Kategória Archívum: Erdély – Partium

Arad – Szántay palota

Erdély - Partium

A hatalmas méretű, háromszintes palota főtömege L alaprajzú, az udvar felé mindkét szárára merőlegesen csatlakozik azonban egy-egy rövid, keskeny épületszárny. A magas lábazat mögött egykor kialakított pince helyén ma üzlethelyiségek nyílnak, a pinceablakokat üzletportálokká, kirakatokká alakították. Az épület fő nézete a főtér felől látható, ahonnan rálátás nyílik a hatszög három oldalából álló saroktoronyra, és a hozzá csatlakozó két épületszárnyra. A tornyot hatszögű, többszörösen tagolt, párkányokban, nyílásokban, maszkos és növényi díszítőelemekben gazdag gúla alakú, kőből és díszbádogból alakított „toronysisak” hangsúlyozza. A torony három oldalának homlokzata gyakorlatilag azonos kialakítású: alsó szintje sávozott, az egyszerű téglalap alakú ablakok vállmagasságában az egyik sávon végigfutó, korongokból álló vakolatdísszel. A földszintet lezáró, egyszerű lemezprofilú párkány az első emeleti erkélyek járószintjével esik egybe. A torony mindhárom oldalán kialakított erkélyek mindegyikét kovácsoltvas mellvéddel látták el, amelynek a múzsák hárfájára emlékeztető fő motívuma többször is visszatér az épület díszítésében. Az erkélyek két oldalán, alacsony pilléreken antik mitológiai alakokra emlékeztető atlasz és kariatida áll, ők tartják a második emeleti erkélyek konzolait. A lakásokba vezető ajtók félkörös záródásúak. Az erkélyek közti falfelületeket függőlegesen sávozott, a sávok aljában levélornamentikával ellátott vakolatdísz tagolja. A második emeleti erkélyek vas-mellvédje talán kevésbé elegáns, itt inkább a nyílásokon és nyíláskereteken van a hangsúly. A hármas tagolású nyílások egy szélesebb, egyenes záródású ajtóból és közvetlenül mellette elhelyezett, egészen keskeny, az ajtóval azonos magasságú, félkörös ablakokból állnak. A három elemet egymástól elválasztó keskeny falsávot egyszerű, geometrikus vakolatdísz emeli ki. A fölöttük elhelyezkedő szemöldököt két négyzetes konzol támasztja alá a nyílásokat elválasztó falsávok fölött. A torony három oldalának különbségei csak itt kezdődnek. A sarok-oldal homlokzatát fogrovatos párkány zárja le, fölötte szegmensíves, levélornamentikával díszített oromzat, amelyet kis sarokpillérek választanak el a másik két oldal oromzatától. A torony két oldalhomlokzatán a második emeleti erkélyek két oldalán egy korongból kiinduló, három sípszerű vakolatdíszt alakítottak ki; az erkély szemöldökpárkánya fölött keskeny, levélornamentikával dúsan kitöltött falmező húzódik. A fogrovatos párkány helyén e két oldalon indadíszes fonat fut, amely csak a szemöldökpárkány fölött szakad meg. A két oldalhomlokzat fölött kialakított félkörös oromzat orommezejében három részre osztott, lekerekített sarkú, félkörös ablak nyílik.

http://lexikon.adatbank.transindex.ro/mobil/muemlek.php?id=202

Arad – Földes patika

Erdély - Partium

Több mint 110 éves kézimunka- csodálatos enteriőr Aradon. egy igazi szecessziós palota, benne a patika
amely Budapesten is megállná a helyét, a mai Partiumban található Arad belvárosában.
Végigfotóztam a a történelmi 63 vármegyét de hasonlót keveset láttam. Igazán kiváló minden szempontból.
Ahogyan beléptem ahogyan kedvesen fogadva – fotózhattam a sok szép részlet lenyűgözött.
A SZECESSZIÓS BÚTOROK IGAZAI MESTERMUNKAKÉNT DÍSZELEGTEK. Majd a szemem megpihent a járólapokon.
A kerámia mintázata egyszerű és nagyszerű volt, amelyre azután már rálépni se nagyon mertem.
Patikatisztaság mondja a közmondás, hát igen itt a Földes patikában patikatisztaság volt – nem úgy a város utcáin terein sajnos……
Gratulálva a tervezőnek, Tabakovics Milánnak , az épület külső szecessziós részleteihez és a bútorzat csodás íveihez, faszobraihoz egyaránt.
A kovácsoltvas díszítés, a szép erkélyek részletei még a számítógép rejtett zugaiban várják a bemutatkozás lehetőségét.
Köztudott azért a palota építési költségéhez a kiváló termékeik, elsősorban szépészeti repertoárjuk, testápoló krémjeik segítette a családot.

