bzadmin archívuma

Késmárk – Szent Kereszt templom / bazilika

Felvidék

A Szent Kereszt templom alapjai és eredete visszanyúlik egészen a korai román, 13. századi időszakba. A mai pompás gótikus templom 1444 és 1498 között épült. Az átépítést a Szapolyai urak, valamint a város támogatta. Mindkettő „mecénás“ megörökítette saját címerét a templom kis bejáratánál. A belső térben három különböző boltozat található: hálózatos a templom oldalsó hajó részében, csillagos a fő hajóban, valamint keresztes a templom sekrestyéjében. Felséges gótikus a templom belső tere, mint ahogyan az oldalsó oltárok is (Apostolok oltára, Martírium, Szűz Mária koronázása), ugyancsak a főoltár és az 1472-ből származó keresztelőmedence.
A karzat alatt elhelyezkedő reneszánsz padok 1518-ból származnak. Ezeket a helyeket a misén a szolgabírók és a városi tanács tagjai foglalták el.
A templom különlegessége a két orgona. A kis orgona 1651-ből származik, Szlovákia legöregebb működőképes, játszó orgonája. A legértékesebb művészeti emlék a főoltáron lévő felfeszített Jézus. A 15. és 16. század derekán készítette Stwosz Vít (Stozorai Vít) mester a saját műhelyében.
A reformáció utáni időszakban, amikor a német lakosok java része protestánssá vált, 1531–1673, 1678–1687, valamint 1705–1709 között a templom az evangélikus egyház része volt. 1997-ben II. János Pál pápa szentelte fel bazilikává.

https://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/kesmarki-szent-kereszt-templom/

A késmárki gótikus reneszánsz bazilika a történelmi Magyarország egyik legértékesebb megőrzött, középkori értéke.
A jelzett epitáfiumok közül a vörös márvány faragott oroszlános monogramos vitéz Varkóczi Kristóf 1591-ben készült el teljesen.
Külön is figyelemre méltó a reneszánsz felvidéki jellegzetes pártázatos sgraffitós harangtorony -1586. A templom tornya is reneszánsz motívumokkal díszített.

Bagyinszki Zoltán

Besztercebánya – a reneszánsz város III.

Felvidék

Sokadik felvidéki utamon “vettem észre” Besztercebánya újjászületett jelentős értékeit, a gazdag bányaváros látványos reneszánsz palotáit.
A főtéri épületek, gazdag díszes polgárházak, egy kicsi helyen ennyi érték, amik 4-500 évesek, a török ide már nem jutottak fel rombolni pusztítani.
Csak érdekességként arany – ezüst, de főleg rézércbányászat és kohászat gazdagította a várost és lakóit-600 éven át.
a “réz világ fővárosának” is hívták! Ebből is látszik országunk nemzetünk szorgalma középkori gazdagsága. EURÓPAI méretben is kiemelkedő.
Hála ebből adódóan legalább tíz 2-3 szintes reneszánsz épület került kamerám elé, kiemelésre érdemes faragott erkélyekkel, szépséges homlokzattal-színes sgraffitókkal, címerekkel, oszlopaikkal, loggiákkal, egyedi kapuzatukkal, rekonstruált boltozatos belső terekkel-azok freskóival. A legtöbbjük kávézó, söröző, étterem, szálloda, múzeum-ként funkcionál. A védett műemlékek előterében jó volt múlatni az idő, jó társaságban, finom kávéval, hideg sörökkel, hagyományos ételekkel.

Régi városháza, Mátyás-ház, Barbakán, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Királyválasztó palota, Ébner-ház és a polgárházakból még 3-4 szépség.

Bagyinszki Zoltán – igyekeztem a teljesség igényével bemutatni őket.

Besztercebánya – a reneszánsz város II.

