A faluhoz tartozó szőlőhegy a falutól 2–3 km-re van, területe 63 ha, ebből az Újhegy 43 ha, a Csillaghegy pedig 20 ha. Szőlőtermesztésről először a 18. században hallunk. Valószínűleg a jobbágyok irtásföldeken telepítettek szőlőket, melyek a török időkben elpusztultak. Újabb szőlőket az Újhegyen telepítettek. 1949-ből már konkrét adataink vannak a bortermelésre. A Csillaghegy valószínűleg később alakult ki. A két hegy szomszédos egymással, egy hegyközségbe is tartozott, de mégis élesen elhatárolódnak. A választóvonal egy út, két szélén gyepűvel. A múlt század közepére teljes egészére kialakult a mai hegy. A területet valamikor tölgyfaerdő borította, ám a tölgyest kiirtották, s helyére szőlőt telepítettek. a tölgyerdőből ma két hatalmas tölgyfa maradt hírmondónak, melyek a hegy bejáratát jelzik, és helyi jelentőséggel bírnak. A faanyag felhasználásával készültek az első pincék. A két fa árnyékában áll a hegyi kút, melyből az állatok ittak, valamint egy nyikorgó gémeskút (ma már bádoggal fedett kerekes kút) áll. A tölgyfák árnyékából kilépve egy hegyikeresztet találhatunk. A szőlőt a kedvező délnyugati fekvésű domboldalra telepítették, melynek alján gyalogos vagy szekérút vezetett, az út vonalára merőleges parcellák felfutnak a domboldalon és a domb tetején a Farkaserdőnél végződnek. A pincéket a legvédettebb helyen, a domb alján, az út közelében építették, ezzel megközelítésük is a legkisebb fáradtságot okozza a munkától megfáradt, vagy a bortól mámoros gazdának. Az út vonalát követő, sorosan, egymástól 5-6 méterre elhelyezkedő pincéket fűrészfogasan építették, ezzel nehezítve az esetleges tűz útját. Ennek ellenére a tűz mégis sok kárt okozott. Még az utóbbi években is sok pince esett a tűz martalékául. A hagyományos építésű pincék borona-, fonott-, tömésfalú és zsúpfedeles épületek voltak. 1985-ben az Újhegyen 35 db, a Csillaghegyen pedig 4 db ilyen pince volt. A hegyközség mindig is szerves kapcsolatban állt a faluval, de állandó lakhelyül nem szolgált. Viszont rövidebb vagy hosszabb ideig tartó ideiglenes lakhelyül szolgálhatott a pincék egy része. Ezt bizonyítják a lakószobák és a tűzhelyek nyomai egyes pincékbe. A Hegypásztor Kör közreműködésével pályázati források bevonásával folyamatosan állítják helyre a pincéket és népi építészeti emlékeket, szerveznek rendszeres pincelátogatásokat, rendezvényeket.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából