Kategória Archívum: Erdély – Partium

Október közepén É-Erdélyben jártunk. a bázis Nagybánya volt- Kedves művészbarátaink vendégei lehettünk.Köszönjük szépen !
A 200 éves késő barokk épület igazi zarándokhely Erdélyben- közel a személytelen iparvároshoz. Magyar csoportok és családok – kulturális turisták látogatják a kastélyt,
a parkot, a bronz emlékművet- koszorúzzák a Petőfi múzeumot, a Református templomot, a híres kerek kőasztalt és a hatalmas egészséges mocsári ciprust járják körbe. Mi is ezt tettük.
Aki magyar és errefelé vezet az útja kötelezően megáll a sok látnivaló megtekintésére. Természetesen előtte / vagy utána elolvassa-átismétli a Petőfi kötet ismertebb verseit is.
A Teleki gróf – a ‘48-as szabadság harc ezredese gálánsan felajánlotta a nagy magyar / világhírű poétának a kastélyt- a mézesheteik alkalmával. Csak a szakácsnő maradt – senki nem zavarta a fiatal házasok boldog együttlétét, nyugalmát.
A központban található Teleki Művelődési Házban jelenleg 2 kiállítás látható: a kastélyból átmenekített Petőfi emlékkiállítás és a Nagybányai Festőtelep képzőművészeti tárlata- főleg a nagybányai és felsőbányai valamint a láposi hegyek ihlette szépségekkel.
Külön köszönjük Kádár Helén helyi idegenvezető segítő kalauzolását.

Bagyinszki Zoltán

A Gutin-hegység Európa leghosszabb vulkanikus hegyláncának része. A hegység a felszínre került magmából alakult ki kb. 15 millió éve. A gyakori fogazott, pengeéles sziklás ormok kihangsúlyozzák a hegység havasi jellegét.
A Gutin legszebb részei: gerincének legmagasabb része a Nagy-Gutin (1443 m), nem messze tőle a kis Gutin hármas csúcsa, a Szekatura vulkáni sziklatornyai, majd a hegység szimbóluma a Kakastaréj, ami Romániában páratlan vulkáni képződmény.
A Kakastaréj egy hatalmas berobbant kráter peremének maradéka. Fűrész éléhez hasonlító, bazaltos andezit sziklafal hossza 200 m. Függőleges, 150 m magas sziklafalában kardvágáshoz hasonló hasadások vannak, ami a sziklamászók kedvenc gyakorlótere.
Vulkáni eredeténél fogva a Gutin és környéke Románia színesfém bányászatának legjelentősebb területe. Földünk kérgének különböző mélységeiből eddig 2000 ásványfélét ismerünk, ezek közül 500-at Romániába találtak meg, a Gutinban 15-öt.
Érdemes ellátogatni a világviszonylatban egyedi ásványokról híres nagybányai ásványtani múzeumba.

https://geocaching.hu/caches.geo?id=3318

Arad Ortodox zsinagóga épülete kevésbé ismert, talán helyesebb, hogy sajnos ismeretlen aradi épület – padig értékes műemlék, különleges letisztult korai vasbeton építészeti értékünk a XX.század 20-as éveinek elejéről- /1921 Tabakovits Emil tervei alapján.
Évtizedek óta használaton kívül árválkodik a Neológ Zsinagóga közelében, tudjuk az aradi zsidó közösség komoly értékekkel rendelkezett, nagy közösséget-gazdasági erőt alkotott a városban.
Még elhagyatottan is megtekintésre érdemes, amely az aradi múzeum kezelésében van és tervezik a rekonstrukciót, a közel jövőbeni kulturális hasznosítását. A kívülről nem is olyan nagy épület ,
szép íves belső térrel és karzattal is rendelkezik- egyszerű bútorzat, kevés díszítés fehér szín, modern egyenes vonalak jellemzik. A főhomlokzaton a sok ablak mellett 3 nagyméretű díszes bejárati ajtó található – gazdagon díszített kőkeretekkel ás timpanonnal.
Hátul szomorú elhanyagolt állapot látható, lepusztult lépcsőház, a természet már kezdi visszaszerezni pozícióját. A folyosón 3 emléktábla is található héber nyelvű ismertetőkkel.
Lehetőségem volt bejutni és a múzeum számára pókhálómentes fotókat is készíteni, ebből néhányat tisztelettel bemutatok önöknek.

