Kategória Archívum: Erdély – Partium

12►

A több mint 100 évvel ezelőtt alapított múzeum több mint 2000 kiállítási tárgyat tartalmaz. Magától értetődően a természetes aranyérc gyűjtemény a múzeum legértékesebb része.
A kiállított darabok egytől egyig az itteni Érchegység aranybányáiból kerültek a múzeumba, és a világ legjelentősebb gyűjteményei között tartják számon. A múzeumban helyet kaptak azok a régészeti leletek, amelyek egyértelmüen igazolják az ember 5000 éves jelenlétét ezen a vidéken, és bemutatják az arnyérc bányászásának és feldolgozásának folyamatát is. Megismerhetjük az aranyérc előfordulási formáit: finom diszperziós, szabad, vagy más ritka ércekkel történő egybenővéses lehetőségeit, valamint olyan kémiai elemekkel történő keveredését, mint a tellúr. A kiállított ércek különböző növények, állatok alakjaira emlékeztetnek, de van ágyúra, sőt Románia térképére emlékeztető darab is. Az ásványérc-kollekció több mint 800, a világ minden tájáról érkezett ásványt tartalmaz, egy vitrinben pedig azon típusokat mutatják be, amelyeket először Románia bányáiból hoztak fel a napvilágra.

https://www.welcometoromania.eu/DN76/DN76_Brad_m.htm

12►

A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
A teljesen összeépült és azelőtt gyönyörű szőlőktől környezett két község, Magyarvilágos és Románvilágos felett emelkedik a világosi vár omladozó falaival, ahol (a szöllősi mezőn) 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Görgei Artúr magyar honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt.

1849. augusztus 13-án, hétfői napon itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger tábornok előtt. A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt.
A magyarok megadásának módja bizonyos szimbolikus jelentést is hordozott. Görgei ezzel kívánta jelezni, hogy a magyarokat nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári haderő győzte le.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Régen Hunyadvárnak és Kalotaszeg várának is nevezték, Bánffyhunyad, illetve Kalotaszeg neve után.
Római település helyén álló egykori földvára a népvándorlás korában elpusztult. A kőből épült királyi várat az 1241-42-es tatárjárás után, nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére.
A 80 méter hosszú és 20 méter széles erősség bejárata felvonóhíddal védelmezett kapu volt, mely egy hatalmas rondella udvarára nyílt. A kapun belül gazdasági épületek álltak. Az egykori hosszúkás várudvar két oldalán lehettek a lakóépületeket, ám ezeknek már a maradványai sem láthatók.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A Béli-hegység az Erdélyi-középhegység vagy más néven Erdélyi-szigethegység része. A Bihar-hegység legtekintélyesebb nyugati oldalága, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott Zarándi- és Belényesi-medence fölé „Sasbércszerűen” kiemelkedő hegység.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Czárán Gyula, vagy Seprősi Czárán Gyula (Seprős, 1847. augusztus 23. – Menyháza, 1906. január 6.) az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró volt, akit „a magyar turizmus atyja” néven is emlegetnek. Az Erdélyi Kárpát-egyesület tiszteletbeli tagja, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a Magyarhoni Földrajzi Társulat rendes tagja.
Főképp a Bihar-hegységben végzett úttörő feltáró és turistaút építő munkát, részben a mócok segítségével, akiknek bizalmát sikerült megnyernie.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar történelem leghíresebb és legismertebb uralkodója, mesék, mondák, legendák hőse, a bölcs és igazságos Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából Magyarország Kormánya a 2018. évre Mátyás király-emlékévet hirdetett. A Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatába is belefoglalt tényt hivatalosan december 11-én sajtótájékoztatón jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Mátyás király olyan alakja a magyar történelemnek, aki erőskezű uralkodása alatt megerősítette és európai középhatalommá tette Magyarországot. Felismerte, hogy csak egy erős Magyarország tudja megállítani az oszmán birodalom terjeszkedését, és ez úgy lehetséges, ha a közép-európai népek összefognak. Tisztában volt azzal is, hogy a terjeszkedés megállítása nemcsak Magyarország védelmét, hanem a keresztény civilizáció, a keresztény Európa megvédését is szolgálja – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

http://www.erdely.ma/matyas-kiraly-emlekevet-hirdetett-2018-ra-a-nemzetpolitikai-allamtitkarsag/

12►

Az aradi reformátusság 1829-ben szerveződött hivatalosan gyülekezetté Csernátoni Vajda Péter lelkipásztor irányítása alatt. Ekkor mintegy 350 lelket számlált a gyülekezet. Mivel templomuk nem volt, egy bérelt épületben tartották az istentiszteleteket. 1839-ben vásárolták meg azt a telket, ahol a mai templom áll, néhány évig az ott levő épületben működtették a református iskolát, majd ezt az épületet lebontották és 1847-ben Hoffer József építész tervei alapján felépítették a templomot, azonban a közben kitört 1848/49-es szabadságharc miatt a templom belső berendezése csak 1852-re lett kész. 1860-ban szerelték be az orgonát, melyet aztán 1892-ben egy új orgonával cseréltek fel. Először nagyjavítást 1898-ban végeztek a templomon, ekkor egy harmadik harangot is beszereltek a meglévő kettő mellé. Ma is ez a harang hívogatja a gyülekezet tagjait Isten igéjének hallgatására, az első kettőt elvitték az első világháború idején. Közben a gyülekezet lélekszáma megnövekedett, szükségessé vált a templom kibővítése. 1925-ben Szántay Lajos műépítész tervei alapján bővítették ki a templomot imateremmel és karzattal, közben a régi orgona elemeinek felhasználásával a torony alatti karzatról átépítették az orgonát is az imaterem feletti karzatra. Ezzel egyidőben a megnagyobbodott templom arányainak megtartása végett a tornyot is meg kellett magasítani. 1938-ban újabb bővítési munkálatokat végeztek a templomon, az 1842-ben épült lelkészi lakás és a templom közé lelkészi és gondnoki irodát építettek. Így nyerte el a templom mai formáját. Ma a gyülekezet mintegy 1500 lelket számlál.

