A Sárospataki Református Kollégium udvarán méltóságteljesen áll a Múzeum épülete, a Berna-sor, megőrizve a 18. század végétől – a változó korok ellenére – a régmúlt üzenetét. Az egyemeletes épület 1771-1772-ben épült, tervezője és építője Lieb Tamás sóvári mester volt.
A Berna-sor egyetlen épülete annak a korszaknak és stílusnak, amelyet protestáns kollégiumi barokknak nevezünk. Megépítését Szathmáry-Király Györgynek, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főkurátorának köszönheti az iskola, aki kezdeményezte, felügyelte az építkezést, sőt költségeihez is tetemes összeggel járult hozzá.
Az évszázadok során a Kollégium keretében keletkezett néhány kisebb, az oktatást és nevelést szolgáló eszköztár, – ahogy koronként nevezték őket – “múzeum”, “gyűjtemény”, “szertár”. A pusztító üldöztetések, menekülések, bujdosások miatt kialakulásukat csak a 18. század elejétől tudjuk nyomon követni.
A “Museum Physicum” alapjait Simándi István (1965-1710) tudós professzor rakta le. 1709-ben nyugat-európai tanulmányútjáról értékes fizikai eszközöket hozott haza az iskolának. Simándi volt az, aki elsőként tanított hazánkban kísérletekkel fizikát. Ezeknek az eszközöknek jelentős része ma is megtalálható a Múzeumban. (pl. Laterna Magica, Légszivattyú…) Simándi Istvánt jeles és tudós egyéniségek követték a fizika tanításában: Barczafalvi Szabó Dávid, Kézy Mózes, Ellend József. Az iskola a millenniumi, majd a párizsi világkiállításra is küldött fizikai eszközöket. Innen az iskola ezüstéremmel térhetett haza. Az Éremtár a fizikai múzeummal egyidős gyűjtemény. A legelső, 1726 tájáról fennmaradt leltárlap “Numizmata” rovatában 34 érmet említ.
A Természetrajzi Gyűjtemény a 18. század végén alakult ki, Szathmári Paksi Pál és Szilágyi Márton tanárok munkássága által. Tovább fejlődött Búza János és Hallgató Sándor tanárok idejében. A gyűjtemény 1952-ben az állami gimnázium szertára lett, majd 1990-től újra a Református Gimnázium állományába került vissza.
Régészeti Gyűjteményünk anyagának nyilvántartását 1800-tól tudjuk követni. Az 1960-as évekig folyamatos a gyarapodás, ettől kezdve évi 1-2 tárgy kerül beírásra.
A Szépészeti Műgyűjteményt Felmeri Lajos (1840-1894) alapította 1871-ben, miután hazatért európai tanulmányútjáról. Gyűjteni kezdte az antik, majd az újabbkori, művészettörténeti – építészeti, szobrászati, festészeti – reprodukciókat. Máig folyamatos a gyarapodás és értékében is kiemelkedő.
1930-tól a Régiségtár őre Jakob Károly (1890-1951) lett. Az iskola alapításának 400 éves jubileumára (1931) a Nagykönyvtárral és a Levéltárral együtt a múzeumi anyag legszebb darabjait mutatták be. 1944-ben megjelent a Múzeum első kiadványa is, mely Jakob Károly írása: Látogatás a Főiskola Régiségtárában.
1952-ben, amikor a Református Kollégium oktatási intézményeit megszüntették, illetve államosították, a Teológiai Akadémia Faluszemináriumának gazdag tárgyi néprajzi anyaga gyarapította tovább a múzeumi gyűjteményt. Az utóbbi évtizedekben, – amikor a Kollégium Tudományos Gyűjteményei továbbra is egyházi tulajdonban és kezelésben maradtak – jó gyarapodási ütemben, gazdag református egyházművészeti anyaggal és külföldi néprajzi tárgyakkal gyarapodott.
A Múzeum teljes állománya 2002. december 31-én immár 25.637 múzeumi egység volt. A gyarapodás adományokból, ajándékozás, hagyaték útján történik, ritka esetben vásárlás által. Fő gyűjtési területünk továbbra is az iskolatörténet és az egyházművészet. Sárospatak történetére vonatkozó dokumentumokat, az iskola történetéhez kapcsolódó tárgyak, tablók, fényképek gyűjtését is folytatjuk. A tájunkban még meglévő népművészeti emlékek, textíliák és használati tárgyak elfogadásával a már pusztulófélben lévő múlt tárgyait szeretnénk megmenteni. Számos olyan tárgyat is elteszünk, amely a jelen eseményeit dokumentálja.
A múzeum tárgyai kulturális értéket képviselnek; mint nemzeti kincsünket, meg kell őriznünk a jövő nemzedéke számára.
http://www.museum.hu/muzeum/269/Sarospataki_Reformatus_Kollegium_Tudomanyos_Gyujtemenyeinek_Muzeuma?f