Felvidék

Sokadik felvidéki utamon “vettem észre” Besztercebánya újjászületett jelentős értékeit, a gazdag bányaváros látványos reneszánsz palotáit.
A főtéri épületek, gazdag díszes polgárházak, egy kicsi helyen ennyi érték, amik 4-500 évesek, a török ide már nem jutottak fel rombolni pusztítani.
Csak érdekességként arany – ezüst, de főleg rézércbányászat és kohászat gazdagította a várost és lakóit-600 éven át.
a “réz világ fővárosának” is hívták! Ebből is látszik országunk nemzetünk szorgalma középkori gazdagsága. EURÓPAI méretben is kiemelkedő.
Hála ebből adódóan legalább tíz 2-3 szintes reneszánsz épület került kamerám elé, kiemelésre érdemes faragott erkélyekkel, szépséges homlokzattal-színes sgraffitókkal, címerekkel, oszlopaikkal, loggiákkal, egyedi kapuzatukkal, rekonstruált boltozatos belső terekkel-azok freskóival. A legtöbbjük kávézó, söröző, étterem, szálloda, múzeum-ként funkcionál. A védett műemlékek előterében jó volt múlatni az idő, jó társaságban, finom kávéval, hideg sörökkel, hagyományos ételekkel.

Régi városháza, Mátyás-ház, Barbakán, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Királyválasztó palota, Ébner-ház és a polgárházakból még 3-4 szépség.

Bagyinszki Zoltán – igyekeztem a teljesség igényével bemutatni őket.

Besztercebánya – a reneszánsz város I.

Felvidék

Sokadik felvidéki utamon “vettem észre” Besztercebánya újjászületett jelentős értékeit, a gazdag bányaváros látványos reneszánsz palotáit.
A főtéri épületek, gazdag díszes polgárházak, egy kicsi helyen ennyi érték, amik 4-500 évesek, a török ide már nem jutottak fel rombolni pusztítani.
Csak érdekességként arany – ezüst, de főleg rézércbányászat és kohászat gazdagította a várost és lakóit-600 éven át.
a “réz világ fővárosának” is hívták! Ebből is látszik országunk nemzetünk szorgalma középkori gazdagsága. EURÓPAI méretben is kiemelkedő.
Hála ebből adódóan legalább tíz 2-3 szintes reneszánsz épület került kamerám elé, kiemelésre érdemes faragott erkélyekkel, szépséges homlokzattal-színes sgraffitókkal, címerekkel, oszlopaikkal, loggiákkal, egyedi kapuzatukkal, rekonstruált boltozatos belső terekkel-azok freskóival. A legtöbbjük kávézó, söröző, étterem, szálloda, múzeum-ként funkcionál. A védett műemlékek előterében jó volt múlatni az idő, jó társaságban, finom kávéval, hideg sörökkel, hagyományos ételekkel.

Régi városháza, Mátyás-ház, Barbakán, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Királyválasztó palota, Ébner-ház és a polgárházakból még 3-4 szépség.

Bagyinszki Zoltán – igyekeztem a teljesség igényével bemutatni őket.

Nagykároly – Károlyi kastélypark

Friss

A Károlyi-kastély 12 hektáros parkja arborétum, mai formájában 1877-ben képezték ki. Legidősebb fája egy 1810-ben ültetett platán. Szélén 33 m magas, 1888-ban épült romantikus stílusú víztorony áll. A kastély egykori lovardájában – az épület összedőléséig – mozi működött.

http://wikimapia.org/10179655/hu/K%C3%A1rolyi-kast%C3%A9ly-parkja-arbor%C3%A9tum

Maga a kastély a honlapon korábbi anyagként felkerült már, megtekinthető!