Bagyinszki Zoltán

Arad – Salacz Gyula polgármester

Erdély - Partium

Endrődi Salacz Gyula (Gyula, 1832. január 31. – Arad, 1915. július 28.) polgármester.
A gimnázium I. és II. osztályát mint magántanuló, a III-VI.-et Aradon végezte. Az 1848-49. évi szabadságharcban mint hadnagy vett részt. 1849-től a jogi tanfolyamot Nagyváradon, Pesten és Bécsben végezte. A politikai államvizsga letétele után 1855-től 1860-ig a bíróságnál szolgált. 1861. november 21-én az ügyvédi vizsgát letevén, mint gyakorló ügyvéd Aradon telepedett le. 1872-től 1875-ig Arad szabad királyi város tiszti főügyésze, 1875. március 10-től 1901-ig pedig polgármestere volt. Közszolgálati érdemeinek elismeréseül 1900. október 24-én a III. osztályú vaskoronarendet, majd királyi tanácsosi címet s végül “Endrődi” előnévvel magyar nemességet nyert. Képviselővé az 1901-1906. országgyűlésre Arad szabad királyi város választotta meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Gyulán született és Arad kiváló polgára lett a sikeres városvezető és városépítő – az aradi románok is elismerték városépítő munkáságat.
Gyulán emléktáblát, Aradon szobrot emeletek emlékére. Az aradi városházán kiállításon –archív fotókon is látható Salacz Gyula polgármester alkotó pályafutása.
Sokat járok Aradara, a Városházára is – jóleső érzés ilyen nagyszerű történelmi személyiségekkel találkozni. Tisztelgő találkozásunkat képeken is megörökítettük.

Bagyinszki Zoltán

Királyerdő – Mézgedi cseppkőbarlang

Erdély - Partium

A romániai Király-erdő délkeleti részén fekvő Mézgedi-cseppkőbarlangot a 20. század elején még Európa legnagyobb barlangjai közé sorolták. Egyéb elnevezései: Czárán-barlang, Czárán-cseppkőbarlang, Meziádi-barlang, Meziádi-cseppkőbarlang, Mézegdi-cseppkőbarlang.
A barlang feltárása a 19. században élt Czárán Gyula (1847–1906) természetbúvár nevéhez fűződik. Ő volt az aki feltárta és járhatóvá, látogathatóvá tette; útjelzésekkel, lépcsőkkel látta el, és ő készítette róla az első leírást is. Emléktáblája ma is ott áll a barlang előcsarnokában. Róla nevezték el később a barlangot is, mely az ország első kiépített barlangjainak egyike volt.
A bejárati kapuzata 16 méter széles és 10 méter magas. Előcsarnoka közel 200 méter hosszú, mely után következik az óriás méretű barlang, mely mintegy 200 ölnyi hosszúságban, egyenes irányban nyúlik befelé. A barlangból ágaznak szét a folyosók, és ritka szépségű cseppkőalakzatok láthatók itt.
A legnagyobb különlegessége azonban hogy három emelete van, melyek egymás fölött keresztben húzódnak, s e barlangból ered a Meziád-patak is.
A barlang hossza a későbbi feltárásoknak köszönhetően mára már 4774 méter.
A 20. század elején végzett ásatások során a barlangban az úgynevezett „csontteremben” sok őskorból származó csontleletet találtak, amelyek a mára már kihalt barlangi medvétől származnak.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarremete – Református templom

