csak a hajó falához épültek, amelyek csupán a falak erősítésére szolgálnak. Az alaprajzi elrendezés és a falak felépítése szerint a templom a Székelyföldön elterjedt népi barokk építészetnek egyik szerény emléke.
A hajó-szentély térfűzésű templomot 1785-ben kazettás mennyezettel és festett bútorzattal látták el. A székelyföldi templombelsőkre jellemző díszítést ebben a templomban csokrokba kötött, kancsókba vagy kosárba állított stilizált virágok jelentik, amelyek a karzatok mellvédjét, a padok oldalait hálózzák be. A kék, barnás, natúr színűre festett kazettákat kitöltő napraforgók, tulipánok, rózsák hűen tükrözik a templom belsejének egykori hangulatát.
A szószék felett egy korona látható, amely a felirat szerint 1786-ból származik, ugyanabban az évben készültek a déli és nyugati oldalon lévő festett faajtók.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”80ef6b83″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Illyefalva, Románia{}hostel_0star.png{}Illyefalva, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”02dc110b” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Dióshalom, Románia{}chapel-2.png{}Dióshalom, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]