Ebben a templomban volt az esküvője a Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak!

http://www.reformatus.arad.home.ro

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja. Az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg, 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Megítélése napjainkban is komoly vita tárgya.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik  kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A  másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.

A tó felszíne 0,22 km2, alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.

A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. A csapadékmennyiség a tónál 600–700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000–1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 milliméterrel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 m volt, 1907-ben 8,5 m, jelenleg pedig 7 m. Ezt a folyamatot a meder feltöltődése és a növényzet terjedése okozza. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.

A tóban általánosságban fürödni 2018 áprilisa óta tilos , ez alól engedélyhez kötötten versenyek és speciális rendezvények képezhetnek kivételt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1234►

Csíksomlyó: Székely gyors – magyar zarándoklat 2018 májusában.
Össznemzeti különvonat a búcsúba- 900 fővel a Székelyföldre.

Nagyvárad – Kolozsvár- Gyergyószentmiklós- Csíksomlyó – Csíkszentsimon – Nagykároly
településeken felemelő ünnepi fogadtatásban részesültünk, “ nagy szívvel, lelkesen “ fogadták a magyarokat.
köszönjük szépen.
képi élmények : Bagyinszki Zoltán fotográfus

A Márton Áron Főgimnázium Csíkszereda legimpozánsabb épülete, a Szék útja és a hajdani Rákóczi utca (ma Márton Áron utca) találkozásának közelében található, szecessziós stílusban épült 1909 és 1911 között.

Csíkszereda állami működtetésű középiskolája a Márton Áron Főgimnázium. 1990. május 25-én került sor az iskola névadó ünnepségére, Csíkszereda legjelentősebb magyar tannyelvű középiskolája egykori diákja, Márton Áron püspök nevét vette fel. 1992-től kezdve, a régi hagyományt felújítva – az iskola minden évben megjelenteti az előző tanévre vonatkozó Évkönyvét. Az utóbbi évek iskolatörténetének legfontosabb forrásai az Évkönyvek. 1991 óta ebben az épületben kapott helyet a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, amely a főgimnázium 1940-44 közötti megnevezését vette fel. A gimnázium napjainkban is Csíkszereda és Csík egyik legszebb épülete, megjelenésében érvényesülnek a 19-20. század fordulóján hódító szecesszió gazdag magyaros majolikaelemei.
A gimnázium kápolnája 2008-ban visszanyerte patinája egy részét azáltal, hogy elkészültek új festett üvegablakai. A régi vitrailok töredékei, valamint a hajdani diákok visszaemlékezései alapján Nagy Ödön és Vorzsák Gyula művészek készítették el az új vitrailokat, amelyeknek magassága 3,25, illetve 2,80 méter. Az alkotók teljesen új vitrailt készítettek, amely színvilágában újszerű, a monumentalitásra törekszik. A három nagyméretű ablak önállóan is egy-egy jelenetet ábrázol, ugyanakkor összeköti őket a középsőn megjelenő, Máriát körülvevő fénysugár. A Márton Áron Gimnázium főbejárata feletti középső üvegablak Máriát ábrázolja, karján Jézussal. Jobboldalt a koronát Máriának felajánló Szent István alakja, míg a bal oldali ablakon Szent Imre, a liliomos herceg látható. 2015-2016-os tanévben a neve átmódosult Márton Áron Gimnázium névről Márton Áron Főgimnázium névre.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tervezői: Alpár Ignác  és  Pápai Sándor voltak.

123►

A Csernovics-kastély bal oldali, kéttornyú szárnyát egy XVIII. századi épület felhasználásával a XIX. század első felében építették, a jobb oldali szárnyat Ybl Miklós tervei alapján 1862 és1886 között. 1862-től a Károlyi család tulajdona volt. Kertjében korabeli melegházak, úszómedence találhatók.A kastély 1939-ben Adam Iancu kurticsi orvos birtokába került, aki tíz hektáron kivágatta a parkját. A megmaradt, 17 hektáros park 1968 óta védett arborétum, többek között egy páfrányfenyő (Gingko biloba) otthona. A főallé mentén alakították ki a román írók szoborparkját. A kastélykert egyik sarkában található Damjanich János és Lahner György aradi vértanúk síremléke. Holttestüket titokban Csernovics Péter hozatta el Aradról és temettette el saját kastélya kertjében. A kastélyban kétévente humorfesztivált, ugyancsak kétévente néprajzi fesztivált rendeznek és évente megrendezik a karikaturisták találkozóját.

http://www.kastelyerdelyben.ro/csernovics-kastely-macsa-.html

A kastélypark, – eredetileg 10 hektáron terült el – majd a gróf Károlyi család érdemeként, még 10 hektárral bővült. A „szigetekként” ültetett növény ritkaságokat a világ minden részéről telepítették ide. A szinte szabályosan beültetett fák, cserjék csoportjait virágágyások, utak és ösvények „törik” meg. A még – meglévő ! – melegházak-üvegházak sejtetni vélik a szemlélődővel, az akkori uradalmi kertészet működését.
A mácsai birtok örököse, gróf Károlyi Antal György, ( gróf Almásy Dénesné tesvére) 100 hektárnyi erdőtelepítést végeztetett; 1892-ből származó adatok alapján az uradalom akácfa-szegéllyel körbe ültetve, több nyár-,akác-, és eperfa-sor szétszóródva a birtokon.

http://countess.hupont.hu/51/a-macsai-csernovits-kastely-a-lelek