Erdély - Partium

A templomot a XIII. században emelték román stílusban, az ezt követő évszázadban már átépítések sorát éli meg. Csúcsíves szentélye az akkori gótikus ízlésnek megfelelő. Ekkortájt kerültek nevezetes freskói is falára. A XIX. században levakolásra és elfestésre kerülnek, ezt követően 1927-ben felfedezik, de ismét eltűnnek, lefedésre ítéltetnek. Mi az oka a sok titoknak és a freskók körüli vitáknak? A reformátusoknál szokatlan élénk templombelső nem minden hívőt hagyott sem a múltban, sem a jelenben nyugodni, így viszontagságai elsősorban ezzel magyarázhatóak.
A hajó, a karzat és a harangláb tornyának földszinti része értékes falfestményeket őriz. A XIV. században festett freskók bibliai és történelmi személyiségeket ábrázolnak. Központi alakjai Szent István, Szent Imre és Szent László, valamint Mihály arkangyal (az emberi cselekedetek mérlegével) az alsó sorban, valamint a 12 apostol a felső sorban. Jézus ostorozása, az olajban megsütött Szent János, döbbent arckifejezéssel Tamás apostol – különös képek ezek egy református templomban. Az értékes freskók nemcsak a templomhajóban, hanem a szentélyben és a toronyaljban is láthatóak. Ez utóbbiak bizánci stílusban készültek, feltárásuk az egykori lefedés és felfedezés után 2002-ben kezdődött el.
A 2007-ig tartó feltárás során a Szent László legenda egyes részleteit is megtalálták, de a kutatás nemcsak a faliképekre terjedt ki; a hajó egykori ablakának részletei, a sekrestyebejárat és két szentségtartófülke, valamint az egykori elbontott diadalív lenyomata is „felszínre került”. A fakazettás mennyezetet is szépen felújították. A remetei leletek fontosságával szerencsére nemcsak a magyar, de a román kollégák is tisztában vannak már, így remélhetően az utókor számára a költséges állagmegóvás és a még magára várató teljes feltárás is megtörténhet.
A templomudvaron kopjafa emlékezik az 1944-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatokra. Magyarremetén a templom meglátogatásán kívül érdemes ellátogatni 1642-ben épített, napjainkra teljesen felújított vízimalmához is. Izgalmas és látványos föld alatti utazást ígér a közelben található mézgedi cseppkőbarlang is, ide vaslépcsőn elemlámpával csoportos látogatás keretében van lehetőség alászállni.

https://kirandulastippek.hu/nagyvarad-szatmar-partium/magyarremete-reformatus-templom

Nagyvárad – Moskovits Palota (Szent László Téri Bérház)

Erdély - Partium

A Szent László térre merőleges Zöldfa utca sarkán a XX. század elején a földszintes Nikolits-ház, mellette pedig az egyemeletes Diamandi-ház emelkedett, melyet 1905-ben ifj. Moskovits Mór és Moskovits József vásárolt meg. A zsidó élelmiszeripari vállalkozó család tagjai, Moskovits Mór és fiai 1910-ben egy háromemeletes bérház építésébe kezdenek, melyet a nagyváradi származású építész-testvérpár, Vágó László és Vágó József tervezett. Az első fázisban csak a kis Nikolits-ház bontásához kezdenek hozzá és még 1910-ben elkészülnek a Zöldfa utca sarkán levő három tengelynyi résszel. 1911 januárjában már a Diamandi házat bontják, ennek helyén az év végére felépült a Moskovits-palota teljes Szent László téri része. A kivitelező cég a nagyváradi Incze Lajos és fiai volt.
A bérház földszintjét üzletek népesítették be, az első emeleten kalapszalon, emellett a Nagyváradi Bank és Kereskedelmi Rt. Székháza foglalt helyet. Az épület emeleteinek utcára néző részén 3–4 szobás lakások, míg az udvarra néző oldalon 1–3 szobás, kevésbé tágas lakások voltak. 1913 márciusában a Moskovits-palota udvarán Udvari Kávéház néven kávéházat alakítottak ki.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=358

Nagyvárad – Szent László király és temploma 2019.

Erdély - Partium

Nagyvárad 1692-es visszafoglalása utáni első római katolikus temploma Olasziban, a Körös jobb partján emelt, Szent Brigittának szentelt szerény kisméretű épület volt. A római katolikus püspökség, helyreállítása után elsődleges céljának tekintette egy rangjához méltő imahely felállítását, azonban az 1751-1780 között felépült barokk székesegyház elkészültéig az újvárosi Szent László plébániatemplom szolgált püspöki székesegyházként is.
A templom építésének kezdetére vonatkozó hiteles dokumentum ez idáig nem ismeretes. Több közvetett forrás alapján 1717 és 1734 közé tehető a templomépítésének ideje. A káptalan 1723 január 10-én a régi Szent Brigitta templomból, az új, városközpontban emelt templomba költözik, Csáky Imre püspök (1702-1732) pedig 13-án fényes ünnepségek közepette vonul be az új, még nem teljesen kész székesegyházba, miszerint az alapkőletételre legkésőbb 1720-ban sor kellett kerüljön. Habár a főbejárat fölötti kronosztikon az 1733-as évet jelőli meg mint a munkálatok befejezését, még 1734-ből is származnak elszámolási iratok.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=227