Bagyinszki Zoltán fotográfus 2019.

Benedek Elek székely nemesi családban született 1859. szeptember 30-án, a Magyar Királysághoz tartozó Kisbaconban. Az első világháborút követően hazatért kisbaconi birtokára, a romániai Kisbaconba, itt halt meg kilencven éve, 1929. augusztus 17-én.
Iskoláit Kisbaconban, Székelyudvarhelyen és Budapesten végezte.
A diákévei alatt méprajzi gyűjtést is folytatott, ebből jelent meg első munkája a Magyar Népköltési Gyűjtemény 1882-es évfolyamában, Székelyföldi Gyűjtés címmel. A Budapesti Hírlapnál volt első állása, újságíróként. Itt jelentek meg cikkei a székely népköltészetről, a székelyföldi népszokásokról, és néhány meséje is. Önálló mesekönyvei 1885-től kerültek kiadásra.
Kormánypárti képviselőként 1887-ben bekerült a Parlamentbe. A képviselői munkát 1892-ig folytatta, abban csalódva hagyta abba politikai pályafutását.
Számos lapnak volt főszerkesztőként, szerkesztőként, újságíróként munkatársa (például: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09), időnként álnéven is publikált. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Sorra jelentek meg mesekönyvei, mesefordításai.
Nagy vállalkozásba kezdett bele 1905-ben, a magyar történelem és szellem nagyjainak 18 kötetre tervezett életrajzi gyűjteményébe. A Nagy magyarok életéből 13 kötet jelent meg 1905 és 1914 között, de a világháború megakadályozta a további kötetek elkészülését.
Trianon után, 1921-ben végleg hazaköltözött Kisbaconba. Legnagyobb erdélyi vállalkozása, a ma már legendás hírű Cimbora gyermeklap szerkesztése volt. Ebben olyan szerzők írtak, mint például Áprily Lajos, Dsida Jenő, Kós Károly, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Karácsony Benő, Sipos Domokos. A világgazdasági válság csődbe vitte a lapot, Benedek Elek agyvérzést kapott és augusztus 17-én meghalt. Két nappal később felesége, Fischer Mária mérget vett be, és ő is meghalt. Kisbaconban temették el őket.
Benedek Elek több leszármazottja írói pályafutást választott, vagy főtevékenysége mellett írással is foglalkozott. Legismertebbek közülük Benedek Marcell, Benedek István, Lengyel Dénes és Lengyel László.

https://ado.hu/ado/160-eve-szuletett-benedek-elek-a-nagy-mesemondo/

A nagyváradi Poynár-ház műemlék épület Romániában, Bihar megyében.

Építés éve: 1907
Tervező: Sztarill Ferenc
Kivitelező: Sztarill Ferenc

A terveket 1907 januárjában hagyta jóvá a városi közgyűlés. A kivitelezést is a tervező Sztarill Ferenc végezte, s a ház oly gyorsan elkészült, hogy 1907 novemberében már beköltöztek.

A kétemeletes sarokház mindkét oldala szimmetrikus. Visszaköszön, hogy a tervező dolgozott a Komor-Jakab építészpárosnak, több helyen is a Fekete Sas palota megoldásait láthatjuk. A földszint síkjából kiugró két emeletet a félemeleten ívelten előrehajló konzolsor tartja. Az első emelet ablakai egyenes, a másodiké félköríves lezárásúak. Az ablakkereteket gombok díszítik. A homlokzatot egykor gazdagon díszítő majolikalapokból mára szinte semmi nem maradt. Az oromzati padlásablakot virágcsokor formájú vakolatdíszek veszik körbe. Az épület fő látványossága a sarok kialakítása. Mindkét emeleten félkörös erkély díszíti, fölöttük a sarki, féloszlopokkal díszített torony, tetején karcsú hagymakupolával. A tetőzet pala borítású.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1870-ben alakult meg a Aradon a Széchenyiről elnevezett, 1871-ben pedig Újaradon a Petőfi nevű jánosrendi páholy. A két páholy mellett 1870-ben kezdte el működését egy skót rítusú páholy, Fraternitas néven. Nyolc-tíz évi aktivitás után a bérelt helyiségekben működő mindhárom aradi páholy kifulladt, és az ideiglenes beszüntetés, azaz a szabadkőműves zsargon szerint “elaltatás” mellett döntött. 1888-ban az egykori tagok közül többen Összetartás néven egy új páholy létrehozása és felépítése mellett döntöttek. Ezek Institoris Kálmán, Bing Ede, Kristyóry János, Máday Mátyás, egykori “Széchenyi” páholy tagok , Rozsnyay Mátyás, Lukácsy Miklós, Krispin József, Millig József, az egykori “Fraternitas” páholy tagjai, és Bokm Lajos a ” Felvidék” páholyból.