Bagyinszki Zoltán

Gyulafehérvár Erődítmény/vár – 600 hektáron

Erdély - Partium

Szakemberek véleménye szerint az elmúlt kétezer évben ez a harmadik vár ezen a helyen. Az első a római castrum, a második a Gyula által épített “fehérvár”, amelynek építésénél a castrum alapjait és köveit használták fel és az idők igényeinek megfelelően alakítgatták a középkor folyamán.
Az utolsó nagyobb átalakításokat ezen a váron Bethlen Gábor végeztette, megépítve 1615 és 1627 között a most is látható délkeleti és délnyugati bástyákat.
A várépítés szükségességét a törökökkel folytatott állandó harc és az elfoglalt területek könnyebb ellenőrzése és megtartása tette szükségessé.
Az új vár építéséhez a felméréseket Giovanni Morando Visconti már 1711-ben megkezdte. Tőle származik a középkori vár és a város utolsó térképe is. Ő készítette el a Vauban-stílusú vár terveit. A terveket a híres törökverő Szavoyai Jenő osztrák generális hagyta jóvá 1714. április 18-án. A bécsi udvar 1714. október 27-én értesítette az Erdélyi Katonai Parancsnokságot, hogy tudomásul vette a Visconti által kidolgozott terveket.

http://delerdely.eloerdely.ro/epitett-orokseg/var/gyulafehervari-var

Gyulafehérvár – Érseki palota

Erdély - Partium


A székesegyház főbejáratától jobbra, a vár délnyugati sarkában található az érseki palota. A félköríves boltozatú kapun keresztül lehet bejutni a négyszögű belső udvarra. A boltív alatt, jobbra nyílik a kapus szoba, ahol útbaigazítást lehet kérni, és magyar nyelvű egyházi könyveket, képeslapokat lehet vásárolni.
Szent István által 1009-ben alapított püspökség, az “erdélyi püspökség” nevet viselte 1932-ig, amikor a nevet a hatalom nyomására “gyulafehérvári püspökségre” kellett változtatni. 1991-től a Vatikán érseki rangra emelte a püspökséget.
Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt a mostani palota, valamint a mellette álló épület, melyben napjainkban a katonaság működik. 1542-ben, Buda eleste után a püspöki palota, valamint a püspökség vagyona az alakuló fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 évig innen kormányozták az országot. A fejedelmi palotának európai szintű berendezése volt, az udvaron szökőkutak álltak. Fénykorát II. Rákóczi György idején érte el. A lengyelországi hadjárat után, 1658-1660 között, a török-tatár hordák azonban kirabolják és felégetik Gyulafehérvárt. A fejedelmi palotát az osztrákok kaszárnyává alakítják át 1690 után. A püspökség újraszervezésekor, 1716-ban kapja vissza a jelenleg is használt épületet. Az egykori püspöki és fejedelmi palota másik részét a mai napig is a katonaság használja. Hiába dőltek meg politikai rendszerek, változtak az országhatárok, a volt fejedelmi palotában 300 éve katonaság működik. A vár történetének érdekessége, hogy csupán 1918 októberében maradt őrség nélkül a vár. A várat a frontról hazatérő román katonaság szállja meg. A fegyverraktárakat lefoglalják. Ez a biztonságot nyújtó körülmény nagymértékben befolyásolhatja a románságot, hogy itt gyűljön össze 1918. december 1-jén.
Az érsekségi épületek négyszögű udvart fognak közre. Az emeletes épületrészekben találhatók a lakosztályok és az irodák. Az egyszintes épületek gazdasági célt szolgálnak. A bejárati kaputól jobbra napórát helyeztek el az északi szárny falán. Egyesek szerint Izabella királynő és János Zsigmond 1542-ben itt rendezkedett be az erdélyi fejedelemség megalakulásakor.
A püspökség az idők folyamán szükséghelyzetben más intézményeknek is helyet biztosított az épületben. 1753 és 1758 között a püspökségi rezidenciában kapott helyet a frissen alapított papnevelő intézet is.

http://delerdely.eloerdely.ro/epitett-orokseg/emlekmu/gyulafehervari-erseki-palota