A hagyományok szerint Nagyváradot Szent László király alapította, aki oda helyezte a Bihari Püspökséget. Mi sem volt természetesebb, minthogy a király alakjának szobrot emelnek a város főterén.
Ezt már 1390-ben is megtették. Akkor állították az első Szent László szobrot; minden bizonnyal a Kolozsvári testvérek műve volt. 1660-ban amikor a törököknek sikerült bevenniük Várad várát, a szobor is elpusztult. Egyszerűen beöntötték ágyúgolyónak.
A ma látható királyszobor felállítását Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezte. 1893. szeptember 10-én avatták.
Szent László alakja egy három méter magas talapzaton áll. A király fején korona, vállán palást látható. A szobor vasrácsos kerítésének négy sarkán egy-egy címertartó oroszlán áll.
A szobrász, Tóth István Stróbl Alajos műtermében dolgozott.
Eredetileg nem itt állt az emlékmű, hanem a Szent László téren, csak 1923-ban került a mostani helyére. A városvezetés bontatta le (1923. július 13-án), hogy helyébe I. Ferdinánd király lovas szobrát helyezzék. A római katolikus egyház a püspöki palota kertjében állíttatta fel, ahol ma is van.
Szent László király halálának 800. évfordulójára készült a szobor.

https://www.kozterkep.hu/~/3036/Szent_Laszlo_szobor_Nagyvarad_1923.html

Nagyvárad – Fekete Sas palota – passzázs II.

Erdély - Partium

Nagyvárad a z Erurópai Szecessziós Városok tagja – rengeteg szép és híres épülettel rendelkezik, büszke a belváros értékeire- van mire maradt bőven. Végre esztétikusan, vonzóan néz ki a magyar szecessziós építészetünk egyik impozáns zászlóshajója itt a Partiumban – gratula érte. Nagyon köszönjük( ha már büszkén használja a szomszéd).
Továbbá köszönjük a szuper páros építészeink szellemi termékét a remek épülettervet a kivitelezést 100 évvel kb. előttünk. Komor Marcell és Jakab Dezső építőművészeknek is köszönjük.
Igazán kiváló alkotás sokadik alkalommal voltam ott, benne, előtte – fotóztam és csodáltam az összhatást, a részleteket is . Sok látogató – lakó vendég kávézó diskuráló fiatal nem is tudja hogy…… sajnos!

Végre jó fényekkel és kellő idővel tudtam egy szép sorozatot készíteni a Sas – palotáról, tisztelettel a részlet gazdag remekműnek: Bagyinszki Zoltán tisztelgő fotográfus közeledik a Szecesszió Világnapja 2019. június első hétvégéje. Gondoljunk a mesterekre és keressük fel palotáikat- sok helyen megtalálhatóak alkotásaik, itt a honlapon belül is bőven ismerkedhetünk műveikkel.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Fekete Sas palota I.

Erdély - Partium

Nagyvárad a z Erurópai Szecessziós Városok tagja – rengeteg szép és híres épülettel rendelkezik, büszke a belváros értékeire- van mire maradt bőven. Végre esztétikusan, vonzóan néz ki a magyar szecessziós építészetünk egyik impozáns zászlóshajója itt a Partiumban – gratula érte. Nagyon köszönjük( ha már büszkén használja a szomszéd).
Továbbá köszönjük a szuper páros építészeink szellemi termékét a remek épülettervet a kivitelezést 100 évvel kb. előttünk. Komor Marcell és Jakab Dezső építőművészeknek is köszönjük.
Igazán kiváló alkotás sokadik alkalommal voltam ott, benne, előtte – fotóztam és csodáltam az összhatást, a részleteket is . Sok látogató – lakó vendég kávézó diskuráló fiatal nem is tudja hogy…… sajnos!

Végre jó fényekkel és kellő idővel tudtam egy szép sorozatot készíteni a Sas – palotáról, tisztelettel a részlet gazdag remekműnek: Bagyinszki Zoltán tisztelgő fotográfus közeledik a Szecesszió Világnapja 2019. június első hétvégéje. Gondoljunk a mesterekre és keressük fel palotáikat- sok helyen megtalálhatóak alkotásaik, itt a honlapon belül is bőven ismerkedhetünk műveikkel.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Moskovits palota

Erdély - Partium

A palota építtetője és első lakója Moskovits Miksa mérnök volt, aki 1904-ben, 52000 koronáért vásárolta meg a telket. Az építkezés 1904-1905 között zajlott. A budapesti mérnök, Zielinszky Szilárd egy. tan. által tervezett alapozáshoz Váradon első ízben használtak vasbeton elemeket, ún. Hennebique-lapokat. A palota Várad szecessziós építészetének egyik legkiemelkedőbb emléke, gazdag épületplasztikájának köszönhetően a stílus leglátványosabb példái közé sorolható. Paul Constantin a szecesszió müncheni irányzatához, az ún. Lilienstilhez kapcsolta. Az eklektikus palota homlokzatain a szecessziós stílusjegyek uralkodnak, a történeti stílusokból merített motívumokat is ezekhez alkalmazta az építész.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=316