Az új páholy johannita rítusban, három alapvető szabadkőműves-fokozatban tevékenykedett. 1888 október 6-án megkapta a Symbolikus Nagypáholy hozzájárulását az ideiglenes működéshez, majd november 23-ától már hivatalosan is megalakult. Első főmesterének Rozsnyai (később Rozsnyay) Mátyást választották meg.

A páholy alaptőkéjére a tagok személyenként 10 forintot fizettek be a megalakuláskor, és a volt páholyok bútorai, eszközei is az Összetartás tulajdonába kerültek. A további anyagi forrást a havi 1 forint tagdíj volt hivatva fedezni. Nem törekedtek gyors növekedésre, eléggé nehezen nyitották meg kapuikat meg az újonnan belépni szándékozók előtt. Kezdetben összejöveteleiket Krispin József házában, a zeneteremben tartották. Amikor elhatározták önálló páholyházuk felépítését, akkor a Corso cukrászdában pénz gyűjtő urnát állítottak fel és az adakozásból összegyűlt 4000 koronával egészítették ki a páholyház felépítéséhez félretett összeget.

https://szk.miraheze.org/wiki/Az_aradi_%C3%96sszetart%C3%A1s_p%C3%A1holy_p%C3%A1holyh%C3%A1za

Tabakovics Emil tervei szerint 1905 -ben épült fel a különleges épület, a görög templom formavilágát szecessziós díszítőelemekkel látták el.
Szerencsénkre a z épület kiváló állapotban van –jelenleg iskolai funkciót lát el, kulturális objektum.

Bagyinszki Zoltán

Fotós élmények Lugoson.
Eddig vagy 3-4 alkalommal jártam a városban, a z egykori Bánáthoz tartozó megyeszékhelyen, a Retyezát felé menet, meg-megállva . 1881-től az akkor létrehozott Krassó-Szörény vármegye székhelye volt. A ténylegesen már korábban is egységes
Német- és Románlugos 1889-ben egyesült véglegesen egy rendezett tanácsú várossá.
Magam sem gondoltam mennyi szép épület, a templomok, egykori középületek, szép részletek, a hangulatos folyópart, a széles Temes csendes folyóvize mind mind értékes eleme a városképnek.
A sok szecessziós épület / no meg az eklektika változatos igényes jelenléte lepett meg leginkább. Villányi Ármin építész nevét érdemes megjegyezni. Igen itt is a múlt-múlt századforduló jelentette a felvirágzás a fejlődés lehetőség-t- még a történelmi Magyarország idejében.
A régmúlt történelmének, az egykori várnak már írmagja sem látható. A török porta és a császári hadak dúlása és a magyarellenes politika megtette hatását.
Sajnos a képeken is látható az elhanyagolt épületek nagy száma, de dicséretes módon itt is elindult a városrekonstrukció. Nem könnyű Temesvár árnyékában élni, fejlődni.
Lugos megér egy sétát / kettőt is….érdemes megállni ismerkedni a város értékeivel – látnivalóival. Különösen ajánlom a szecessziót kedvelő fotós kollégák számára.

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Lucasként olvashatunk róla. Az itt álló XIV. században felépített várat a karlócai béke hatályba lépését követően semmisítették meg.
Fontos momentum volt történelmi szempontból, amikor a császári seregek fölött a törökök döntő győzelmet arattak.
A XIX. században a románok megtartották első népgyűlésüket, amikoris autonómiájuk kiharcolásáért szálltak síkra.
1849-ben a honvéd seregekre mértek döntő vereséget a császáriak.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de jelentős a román, német , szerb és szlovák nemzetiségűek számaránya is.
1992-es adatok viszont már arról árulkodnak, hogy a románság került számbeli többségbe, a magyarok a németek a cigányok és egyéb nemzetiségűek számaránya azonban továbbra sem elhanyagolható.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Krassó-Szörény vármegye székhelyét.

https://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/lugos-1007