Nagykároly – Ruha István a magyar Paganini

Erdély - Partium

Ruha István (Nagykároly, 1931. augusztus 17. – Kolozsvár, 2004. szeptember 28.) romániai magyar hegedűművész, kamarazenész.
Első hegedűjét négyéves korában kapta. Nagykárolyban a Hubay-tanítvány Orosz Rózsika tanítványa volt. A második világháború után a nagykárolyi piarista atyák segítségével jutott el Kolozsvárra, ahol a konzervatóriumban Balogh Ferenc tanítványa volt, aki szintén a Hubay-iskolát képviselte. Pályafutása során volt hangversenymester a Kolozsvári Magyar Operában (1949–1957), első hegedűs (1957–1958) illetve szólista (1958–) a Kolozsvári Filharmóniánál, majd tanár a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián (1963–2003). 1964-ben megalapította a Napoca vonósnégyest. Tanítványai között voltak többek között Ágoston András, Fátyol Rudolf, ifj. Boros Mátyás, Gátai Tibor.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiábó

Alacsony – Tátra, Chopok

Felvidék

Chopok 2024 m a 2. legmagasabb csúcs a Gyömbér után az Alacsony-Tátrában. (Hamarosan a Gyömbér következik…)
Képalkotás volt a cél.
Július hónapban jártunk itt a tesóval, kabinos felvonó könnyítette a feljutást a parkolóból. Csodás időben indultunk és majd 1 óra múlva a csúcson persze eláztunk kicsit- sebaj belefért. A táj, a fenyvesek, a nagy hegyek, a távlatok, a sziklák a csúcsok látványa lenyűgöző volt. Meglepett, hogy nyár folyamán milyen sok turista keresi fel a vonzó célpontot. Ennek egy része a kényelmes réteget képviseli -de szép számmal vannak az erőpróbát kereső bakancsosok és a bicajos bátrak is. az egy főre jutó túrázó kutyák száma is növekedőben van. A családok is bőven képviseltetik magukat.
A kellemes hangulatú “Hütte” igazi bázis a legtöbb érkező számára.
A lazító nézelődés,a csodák befogtadása és a panoráma fotózást követően a sötétedő égbolt hátterével indultunk a csúcsra- a kicsi és közeli kőtengerrel borított ismert hegycsúcs rengeteg emberrel volt már telítve.
Ezt gondolom nagyrészt a kabinos kényelem idézhette elő. Szinte nem is férhettünk a csúcsot jelző táblához- a végén csak sikerrel jártunk.
Lefelé jövet elkapott az eső minket is, vigyázva egyensúlyoztunk, lépegettünk a csúszós köveken.
A bőséges képanyagból egy válogatás Önöknek, amely hátha motiválja a honlap látogatóját egy nyári magas-hegyvidéki program megszervezésére. ÉRDEMES.
Breznóbánya – Krupová irányából indultunk, az Alacsony – Tátra Déli oldalán kirándultunk, mentünk kötélpályán a Chopokra.

Bagyinszki Zoltán

Győr és Gyula – Báró Apor Vilmos emlékezete

Határon belül - 93.000 km2


Kedves érdeklődő Barátaim! a múlt héten arra jártam, megkerestem “ŐT” a látott sikeres Gyulai Várszínházi Apor Vilmos darab után.
A remek előasádsról Fodor Gyuri barátom írt kritikát. amely a linken olvasható, Gyulai Hírlap.
Báró Boldog Apor Vilmos tumbája, nyughelye és környezete a Győri Bazilikában – az 500 éves Héderváry gótikus kápolnában található.
Köztudott hogy a tragukus halál, a szovjet gyilkos golyó a szembeni Püspökvár épületébern érte az egykori gyulai plébánost – majd Győri Püspököt.
A síremlék igazán extra szépség-érték Győrben -Nekünk Gyulaiaknak még inkább. Ráadásul a becses Szent László hermával szemben. (Igényes márvány munka.) A hatalmas kora középkori szakrális épület mennyezete Maulbertsch freskókkal díszített.

Bagyinszki Zoltán

www.gyulaivarszinhaz.hu/kritikak/