A legismertebb magyar templom
A budai vár ékessége a hófehér, csipkés tornyú, színes Zsolnay cserepekkel fedett Mátyás-templom, Budapest legnépszerűbb temploma. A 2013-ban befejeződött, 7 évig tartó teljes körű felújításnak köszönhetően a templom ismét régi fényében ragyog.
A templom története
A templom eredeti neve Budai Nagyboldogasszony-templom, népszerű nevét onnan kapta, hogy Mátyás király mindkét esküvőjét itt tartották.
A XIII. században, a tatárjárás után alapított templom eredetileg gótikus stílusban épült francia mintára, később Nagy Lajos király építtette át, majd Mátyás király korában épül meg a templom fő tornya.
A török korban dzsámivá alakítják át, több részét lebontják, majd Buda felszabadítása után a jezsuiták kapják meg, akik a templomot teljesen átalakítják barokk stílusúra. A nagy rózsaablakot befalazzák, a gótikus toronysisakot elbontják, barokk hagymatető kerül helyére.
A templom homlokzata teljesen elveszti eredeti vonásait. Az 1700-as években egy tűzvész, majd egy villámcsapás pusztítja a templomot. Az 1800-as években készült képeket nézve egy teljesen más templom képét látjuk a mai állapotokhoz képest.
1867-ben, a kiegyezés után Ferenc Józsefet és feleségét Erzsébet királynét itt koronázzák meg. 1873-ban a király elrendeli, hogy a templom barokk jellegét szüntessék meg, és állítsák vissza az eredeti állapotokat.
1874-96 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre kerül sor, amely kialakítja az épület mai képét. Schulek a szomszédos épületrészek lebontása árán visszaadja a templom eredeti, különálló jellegét. Az épület falait több helyen a földig lebontatja, hogy rekonstruálni tudja az eredeti építészeti megoldásokat. Mindenütt a régebbi állapotok visszaállítására törekszik, de úgy, hogy a sérült részeket teljesen megújítja.
Schulek lényegében újraálmodta az épületet, az északi kápolnasor és a nagytorony felső része teljes egészében az ő elképzeléseit követik. Ekkor készült a templom belsejének díszítőfestése is, a falfreskók és a színes üvegablakok.
A második világháborúban, Buda ostromakor súlyos károkat szenvedett az épület, kész csoda volt, hogy a háború után nem bontották el az egészet, azóta szinte folyamatosan dolgoztak az épületen. 2013 végére sikerült visszaadni budavári főtemplomunk régi fényét.
A templomról
A hófehér mészkőből épült, színes Zsolnay-cserepekkel fedett neogótikus templom kétség kívül a budai várnegyed leglátványosabb épülete.
A Szentháromság térre néző nyugati homlokzat a legmonumentálisabb, itt látható a Schulek Frigyes által kiszabadított hatalmas gótikus rózsaablak és az impozáns, csúcsíves, bélletes főkapu. A homlokzatot egyértelműen a 80 méter magas gyönyörűen csipkézett harangtorony uralja.
Az oldalsó, rózsaablakkal díszített kapu, a Mária-kapu az egyetlen figurális díszítésű gótikus kapuzat, amely Magyarország jelenlegi területén fennmaradt – ha töredékesen is. A következő kapu a Halászbástya felé a jelenlegi bejárat, a belépőjegyeket a bejárati kapuval szembeni alacsony épületben tudjuk megváltani.
A templomot teljesen körül lehet sétálni, annyira jól sikerült a Schulek-féle neogótikus átépítés, hogy még az általa tervezett északi kápolnasort is simán el tudjuk képzelni Mátyás király korában.
A templomba belépve az első dolog, ami feltűnik, hogy a falak tetőtől talpig díszítve vannak meleg színekkel megfestett növényi- és geometriai mintákkal. Ezt a szecesszióra hajazó formavilágot Schulek Frigyes és Székely Bertalan találta ki, bár az eredeti gótikus templom belseje is festve volt.
A déli falon Lotz Károly Máriát dicsőítő freskósorozata között sorakoznak a templom hangulatát meghatározó hatalmas, színes üvegablakok, amelyek Schulek Frigyes és Székely Bertalan tervei szerint készültek.
A főhajó képéhez hozzátartoznak a templom oszlopain függő zászlók, amelyeket Ferenc József koronázására hoztak Budára a tartományok képviselői.
A tizennégyszög hét oldalával záródó főszentély központjában Schulek Frigyes koragót stílusjegyeket hordozó oltára áll. A középpontjában álló Madonna szobrot az országalapítás 1000. évfordulóján, 2000-ben, pápai engedéllyel koronázták meg a Magyar Szent Korona másolatával.
Az oltártól balra látható a királyi oratórium erkélye, ahol az uralkodó a szertartásokon helyet foglalt. Ide az ún. Király-lépcsőn fel is lehet menni, a karzatot körülölelő termekben kiállítást rendeztek be a legutóbbi rekonstruálásról.
Az északi oldalhajó végén található Szent László-kápolnában Lotz Károly freskóciklusa jeleníti meg a nép körében Szent Istvánnál is jobban kedvelt és tisztelt, 1077-95-ig uralkodó lovagkirály életét. Az oltár középpontjában a híres győri Szent László herma másolata áll.
Az északi oldalhajóból nyíló Béla-kápolnában őrzik III. Béla király (1172-1196) és felesége szarkofágját. A király Székesfehérváron megtalált maradványait 1898-ban temették ide, ez az egyik a Magyarországon épen maradt két királysírnak. (A másik, I. Andrásé a tihanyi apátságban van.)
A Béla-torony aljában találjuk a templom legősibb oszlopfőit: a két zömök oszlopot koronázó, 1260 körül készült dombormű könyvet magyarázó szerzeteseket, illetve egymással viaskodó torzállatokat ábrázol. E két faragvány Budapest legrégebbi kőfaragása, amely eredeti helyén található.
Közvetlenül mellette, az érdekes formájú ablaknyílás szintén Schulek Frigyes leleménye, amellyel elérte, hogy a körablak mind kívülről, mind belülről nézve a falsík közepén helyezkedjen el.
A főkapu melletti kápolnában, a Loretói kápolnában áll a templom kegyszobra. A templom Mária szobrát a törökök nem semmisítették meg, csak elfalazták. A visszafoglaló ostrom egyik rohamában a fal ledőlt, és a mecsetben imádkozó törökök előtt megjelent az elfelejtett, Nagyasszonyt formáló szobor. A babonás rémület segítségével, a templom már aznap este keresztények kezén volt. A jelenlegi kegyszobor egy márványból készült másolata az elveszett eredetinek.
http://kirandulastippek.hu/budapest/budapest-matyas-templom